Öngyilkos tempóban pusztítjuk a Föld földjeit

Hatalmas a baj: mire ezt cikket végigolvassa, 40 hektár termőtalaj pusztul/tűnik el a bolygón

Pánikhangulatú közlemények, nyilatkozatok, adatok, kutatók, vezető politikusok aggasztó figyelmeztetései jelzik, hogy túlvagyunk a határon: azonnal beavatkozás nélkül rövidesen nem lesz föld, amelyen megtermeljük unokáink kenyerét. Túlzás? Olvassa tovább?!

Minden 10 percben majdnem 80 hektár termőföld tűnik vagy pusztul el a Földön – mondta egy tavalyi, budapesti tudományos konferencián Németh Tamás akadémikus, egyetemi tanár (Kaposvári Egyetem). Az okok közismertek. A városok terjeszkedésével a művelés alól kivont területek mellett a klímaváltozással járó elsivatagosodás, erózió, valamint az erőltetett ütemű élelmiszertermelés miatti túlzott műtrágya-bevitel az utóbbi 40 év alatt a termőtalajok csaknem 35%-át tönkretette vagy eltüntette az emberiség

A Sheffieldi Egyetem kutatói például tavaly arra jutottak, hogy a veszteség katasztrofális, és a mezőgazdaság lényegi átalakulása nélkül a károk már közel vannak ahhoz, hogy helyrehozhatatlanok legyenek. A talajerózió messze gyorsabb, mint az új talajok képződésének sebessége: néhány centiméternyi új, termő talajréteg kialakulásához több száz évre is szükség lehet, míg az oktalan mezőgazdasági tevékenység (állandó forgatás, elhibázott öntözéstechnika és műtrágyázás, szármaradvány-elvonás stb.), néhány évtized alatt elpusztíthatja azt.

Ahhoz képest, hogy az emberiség már a

60-as évek vége óta beszél a fenntarthatóságról, de még mindig csak az első – talán megmentő – lépéseknél járunk. – A Föld területének csak 4 százaléka alkalmas a szántóföldi művelésre. A növekvő népesség élelmezése miatt nincs más megoldás, mint a termelés fokozása úgy, hogy a talajok védelme is érvényesüljön, a fenntarthatóság biztosított legyen – mondta tavaly ősszel a Debreceni Egyetem konferenciáján Nagy János professzor. Szerinte a növénytermesztés leghatékonyabb módját a precíziós mezőgazdaság jelenti: a minimális talajművelés védi a talajfelszínt, és a nedvesség megtartása mellett növeli a talaj vízbefogadó képességét. Biztosítani kell a műtrágya, a vetőmag, az öntözés, a növényvédőszer helyspecifikus felhasználását és a táblán belüli, területi felvételezéseken alapuló, célzott kijuttatást. A precíziós mezőgazdaság és az új technológiák olcsóbb és csökkenti a környezetterhelést.

Az említett sheffieldi kutatás következtetései ugyancsak radikálisak: drasztikusan csökkenteni kellene a(z egyik legnagyobb víz- és inputanyag-igényt jelentő) húsfogyasztást, ivó- helyett megfontolandó a szennyvíz (és a benne lévő tápanyagok) nagyobb arányú felhasználása, a műtrágya-felhasználás csökkentését lehetővé növények és technikák-technológiák alkalmazása.