Rekordközeli kukoricatermésre számíthatunk

A kukorica az elmúlt években nagyon jól szerepelt, több évben is rekord mennyiségű termés született. Az idei nyár időjárása, a nagy mennyiségű csapadék és az ezt követő jelentős mértékű napsütés ismét kedvezően hatott a hazai kukoricatermesztésre, így a gazdák számára a gabona betakarítása a megszokottnál lényegesen korábban kezdődött idén. A várható magyar és nemzetközi kukorica termésátlagról, a piaci árak alakulásáról beszélgettünk Reng Zoltánnal, az Európa szinten elismert kukorica-feldolgozó vállalat, a Hungrana Kft. vezérigazgatójával.

Milyen termésátlagra számít az idei évben?

– Már most jól látszik, hogy a tavalyi évnél számottevően jobb évünk volt, 2018-ban is nagyon magas termésátlaggal (tonna/hektár) számolhatunk: 7,5-8 millió tonna kukorica-alapanyag megjelenése várható a hazai gabonapiacon. Ha az utóbbi 10 éves periódust nézzük, akkor két olyan évet érdemes megemlíteni, amikor kiemelkedően magas kukoricahozam volt Magyarországon: 2014-ben 9,3 millió tonna és 2016-ban 8,7 millió tonna tengerit arattak. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is teljes mértékben kedvezett az időjárás a kukoricának, így ismét rekord vagy rekord közeli termésátlaggal zárjuk a szezont.

Ez csak a hazai termésre vonatkozik, vagy az Európai országokban is hasonlóan jól alakult az idei év?

– Kelet-Európa – Ukrajna, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Románia – szintén nagyon nagy, jelentős mennyiségű kukoricát termelt, a Fekete-tengeri árakat ez határozza majd meg. Ezzel szemben Nyugat-Európában, azon belül is Német- és Franciaországban visszaesés, mennyiségkiesés tapasztalható. A kettő kiegyenlíti egymást, tehát az európai kukorica alapanyagban nem várható hiány. Ugyanez más gabonára, mondjuk a búzára már nem érvényes: a szárazság miatt az idei búza termésátlaga elmarad a korábbiaktól, mely a búza piaci árán is megmutatkozik. Hozzá kell tennem, hogy óriási készletek állnak rendelkezésre, így összességében nincs hiány búzából sem Európában. A kukorica tekintetében úgy látjuk, hogy a betakarítás kezdetével konszolidálódik a piac.

Az elmúlt időszak szárazsága a kukoricát nem érintette negatívan?

– Az elmúlt évekhez képest idén 2-3 héttel korábban kezdődtek meg a betakarítások, mi a szabadegyházán található gyárunkban már augusztus közepe óta fogadjuk beszállítóinktól a learatott, nedves kukoricát. Az idei évben is közel 1,2 millió tonna kukorica felvásárlását és feldolgozását tűztük ki célul, természetesen kizárólag ellenőrzött GMO-mentes alapanyagból. Hazánkban megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag áll rendelkezésünkre, és mivel az elmúlt években rekord mennyiségű kukorica termett, az áthúzódó készlet mértéke jelenleg a szokásosnál nagyobb.

Ön szerint lesz biztos piaca a megtermelt kukoricának? A gazdáknak nem kell aggódniuk emiatt?

– Hazánkban három nagy cég van, amely kukorica feldolgozásával állítja elő termékeit, így a megtermelt alapanyagnak Magyarországon is jelentős felvásárlási piaca van. Az állattartás is számottevő mennyiséget használ fel, bár ez csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évtizedben. Emellett az Európai Unió területén a cukorkvóta eltörlése után a cukorgyárak maximumra kapcsolhattak, ami nagyobb keresletet jelent. A hazánkban megtermelt kukorica akár 40-50 százaléka feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül eddig is exportra ment, de az utóbbi évben megfigyelhető volt, hogy a betakarítástól eltelt fél évben fele vagy harmada ment ki a szokott exportnak. Ennek hátterében a komoly hazai ipari igény, az alacsony kamatkörnyezet és a bőséges tárolókapacitások vannak, melyek a gazdák, a termelők alkupozícióit növelik.

Önöket, a Hungrana Kft.-t hogyan érintette az elmúlt közel egy év, a cukorkvóta eltörlése óta eltelt időszak?

– Az erősebb verseny motivál, hogy fejlesszünk, ésszerűbbé és gazdaságosabbá tegyük a cég működését, kicsit másképpen nézzünk a piacra, mint eddig. Jelen pillanatban nálunk a hatékonyságnövelésen van a hangsúly, az energiahatékonyság növelésén, gyakorlatilag a versenyképességünket szeretnénk fokozni a versenytársainkhoz képest. Az elkövetkező egy-két évben nálunk biztosan ez a fókusz, számos beruházásunk indult korábban ennek elérése érdekében. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a párbeszédre a szegmens résztvevőivel, hogy olyan rendszer szülessen, amely egyszerre nézi a termelők és a feldolgozók érdekeit, amelyek végső soron közösek. Az alapanyag miatt a növénytermesztésben, a melléktermék-hasznosítása miatt pedig az állattenyésztésben is érdekeltek vagyunk.

www. hungrana.hu