Növényvédelem, de hogyan?

Napjainkra elértünk oda, hogy egyre többen elkezdik régi típusú permetezőgépeiket korszerűbb, modernebb, többet tudó típusokra cserélni.

A színkavalkádban elég nehezen tudja magát a termelő kiismerni, ugyanis mindenki a saját lovát dicséri. Ha azonban elkezdünk egy kicsit gondolkodni, és összegyűjtjük az információkat, akkor valamilyen összkép kialakulni.

 

Mezőgazdaság

Hova kerül a tartályból kispriccelt anyag? (Fotó: Horsch)

 

Mit kell tudnia egy permetezőnek?

Ha nagyon egyszerű választ szeretnénk adni, akkor azt várjuk, hogy amit beletesznek a tartályba, az hiánytalanul fogyjon el. Ezt a legtöbb permetező teljesíti is. Egyre több termelőt és még ennél is több „városit” kezdi azonban foglalkoztatni az a kérdés, hogy a kispriccelt anyag hány százalékban és hova kerül? Ha megfigyeljük, hogy milyen törvények jönnek (éppen előkészítésben vannak), vagy hogy mennyi növényvédő szert vontak ki az elmúlt években, akkor arra következtethetünk, hogy akár akarjuk, akár nem, mégis jobban oda kell figyelnünk a növényvédelemre! Abban a pillanatban, ahogy csökken a növényvédőszer-portfólió, és még rövid vetésforgónk is van, minden csepp elvesztegetett növényvédő szer hamar különböző rezisztenciához vezethet. Másik oldalról nézve az a csepp, ami nem hasznosult, az ablakon kidobott pénz! De honnan tudjuk, hogy mennyi a veszteségünk? Ki végzett ilyen mérést?

A LEEB már 2008-ban saját légcsatornában, egy egyetemi diplomamunka keretein belül kutatta az elsodródást. Amire rájöttek, hogy sem a szél, sem a cseppméret nincs akkora hatással az elsodródásra, mint a fúvóka távolsága a célfelülettől!

Mit jelent ez?

Minél közelebb vagyunk a növényhez, annál kisebb a veszteség!

 

Grafikon, elsodródás

Elsodródás összehasonlítás

 

Mit jelent a minél közelebb? Ez hány centiméter?

A hagyományos 50 cm-es fúvókaosztással 50 cm-re a növénytől lesz meg a borítottság. Amennyiben magasabban tartjuk a szórókeretet, akkor felesleges elsodródást okozunk!

Egy másik szántóföldi kutatás azt mutatja, hogy amennyiben 50 cm-ről 75 cm-re emeljük a szórókeretet, úgy az elsodródási potenciál 49,9%-kal nő! Ugyanez a kísérlet azt is kimutatja, hogy amennyiben a szórókeretet lehozzuk 50 cm-ről 30 cm-re, akkor az elsodródási potenciál 40,1%-kal csökken. Amennyiben a szórókeretet „csak” 50 cm-en tartjuk (és még csak nem is 70-90 cm között), és a keret esetleg még kalimpál is, már akkor brutális az a mennyiségkülönbség, ami végül a célfelületre, illetve máshova kerül.

A 30 cm-es fúvóka és célfelület közötti távolságot csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a fúvókaosztás 25 cm-es. Ez azért kell, hogy amikor közel megyünk a növényhez, akkor is meglegyen a szórásképünk! A LEEB-nek sikerült olyan szórókeret-vezérlést kifejleszteni és szabadalmaztatni, amely aktívan vezérli a keretet, így ez nem billeg ide-oda!

Amennyiben a szórókeretet csak 50 cm körül vagy magasabban tudjuk tartani, abban az esetben, nincs semmi értelme például a 25 cm-es fúvókaosztásnak! Ebben az esetben csak „ámítás” az egész.

A LEEB precíz szórókeret-vezérlésével a növényvédelem hatásfokát tudjuk növelni. Nagyobb sebességre is tudunk kapcsolni permetezés során, mivel a rendszer teljesen automatikus, így az optimális időben több területen tudjuk elvégezni a munkát, ami ugyancsak a még eredményesebb növényvédelemhez vezet.

 

Mezőgazdaság

A LEEB precíz szórókeret-vezérlésével a növényvédelem hatásfoka növelhető (Fotó: Horsch)

 

Mit jelent az eredményes növényvédelem?

Egészségesebb állományt – kevesebb növényvédő szer ráfordításával, kisebb természeti nyomással!

Ezt tudja a LEEB – a jövő növényvédelme már ma a kezünkben lehet!

 

Szász Zoltán
+36-30/743-0302