Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot képesek elérni egyes termelők: ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, s a bányászati ipari ásványi anyagok használatán is.
Az is probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondot, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt. Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel vagy területtel, ahová a trágyáját kijuttathatja.
A miniszter kardinális kérdésnek tartja az öntözést. Mint mondta jelentős mértékben szükséges növelni hazánkban az öntözéses területek arányát: ehhez a kormányzat 2020-2030. év között évente 17 milliárd forint keretet biztosít. Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket és a csapadékot is hasznosítani kell.
Összeállította: Csomor Zsolt
![upload_18[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/upload_181-375x237.jpg)
