Piacot csinál a magyar és ukrán szójának Trump vámháborúja

Miután az USA egyoldalúan meghirdette az Európai Unió elleni vámokat, megnőhet az EU-s és ukrán szójabab iránti kereslet Európában. Erre utal, hogy az amerikai elnök ámokfutása óta számos európai vevő szerződött ukrán szójaolajra. Még egyértelműbbé válik a magyar szója stabil piaca is, miután az európai igényt még ukrán áruval együtt sem tudjuk ma még kielégíteni.

Összesen is csak a harmadát gyártjuk az igénynek

A szója iránti kereslet a takarmány- és kisebb részben az élelmiszeripar igényeinek növekedése miatt állandósult Európában. Az Európai Unió éves szójafelhasználása 31–35 millió tonna között mozog, miközben a teljes belső termelés – még az ukrán importot is beleértve – ennek alig harmadát fedezi. Ez hosszú távon is biztos piacot jelent a termelők számára. Az EU évek óta termeléshez kötött támogatással ösztönzi a hazai szójatermesztést, de a gyorsan növekvő igények még jó ideig meghaladják a kínálatot.

A szója iránt nemcsak a takarmányipar részéről nő a kereslet, hanem az élelmiszeripar is egyre nagyobb mértékben épít a szójaalapú fehérjékre és olajokra. Mindezek mellett az éghajlatváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárásban is megbízhatóan termeszthető ez a növény – nem véletlen, hogy a szóját egyre több agrártermelő tekinti stratégiai növénynek.

A rekord sem elég

A magyar szántóföldi növénytermesztés sokéves lemaradást behozva tavaly csaknem megkétszerezte a szója vetésterületét, csaknem 112 ezer hektárra növelve azt. Ez rekord, csaknem 260 ezer tonnás termést eredményezett. Ez ugyan még mindig elmarad az 500-600 ezer tonnás hazai felhasználási igénytől, de nagy lépés afelé. Az erős keresleti piac hatására a szójaárak is tartják magukat, így a gazdák elég jól is kereshetnek a növénnyel, ami már 1,5 tonnás hektárátlag feletti hozammal nyereséges. A tavalyi, 2,3 tonnás országos átlagtermés tehát jóval a fedezeti szint felett volt. A szója átlagos hektáronkénti költsége durván 350 ezer forint körüli, míg a bevétel elérhette a 400 ezret is. A szója másik nagy vonzereje – stabil külpiacán túl – a termeléshez kötött szemesfehérje-támogatás, ami tavaly a 65 ezer forintjával hektáronként 100 ezer forint körüli profitot jelentett 1,5 tonnás termés felett.

Éhes piac, erős árak

A szója iránti igény az ukrán piacon is erős. A termelők számára a beszerzési árak a nemzetközi tőzsdei árak csökkenése ellenére segítik a gazdaságos termelést. A szakértők szerint a jelenlegi piaci trendek Ukrajna számára kedvezők lehetnek, különösen a globális vetésszerkezet változásának fényében. E trendek közé tartozik az immár teljesen követhetetlen USA vámháború. Miközben Donald Trump Kínára próbál nyomást gyakorolni, saját – többet között szóját termesztő – farmereit hozza kilátástalan helyzetbe a meggondolatlan vámokkal. Az EU elleni vámok ugyanezt okozhatják: az amerikai áru helyett felértékelődik az európai uniós és ukrán eredetű szója (meg a kukorica is – erről itt írtunk nemrég). Az ukránok ugyanazzal számolhatnak, mint a magyarok: Európa több szóját vásárol Ukrajnából. A globális szójapiacon minden arra utal, hogy az árak is tartósan a mostani szintek közelében maradnak.

Nehéz követni

Közben az USA farmerei 5–6%-kal csökkentik a kukorica vetésterületét, és ekkora arányban a szójáét növelik. Csakhogy Brazília és Argentína is igyekszik stabilan tartani, sőt növelni a szója exportját. Így már nem könnyű követni, mit fog kezdeni az USA a szójával, amit a meggondolatlan vámháború miatt nem tud majd eladni Kínában vagy Európában. Ugyanis az EU sem volt rest védővámokkal reagálni az USA agresszív piaci fellépésére, s az érintett termékkörök közt van a szója, a kukorica is. Igaz, az EU közben ajánlatot tett egy 0-s vámmegállapodásra. Azt is nehéz követni, mit akar az USA az EU elleni fellépéssel, miután az USA és az EU közötti kereskedelmi alkuk mindkét fél számára előnyösek voltak, különösen a szójakereskedelemben.