A sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére nem várhatóak rendkívüli uniós piaci intézkedések, nemzeti szinten kell a problémát kezelni.
Szűkül a piac, emelkednek a termelési költségek, szükség van a sertéságazat támogatására (Fotó: Facebook/Nagy István oldala)
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács novemberi ülése
Már 19 tagállam kérte, hogy rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetésével segítse az érintett résztvevőket az EU a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésében: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia.
A Bizottság állásfoglalása szerint az eddig alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. A rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések nem jelentenének végleges megoldást, a problémák megmaradnának.
A mostani válsághelyzet legfontosabb okai:
- a COVID járvány gazdasági hatásai,
- az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek,
- a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek.
A magyar intézkedések, mely a mezőgazdaság e szegmensét segíti:
- az idei állatjóléti támogatások kerete négymilliárd forinttal kerül megemelésre,
- támogatott hitel a sertéstartóknak,
- a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer elérhető már a sertéstartók számára is,
- szigorított ellenőrzésnek az EU belső piacáról érkező hízó alapanyag kapcsán.
A kormány minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében – fogalmazta meg tájékoztatójában az ülést követően Nagy István agrárminiszter.
Forrás: AM Sajtóközlemény