Csúcstechnológia és fejlődés – humán erőforrás bővítése

Írta: Barna Ferenc - 2022 február 03.

A halgazdálkodási technológiákban megvalósuló magyar agrárinnovációt világszerte elismerik, azonban a csúcstechnológia alkalmazásához és a terület dinamikus fejlődéséhez bővíteni kell a szakemberek számát – hangsúlyozta Dr. Gyuricza Csaba, rektor Gödöllői Halászati Horgászati Szakember Találkozó megnyitóján.

A hagyományossá vált, 11. alkalommal megrendezett országos találkozó

Az ágazat szereplői közös érdekeiket felismerve összefogtak konfliktusaik megoldása és a fejlődés érdekében. A halgazdálkodásban óriási potenciál van, ami az oktatással szemben is új követelményeket támaszt – mondta az egyetem rektora.

A csúcstechnológiák megfelelő használatához, a dinamikus fejlődéshez, hazai és nemzetközi teljesítmény növeléséhez szükség van a humán erőforrás bővítésére. Az ágazatban a generációváltáshoz is kapcsolódóan jelenleg 1000-1500 szakember képzésére mutatkozik igény. Az egyetem ezt felismerve többek között angol nyelvű halgazdálkodási mesterszak alapítását tervezi.

Az akvakultúrában felhalmozott tudás az ágazat GDP-hez való hozzájárulásánál is értékesebb

Európán kívüli országok nagyköveteivel találkozva figyelt fel arra, hogy a diplomaták első helyen említették a MATE-val való együttműködés bővítésének szándékát a halgazdálkodás területén – hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba az ágazathoz kapcsolható tudás értékére.

Magyarország nettó importőr akvakultúra termékekből, pedig minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ezen változtassunk. A vertikális termékpálya sem azt a képet mutatja, amit a lehetőségek ígérnek. A feldolgozottság növelése, a választék bővítése is kívánnivalókat hagy maga után. Ki kell használni az őshonos fajokban rejlő potenciált – mondta köszöntőjében az egyetem rektora.

Gyuricza Csaba
Gyuricza Csaba, az egyetem rektora nyitotta meg az eseményt (Fotó: MATE)

Dr. Urbányi Béla, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet igazgatója

A szervezeti egység 116 munkatársának 41 százaléka rendelkezik doktori fokozattal. Az elmúlt ötéves teljesítményüket 190 tudományos publikáció mellett 4 milliárd 776 millió forint értékben elnyert pályázati forrás fémjelzi. További szolgáltatásokból 1 milliárd 484 millió forint bevételt szereztek.

Küldetésük a piacorientált oktatás a halászat-halgazdálkodás, a horgászat, a környezetbiztonság és a környezet-toxikológia tudományágakban. Ugyanezen területeken fejtik ki K+F+I tevékenységüket és végeznek szaktanácsadást határainkon innen és túl.

A hallgatók érdeklődését és a szakember-utánpótlást érzékelteti, hogy öt év alatt 235 szakdolgozat és diplomamunka készült, továbbá 25 PhD-védés született az Intézetben.

További szakirányú szakok is helyet kapnak az egyetem képzési rendszerében

Az angol nyelvű MSc szak megalapítása és indítása mellett mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológus BSc szak indítására, horgászvezető szakirányú továbbképzés megalapítására és indítására, hidrobiológus MSc biotikus szakirány indítására is készülnek magyar nyelven.

Az innovációról akkor lehet beszélni, ha a kutatás és fejlesztés vállalati partnerekkel történik. Majdnem minden halgazdálkodási cégnél és szakigazgatási szervnél dolgozik az egyetemhez köthető hallgató, az érdeklődést pedig az is mutatja, hogy a találkozóra 180-an regisztráltak.

A konferencián résztvevő személyek.
Népszerű volt az esemény (Fotó: MATE)

Dr. Horn Péter akadémikus előadásában a haltenyésztés versenyképességét emelte ki

Összevetette más állattenyésztési ágazatokkal, az állati fehérje termeléssel és a környezetterheléssel összefüggésben. Egyértelmű, hogy az emberiség jó életminőségének, jó egészségi állapotának megőrzésében, figyelemmel a sok országra jellemező öregedő társadalmakra is, az állati fehérje ellátás alapvető fontosságú marad és lesz még inkább a jövőben.

A kevésbé szapora ágazatokban hatalmas takarmánymennyiséget igényel a szülőpopuláció fenntartása, ami a halfajokkal szemben jelentős versenyhátrány.

Az emberi halfogyasztás 53 százalékát az akvakultúra-termelés állítja elő. Az érték 2030-ra elérheti a 60 százalékot. A haltenyésztés jövője a genetikai programok alkalmazásában van. A haltenyésztés termelése az állományok intenzív szelektálásával és a genetikai vonalak javításával az elkövetkező 13 évben megduplázódhat.

Bardócz Tamás, a máltai székhelyű AquaBio Tech K+F és innovációs igazgatója

A világ halgazdálkodásának innovációs trendjeit, a digitalizáció szerepét a precíziós haltermelésben, a precíziós haltakarmányozással és vízmonitorozással kapcsolatos kísérleteket és technológiákat, a körforgásos akvakultúra lehetőségeit ismertette.

Kitért a fejlett technológiák adaptálásának lehetőségeire a hazai haltermelésben.  

További programpontok

A találkozó további előadásai a halgazdálkodás és horgászat időszerű hazai és nemzetközi témáit ölelték fel.

A szakembertalálkozó egymásba kapcsolódó két hagyománya a Gödöllői oktatásért és kutatásért díj átadása és a jeles eseményre megjelent könyv bemutatása.

Az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet elismerését idén Dr. Mézes Miklós akadémikus nyerte el.

A MATE professzora ismertette az intézet kiadásában megjelent, 22 szakember által írt kötetet, aminek 14 fejezetében 10 halfaj szerepel. A horgászati szempontból jelentős pontyfélék biológiája és tenyésztése című tankönyv szerkesztői Dr. Urbányi Béla, Dr. Szabó Tamás és Dr. Horváth Ákos voltak.

Forrás: MATE Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc

Tekintse meg a haltenyésztéshez kapcsolódó, korábban készült videónkat.

Így szaporítják az akasztói pontyokat (Videó: Horizont Média)