ÖMKi: Kiutat keresünk a krumpliválságból!

A 2018-at megelőző 15 évben megtriplázódott a burgonya ára Magyarországon, ráadásul évről évre kevesebb is terem itthon. 2019-ben már áprilisra elfogyott a hazai termés a boltokból, és import áru adja a dráguló kínálatot. „A klímaváltozás és a burgonyaválság között közvetlen kapcsolat van, egyre erőteljesebb kombinált stresszhatás éri a növényeket Európában, komoly problémát okozva a mezőgazdaságban” – mondta el Dr. Drexler Dóra kutató, az ÖMKi ügyvezetője.

Magyarország egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete azt vizsgálja európai partnerekkel együttműködve, hogyan lehet kedvezőtlen termőhelyen, aszályos körülmények között is fenntartani egyik legfontosabb alapélelmiszerünk, a burgonya termelékenységét a jövőben. A SolACE projekt eredményeként ellenállóbb növényfajtákkal és innovatív agrotechnikai megoldásokkal gazdagodhat az agrárium.

Az ÖMKi erőfeszítéseinek indokoltságát különösen jól mutatja, hogy 2018-ban az aszály miatt Európa egész területén csökkent a zöldségfélék terméseredménye, a burgonyaárak pedig Európa-szerte elszabadultak. – A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek sokkhatásként érik a növényeket, kombinált stresszhelyzeteket idéznek elő számukra. Ez azt jelenti, hogy ma már nemcsak a tápanyag-utánpótlás terén kell a műtrágyázásnál fenntarthatóbb megoldásokat találnunk, hanem a vízfelhasználás és vízmegtartó képesség fokozásában is, hiszen véges erőforrásokra, nyersanyagokra támaszkodunk – mutat a probléma lényegére Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. – A SolACE-projektben arra keresünk megoldást európai partnereinkkel együtt, hogyan lehet egyik legfontosabb alapélelmiszerünket, a burgonyát együttes víz- és tápanyaghiány okozta stressz fennállása esetén is fenntartható módon, jó minőségben és elegendő mennyiségben termelni – magyarázza a kutatás hátterét a projekt magyar koordinátora.

Az ÖMKi a hazai gazdák bevonásán alapuló, kutatói on-farm hálózatának mozgósításával üzemi teszteket végez a SolACE-projektben, amely tizennégy európai ország huszonöt kutatói, háttéripari és szaktanácsadói partnerségében valósul meg. Az ÖMKi egyrészt a fajták ellenállóságának növelése felől közelít a megoldáshoz, másrészt új agrotechnikai módszereket alkalmaz. Előbbi esetben például egy hibrid, azaz gumó helyett magról vetett, palántával ültetett burgonyafajtát tesztelnek a biotermelés keretei között. – A hibrid burgonya a nagyüzemi termelésben egyelőre nem, a kiskertes burgonyatermelésben annál inkább reális alternatíva lehet. A megoldás kulcsa azonban az agrotechnikai innováció – mondja Dr. Drexler Dóra.

Az ÖMKi agrotechnikai fejlesztéseinek alapja a talaj: azt keresik a magyar kutatók, miként lehet olyan vetésforgót kialakítani, amely segít a talaj szerkezetét, vízmegkötő képességét javítani, szervesanyag-tartalmát fokozni. – Ha például pillangós növényeket – borsót, babot, szóját – alkalmazunk előveteményként, azzal gazdagítjuk a talajt, mert ezek a növények köztudottan képesek a levegőből is megkötni a nitrogént” – magyarázza a projekt magyar vezetője. Az ÖMKi alapvetése, hogy a talajban élő mikroorganizmusok is a stressztűrő képesség javításának szolgálatába állíthatók. Ezért a vetésforgó átalakítása mellett új talajoltó mikrobakombinációk hatásvizsgálatát is végzik.