Bezárás

NOAEL, MRL, ADI, ARfD, RASSF rövidítések, melyek kihatással vannak a hétköznapjainkra

Írta: Szerkesztőség - 2011 június 18.

NOAEL, MRL, ADI, ARfD, RASSF rövidítések, melyek kihatással vannak a hétköznapjainkra – avagy miben segíthetnek a laboratóriumi vizsgálati eredmények

A médiából nap, mint nap egyre több ilyen betűszó bombázza a fogyasztókat, míg a termelésben és kereskedelemben dolgozókon ezen adatokat kérik számon, melyeket manapság már szolgáltatniuk kell az egyre növekvő vevői igények hatására.

Ezek az adatok, mind-mind olyan értékek, melyek analitikai vagy biológiai vizsgálatokból származnak, és hosszú kutatási folyamat részeként kerültek megállapításra.

Ha minden termelő egység mellett állna egy-egy ebben a témában járatos szakember és egy XXI. századi technikával felszerelt laboratórium, talán akkor lennénk csak képesek ezen előírásokat naprakészen követni és megfelelni azoknak.

Most mi ezzel az összeállítással szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy ezekhez a betűszavakhoz milyen fogalmak tartoznak.

Nagyon sok mérés elérhető Magyarországon is, ehhez kíván az Agrárágazat folyóirat ezzel a számmal hozzájárulni.

Nagy feladat és kihívás a már egyre gyakoribb élelmiszer botrányokkal terhes piacon a saját termékeink kiváló minőségét bizonyítani.

Ennek egyetlen módja van, a laboratóriumi mérés, amely objektív számszerűsítése annak, hogy egy adott előírásnak megfelel a termékünk vagy nem.

Mindenképp szeretnénk ezúton tájékoztatni az ügyfeleket, hogy a laboratóriumok akkreditált státusza nem a laboratórium kiváltsága, hanem az adott vizsgálathoz köthető.

Sőt vannak esetek, hogy egy mérésen belül is csak egy-egy komponens vizsgálata akkreditált és nem az összes adott méréssel meghatározható komponens.

Tehát nem a laboratórium, hanem a laboratórium egy-egy vizsgálata akkreditált. Az akkreditált és nem akkreditált mérések státusát egy laboratóriumnak kötelessége a vizsgálati jegyzőkönyvben jelezni.

Sokszor ütköznek olyan problémába a termelő tevékenységet folytató szervezetek, hogy egy kialakult botrány hatására, a termékek minőségét igazolni kell egy hivatalos, akkreditált státuszú vizsgálattal és a vizsgálatról készült jegyzőkönyvvel.

Ez igen nehéz feladat a laboratóriumok számára is, hiszen egy vizsgálat akkreditált státusza az adott komponensre, és az adott mátrixra vonatkozik.

A laboratóriumnak már a botrány előtt rendelkeznie kell egy beállított módszerrel, hiszen 4-5 hónapos procedúra egy módszer akkreditálttá tétele.

 

Ez az oka annak, hogy néha nagyon nagy kihívás a megfelelő laboratóriumot megtalálni, különösen az új komponensek esetében, amely el tudja vállalni a vizsgálatot.

Egy laboratóriumnak kezelni kell azt a véleményt, hogy az ügyfelek a laboratóriumtól számukra kielégítő vagy nem kielégítő eredményt kapnak.

Ennek a félreértésnek az az oka gyakran, hogy az ügyfelek nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy egy vizsgálati eredmény mit is jelent, ugyanis az ügyfelek részére szükséges a számszerű eredmények értelmezése is.

A laboratóriumok, főleg akkreditált státusban, csak mérési eredményt szolgáltathatnak.

A tétel minősítését ők nem végezhetik el és a jegyzőkönyvekben erre nem is hivatkozhatnak.

Ehhez szükséges egyéb jogszabályok ismerete, amelyből az előírások, határértékek megtudhatók, de ennek értelmezése az ügyfél feladata.

A laboratóriumok is végeznek véleményadást, de azt külön kell akkreditáltatni a méréstől, így ezt ritkán vállalják fel.

Ez mind a laboratóriumok, mind az ügyfelek részéről nagy odafigyelést és összehangolt kommunikációt igénylő feladat, annak érdekében, hogy a hazánkban megtermelt kiváló minőségű áru elnyerje a méltó megbecsülését a világpiacon.

 

Térjünk tehát a címben említett betűszavakra. Ahhoz, hogy a növényvédőszer-maradékok egészségügyi kockázatát megérthessük, meg kell különböztetnünk a veszélyt az expozíciótól (kitettségtől).

A szermaradék önmagában nem kockázatos, a kockázat az elfogyasztott mennyiségtől, a rendszerességtől és a szermaradékok szintjétől függ.

Ahhoz, hogy valamilyen ártalom kockázatot jelentsen, veszélynek kell kitéve lennünk, azaz valaminek, ami potenciálisan ártalmas.

Ha nem vagyunk kitéve ennek a veszélynek, akkor nincsen kockázata a potenciális ártalomnak.

Az expozíciónak azt a szintjét, amely semmilyen ártalmat nem okoz, NOAEL-nek rövidítik (No Observable Adverse Effect Level= megfigyelhető ártalmas hatást nem okozó szint).

Az állatkísérletekben meghatározott legalacsonyabb NOAEL értéket százszoros biztonsággal adaptálják emberre.

A hatóságilag megengedett szermaradékok valójában még ennél is sokkal alacsonyabbak (a helyes mezőgazdasági gyakorlatot figyelembe vétele).

Mielőtt a forgalmazást és felhasználást engedélyeznék, minden növényvédő szernek szigorú jóváhagyási eljáráson kell keresztülmennie.

Minden lehetséges veszélyt gondosan elemeznek a vizsgálati adatok alapján, melyek magukban foglalják a hatásossági, kémiai, humán-egészségügyi és környezeti adatokat.

A kötelező vizsgálatok széles skálájának elvégzése után egy növényvédőszer csak akkor kap engedélyt, ha hatásos a károsítók ellen, és használata biztonságos az ember és környezete szempontjából.

A megengedett növényvédőszer maradék (MRL), az a maximális mennyisége a hatóanyag, illetve aktív bomlástermékei maradékának, amely a táplálékban (annak felületén vagy belsejében) jogilag szabályozottan megengedett.

Az MRL-t független hatóságok nagyon nagy biztonsággal állapítják meg.

Az esetek döntő többségében nincs veszélyeztetve a fogyasztók egészsége, ha az MRL-t alkalomszerűen túllépik, mivel az messze a biztonsági határok alatt határozzák meg.

 

A szermaradék vizsgálatok célja az, hogy megfelelő információt adjon a növényvédő szerek előírásszerű felhasználásáról és a fogyasztókat érő növényvédőszer-maradék expozícióról, és ezzel segítse az engedélyező-, ellenőrző-, hatóságok munkáját.

A fogyasztók, illetve az élelmiszer-biztonság szempontjából a növényvédő szerek veszélyességét két paraméterrel jellemezhetjük:

  • az érzékelő káros egészségügyi hatás nélkül az életük során a szervezetbe jutható átlagos napi felvétellel (a szokásos rövidítéssel az ADI értékkel),
  • illetve az egy étkezés alatt vagy rövid időn belül elfogyasztott élelmiszerrel a szervezetbe kerülő maximális szermaradék értékkel (akut referencia dózis ARfD).

Az élelmiszerekkel elfogyasztott növényvédőszer maradék egészségügyi kockázatát az ADI, illetve az ARfD értékhez viszonyítva becsüljük.

A nem engedélyezett szer maradékát, illetve a határértéket, meghaladó szermaradékot tartalmazó tételről a gyorsriasztási rendszeren keresztül (RASFF) az EU minden tagállama rövid időn belül értesül, melynek adatairól a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapjáról tájékozódhatunk.

 

Dr. Vékes Erika

Dr. Szekeres András