Az ENSZ szerint idén tovább nő a világ baromfihús-termelése, és megközelíti a 137 millió tonnát. Ez a tavalyihoz képest majdnem 2,4%-os emelkedés. Kérdés, mennyit tud ebből profitálni a hazai baromfiágazat.
Növekedő piacok
A FAO júniusi, rövid távú előrevetítése szerint a tavalyi 133,6-ról 136,8 millió tonnára nő a globális baromfihús-termelés. Az ebből gerjedő forgalom is jelentős, hiszen a baromfihús a világ húskereskedelmének csaknem 40%-át fedi le idén. A legnagyobb baromfihús-importőr továbbra is Kína és Japán maradhat, emellett meghatározó még Mexikó, az EU, Szaúd-Arábia és a Dél-afrikai Köztársaság behozatala is. A magyar ágazat tavaly sem teljesített rosszul: a félmilliárd eurót bőven meghaladó exporttal szemben annak csak a 23%-ával egyenértékű importáru érkezett. Fő célpiacaink az osztrák, a német, a francia, a román, a svájci, a szlovák, a belga, a brit, az izraeli és a cseh, míg a legtöbbet Lengyelországból, az osztrákoktól, a szlovákoktól, a románoktól, a hollandoktól és a németektől vesszük.
Baromfihús-külkereskedelmünk változásai az elmúlt két teljes évben (2018-2019, KSH)
Jelentős tételek
Baromfihúsexportunkban a bontottcsirke mintegy 21%-kal nőtt 2019-ben, de a daraboltcsirkehús adta a termékcsoport legjavát: a kivitel 106-ról 5,2%-os bővülés mellett 111,4 millió euróra, a mennyiség pedig 48-ról 50 ezer tonnára nőtt. A darabolt tyúkhús fagyasztott változata is jelentős exporttétel volt: a kivitel 16%-os bővülés mellett 49-ről 57 millió euróra, az exportmennyiség pedig 55 ezer tonnáról 66 ezer tonnára nőtt. Baromfihúsexportunk szerkezetét jellemzi, hogy a tyúkhús 34, a pulykahús 21, a kacsahús 28, a libahús pedig a teljes kivitel 17%-át adta tavaly. A tyúk- és a pulykahúsexport 5-10% közötti növekedést könyvelt el, a kacsa- és a libahúsexport azonban komoly visszaesést mutatott.
Kényszer, kitettség, konkurencia
A víziszárnyasok a baromfihús-kivitel 45%-át jelentik, viszont éppen e szegmensben a fenyegetettségünk nagyon nagy mind a madárinfluenza-érintettség, mind az EU-ban kiéleződő verseny miatt. Az idei év elején beütött, a vándormadarak vonulási útvonalába eső telepeket érintő madárinfluenza-járvány miatt jelentős kényszervágásokat volt kénytelen elrendelni a szakhatóság. Ez arra utal, hogy az ígéretesen fejlődő hazai kacsa- és libaágazat állategészségügyi szempontból továbbra is rendkívül sérülékeny. Emellett az említett konkurenciaharc is hozzájárul, hogy e termékkör egyelőre nem válhat igazán volumenhordozóvá a tyúk- és pulykaágazattal szemben.
Begyűrűző durvaságok
Az export sikerességét – mint minden más kiviteli ágazatban – döntően befolyásolja, alapanyag vagy feldolgozott termék távozik-e az országhatáron. Nem mindegy például, hogy a tyúkfélék bontott csirkeként vagy értékesebb darabolt csirkehúsként kerülnek a külpiacra. És viszont: befolyásolja a hazai gazdasági érdeket, hogy milyen külső hatások gyűrűznek be. Elég csak a tavaly bevezetett „elő-Mercosur” intézkedésekre, vagy a még alá sem írt EU-ukrán kereskedelmi egyezményre gondolni. Továbbá elég az idei lengyel mellfilédömpingre – egyszóval, az európai piac szabályozatlanságából eredő anomáliákra utalni. A Brojlerszövetség elnöke szerint például tavaly ősszel, mintegy három hét leforgása alatt egy euróval zuhant itthon a mellfilé ára. Ez azért durva érvágás a termelőknek, mert a mellfilé – a termékkör legértékesebb részeként – az élőcsirke tömegének a bő ötödét teszi ki, vagyis élő állatra számolva kilónként mintegy 60 Ft-os árbevétel kiesést voltak kénytelenek elszenvedni. (Ez különösen a költségek és árak viszonya alapján figyelemre méltó – lásd 2. grafikonunkat!; forrás: NAIK AKI PÁIR.)
Az első negyedév
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint itthon az idei év első 4 hónapjában 227 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le. Ez megfelel a tavalyi azonos időszak teljesítményének. A vágócsirke 152 ezer tonnát (+8,6%), a vágópulyka 33 ezer tonnát (-0,3) tett ki. A KSH adatai szerint a hazai baromfihúsexport 3,6%-kal 57 ezer tonnára nőtt 2020 első negyedévében. A csirkehús kivitele 6%-kal 28,1 ezer, a pulykahúsé 13%-kal 7,6 ezer tonnára csökkent. Az import 27%-kal 23 ezer tonnára nőtt idén márciusig. A NAIK AKI PÁIR szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára nem változott számottevően: 256 forint/kg volt a január és május között. Míg az egész csirke uniós átlagára 1%-os csökkenéssel 186 euró/100 kg-os áron alakult, itthon az ára 4,6 százalékkal 508 forint/kg-ra nőtt.
fotó: Horizont Média/archív
