A sikeres növényvédelem technikai lehetőségei

Írta: Agrárágazat-2021/11. lapszám cikke - 2021 november 20.

Termesztett növényeinket számos veszély fenyegeti, amelyekkel szemben védekezni kell. A kedvezőtlen időjárás (például fagyok, jégeső) mellett gyomok, kártevők, betegségek csökkenthetik a termés mennyiségét, ronthatják a minőségét, sőt, esetenként teljes pusztulását is okozhatják.

Az eredményes növénytermesztésnek ezért alapvető feltétele a sikeres növényvédelem. Az alkalmazható eljárások a növénykultúrától, a jelentkező veszélyektől és a rendelkezésre álló módszerektől függően különbözőek lehetnek. A védekezésekhez számos eljárás, műszaki megoldás és növényvédő gép közül választhatnak a termelők. A következőkben röviden ismertetjük a legfontosabb vegyszermentes és vegyszeres eljárásokat.

Vegyszermentes növényvédelmi eljárások

Sok régebbi, hagyományos és újabb, vegyszermentes eljárás létezik, amelyek adott körülmények között és egyes kártételek esetén sikerrel alkalmazhatóak. Általánosságban kijelenthető azonban, hogy csak bizonyos növénykultúrákban és kizárólag bizonyos védekezési feladatokra érdemes ezeket a módszereket alkalmazni.

Ennek alapvetően az az oka, hogy gyakran kis teljesítményűek, és hatásuk sem mindig kielégítő. Elvitathatatlan előnyük viszont, hogy az élő és élettelen környezetet nem veszélyeztetik.

Mechanikai eljárások

A mechanikai eljárások ősi módja a talajművelés, így például a szántás és a tárcsázás, amelyek számos kártevő ellen védelmet nyújtanak.

A kapálás és a kultivátorozás jól bevált régi módszer a gyomok eltávolítására, és korszerű gépek alkalmazásával a megfelelő teljesítményt is el lehet érni.

Metszéssel eltávolíthatóak a fertőzött növényi részek. Védelmet jelenthet a növények takarása is.

Összegyűjtés

Elsősorban rovarkártevők összegyűjtésére fejlesztettek ki gépi megoldásokat, így például a burgonyabogár-gyűjtő gépek elérhetőek a piacon.

Riasztás

Gyakran előfordul a mezőgazdálkodási gyakorlatban, hogy különböző hang- és fénykeltő berendezésekkel riasztják el a vadakat és a madarakat a megvédeni kívánt területekről, kártételük megelőzése céljából.

Jégkárelhárítás

Az egyik alkalmazható módszer a jégkárelhárító rakéták használata. Ez az eljárás nagyobb területek védelmére szolgálhat, de csak akkor lehet sikeres, ha pontos meteorológiai előrejelzés alapján, gyorsan és precízen történik a kivitelezése.

A módszer lényege röviden, hogy a védendő terület fölötti, jégesővel fenyegető felhőkbe rakétát lőnek a földről vagy légi járműről, amely általában ezüst-jodid kristályokat tartalmaz.

A rakétában lévő töltet szétszóródik a felhőkben, hatására kisebb jégszemcsék jönnek létre, amelyek lassabban hullanak a föld felé, ezáltal hosszabb időt töltenek el melegebb légrétegben, el tudnak olvadni, így végül a csapadék nem jég, hanem eső formájában jut a növényekre.

Olcsóbb és ezért gyakrabban alkalmazott eljárás, hogy talajfelszínen elhelyezett talajgenerátorokkal állítanak elő ezüst-jodid kristályokat. Ezek kialakulásuk során felszippantják a talajhoz közeli meleg és párás levegőt, majd a részecskék természetes úton jutnak el a zivatarfelhőkbe.

Intenzív művelési módú szőlőben vagy gyümölcsösben jégkár elhárítására sűrű védőháló is alkalmazható. A támasztórendszerre kifeszített háló – a veszély elmúltával – viszonylag gyorsan és egyszerűen megbontható és szétnyitható vagy leszerelhető.

A védőháló átengedi a napsugarak kb. 90%-át, és csökkenti a párolgást is. Ezért a védőháló kisebb tavaszi fagyok ellen is hatékony védelmet nyújthat, mert alatta mesterséges üvegházhatás, kedvezőbb mikroklíma alakul ki.

Fagy elleni védekezés (fagyvédelem)

A fagyvédelmi eljárásokkal a tavasszal, derült és szélcsendes éjszakákat követően jelentkező hajnali, néhány órás, enyhe talaj menti fagyok (kb. -4 °C-ig) ellen lehet eredményesen védekezni.

Terepfűtéssel a talajhoz közeli levegőréteget kályhákkal, infravörös hősugárzókkal, hőlégfúvó berendezéssel vagy éppen fagyvédelmi gyertyákkal (1. kép) nehezen és jelentős költséggel lehet fagypont feletti hőmérsékletre felfűteni, ráadásul a kívánt hatás elérése kétséges. A tisztán fűtési eljárásoknál a gazdálkodóknak figyelembe kell venniük, hogy szakszerűtlen alkalmazás (pl. túlságosan nagy fűtési teljesítményű berendezések használata, nem szakszerű telepítés) következtében akár fokozódhat is a fagyveszély.

Fagyvédelmi gyertyák barackfák alattFagyvédelmi gyertyák barackfák alatt (2020). Forrás: www.idokep.hu/hirek/vedekezesre-keszteti-a-fagy-a-gyumolcstermeloket

Mivel a hideg levegő a talajhoz közel helyezkedik el, kb. 10 m magasság fölött pedig már melegebb légréteg van, a légkeverés módszere is alkalmazható a fagy ellen.

Fagy ellen öntözéssel is védekeznek olyan ültetvényekben, ahol beépített öntözőberendezés áll rendelkezésre. Ennek a módszernek az alapelve az, hogy a növény addig nem fagy meg, ameddig a felületén víz is van. Ehhez az eljáráshoz nagyon alacsony intenzitású vízadagolás szükséges, hogy a folyamatosan képződő jégréteg súlya alatt az ágak, gallyak, vesszők ne törjenek le. Az öntözést a fagy beállta előtt el kell kezdeni, és csak a jég teljes elolvadása után szabad befejezni. A fagyvédelmi eljárásokról az egyik későbbi lapszámban részletesen is lesz szó.

Fagyvédelmi öntözés OlaszországbanFagyvédelmi öntözés Olaszországban (2020). Forrás: www.idokep.hu/hirek/a-fagy-ellen-(is)-vedekeznek-olaszorszagban

Termikus gyomirtás

A gyomnövényeket magas hő közlésével is el lehet pusztítani. Az intenzív hőhatást rendszerint lánggal, esetenként infravörös sugárzással vagy elektromos kisüléssel érik el.

Vegyszeres növényvédelmi eljárások

A vegyszeres növényvédelmi eljárásoknál a hatóanyagot egyenletesen elosztva kell a célfelületre juttatni (növényzetre vagy talajra), ahol károkozók vannak, illetve ahol megjelenésük várható.

A hatóanyag egyenletes kijuttatására leggyakrabban a következő eljárásokat használják:

– permetezés,

– porlasztás,

– ködképzés,

– mikrogranulátum-szórás,

– csávázás, inkrusztálás.

Permetezés

A permetlé kijuttatása és cseppekre bontása hidraulikus nyomás (folyadéknyomás) hatására történik. A kezelések során beállított üzemi nyomás nagysága általában 1–20 bar között van, és tág határok között változtatható. A nyomás változtatásával „szabályozható” a cseppek mérete és a kijuttatott permetlé mennyisége.

Nyomásra nemcsak a permetlé cseppekre bontásához van szükség, hanem a permetcseppek célba juttatásához szükséges mozgási energiát is az üzemi nyomás biztosítja.

A mozgási energia az üzemi nyomás növelésével csak bizonyos határig fokozható. Ezért azoknál az eljárásoknál, ahol a szórófejek a célfelület közelébe vihetők, általában alacsony nyomással dolgoznak (pl. szántóföldi síkpermetezésnél).

Szőlő vagy gyümölcsös állománykezelésénél (térpermetezésnél), ahol a cseppek mozgási energiájára is szükség van a növényzet belsejébe történő behatoláshoz (a penetrációhoz) és a célba juttatáshoz, többnyire közepes vagy magasabb nyomással végzik el a munkát. Térpermetezéshez gyakran alkalmaznak a cseppek szállításához ventilátorokat is, amelyek légárama segíti a célfelület elérését (szállítólevegős permetezőgépek).

Permetezéskor üzemi szinten 100–1 500 dm3/ha fajlagos permetlé-felhasználás az általános. A permetezésnek számos előnye van a többi szórástechnikai eljáráshoz képest:

– széles alkalmazási terület,

– pontos adagolás,

– jó minőségű, egyenletes szórás,

– kismértékű szerveszteség,

– viszonylag alacsony környezetszennyezési veszély.

 

A permetezés hátrányai a következők:

– nagymértékű vízfelhasználás,

– viszonylag alacsony területteljesítmény,

– nagy gépigény,

– nagy élőmunkaigény,

– magas üzemeltetési költség.

A permetezéshez rendkívül sokféle permetezőgépet lehet megvásárolni a piacon, a kínálatban több ezer függesztett, vontatott és önjáró kivitelű gép található. A legnagyobb számban a vontatott gépeket alkalmazzák, a függesztett gépek kisebb területek kezelésére használatosak, az önjáró gépek (3. kép) többsége nagygazdaságok és szolgáltatók kezelésében üzemel.

Önjáró kivitelű szántóföldi permetezőgép munka közbenÖnjáró kivitelű szántóföldi permetezőgép munka közben. Forrás: www.kite.hu/gepek-eszkozok/napraforgo/hagie-onjaro-permetezok/17/456

Porlasztás

Porlasztásnál a permetlevet nagysebességű légáram bontja cseppekre. Erre a célra radiális ventilátorokat alkalmaznak, amelyek alkalmasak a megfelelő porlasztáshoz szükséges min. 100 m/s légsebesség biztosítására. A folyadékot a ventilátor kilépőnyílásában elhelyezett hidraulikus szórófejek előporlasztják, ezt a permetet bontja tovább, finomabb cseppekre a légáram. A rendszerükből adódóan a légporlasztásos gépek többnyire 100–300 dm3/ha fajlagos szórásmennyiséggel üzemeltethetők. Alkalmazásukra elsősorban intenzív ültetvényekben kerülhet sor.

Légporlasztásos gép szőlőbenLégporlasztásos gép szőlőben. Forrás: www.axial.hu/gepek/gps-vezerelt-termekek/fendt/ultetveny-permetezok/kepek

Légi növényvédelem

A növényvédő szereket merevszárnyú repülőgépekről vagy helikopterekről (5. kép) is ki lehet juttatni. Belátható időn belül, amint a vonatkozó szabályozási környezet véglegesítésre került, várhatóan a permeteződrónok is fontos szerepet fognak betölteni a légi kijuttatásban.

Permetező helikopter munka közbenPermetezőhelikopter munka közben. Forrás: http://aeroturul.hu

A repülőgépes és a helikopteres megoldásnak a legfontosabb előnye a nagy területteljesítmény és a terep-, illetve talajviszonyoktól való függetlenség, ennek eredményeként pedig a gyors beavatkozási lehetőség.

Legnagyobb hátránya, hogy nem minden vegyszer alkalmas vagy engedélyezett repülőgéppel, illetve helikopterrel való kiszórásra, továbbá az, hogy a légi járműről történő permetezések egyenletessége, munkaminősége általában lényegesen rosszabb, mint a földi gépekkel végzett kezeléseknél. Légi permetezés esetében a fajlagos permetlé-felhasználás általában 50–100 dm3/ha, egyes esetekben ennél is lényegesen kisebb lehet.

A későbbi lapszámok egyikében a légi növényvédelemről is részletesen lesz szó.

Ködképzés

A növényvédelemben a ködképzés során erre a célra alkalmas folyadékból néhány mikrométer nagyságú cseppeket képeznek. Ezeket irányítani nem lehet, ezért ködözni kizárólag zárt térben szabad. Többnyire forró füstgázba porlasztják a vegyszert. Üvegházakban, fóliasátrakban alkalmazzák ezt az eljárást a kártevők ellen. Lezárják a létesítményt, több órára beengedik a ködöt, majd alaposan kiszellőztetnek.

Mikrogranulátum-szórás

A leggyakrabban talajfertőtlenítésre használt mikrogranulátumok mérete 150–600 μm. Kiszórásuk sávosan történik, a vetéssel egy menetben. A vetőgépekre szerelt mikrogranulátum-szóró adapterek adagolóberendezése általában réses, csigás, tolóhengeres rendszerű. A tartályból kiadagolt szemcsék ejtőcsövön és elosztófejen át kerülnek a talajra.

Csávázás, inkrusztálás

A vetőmag vagy más szaporítóanyag (pl. vetőgumó) vegyszeres kezelése a kártevők és kórokozók ellen különböző rendszerű csávázógépekben történhet.

A csávázási eljárások a felhasznált vegyszer fizikai állapota szerint négy csoportba sorolhatók:

– nedves csávázás,

– porcsávázás,

– kombinált csávázás,

– inkrusztálás.

A nedves csávázásnál a vetőmagot vagy a vetőgumót folyékony csávázószerrel kezelik. Ez a legelterjedtebb csávázási eljárás. A növényvédő szert rendszerint rápermetezik vagy rákenik a magra vagy a gumóra. A 6. képen nedves csávázásra alkalmas, hazai fejlesztésű, önjáró csávázógép látható.

Hazai fejlesztésű önjáró nedves csávázásra alkalmas gépHazai fejlesztésű önjáró, nedves csávázásra alkalmas gép. Forrás: ww.farmgep.hu/mobitox

A korszerű nedves csávázási eljárásoknál a növényvédő szer felhordása után a magokat vagy gumókat keverik, hogy a csávázószer eloszlása a felületen minél egyenletesebb legyen. Az adagolt folyadék mennyisége általában 0,5–5,0 kg/t.

Porcsávázásnál a vetőmagot vagy a vetőgumót por alakú csávázószerrel kezelik. A por egyenletes elosztását a magok vagy a gumók felületén keveréssel valósítják meg. A szaporítóanyagra adagolt szermennyiség általában szintén 0,5–5,0 kg/t, de egyes esetekben elérheti a 15 kg/t-t.

A porcsávázás speciális változatának tekinthető a nedvesített porcsávázás. A por és a vetőmag vagy a gumók elkeverésekor igen kis mennyiségű vizet porlasztanak be a keverőtérbe, elsősorban a por jobb tapadásának elősegítésére.

A kombinált csávázás a nedves és a porcsávázás együttes alkalmazása. Erre az eljárásra van szükség, ha a vetőmagot vagy a vetőgumót kétféle – egymással nem keverhető – hatóanyaggal kell kezelni. Az inkrusztálás a csávázás továbbfejlesztett változata. A magokra csávázószert és ragasztóanyagokat is visznek fel több menetben, úgy, hogy azok teljes bevonatot képezzenek. A felhordási műveletet gyakran szárítás zárja le.

A növényvédelmi műszaki eljárások rövid áttekintése után a következő lapszámokban az egyes műszaki technológiákat, gépi megoldásokat és a beállítási és üzemeltetési tudnivalókat fogjuk részletesen bemutatni.

Dr. Dimitrievits György
okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Dr. Gulyás Zoltán
okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, NÉBIH NTAI