Csaknem ötödével csökkent a hazai mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlegének többlete a tavalyi évhez képest. A teljesítményt alapvetően befolyásolták objektív külső körülmények: a piacok, az időjárás és az állatjárványok.
Kevesebb áru megy ki, több jön be
2025 első három negyedévében a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke elérte a 10 milliárd eurót, miközben a behozatal 7,47 milliárd eurót tett ki. Az agrár-külkereskedelmi mérleg továbbra is aktív maradt, 2,5 milliárd eurós többlettel, ugyanakkor ez az összeg jelentősen, 552 millió euróval alacsonyabb, mint 2024 azonos időszakában. Az egyenleg 18 százalékkal romlott egy év alatt – igaz, a tavalyi év igen erősnek bizonyult. Mindez egyértelműen az export visszaesésének és az import növekedésének együttes következménye.
Az exportérték 3,7 százalékkal csökkent, miközben az importérték 2,3 százalékkal emelkedett 2025 első kilenc hónapjában. Mennyiségi oldalról a különbség még élesebb: az agrárexport volumene 22,9 százalékkal esett vissza, az importé viszont 0,4 százalékkal nőtt. Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert a teljes nemzetgazdasági export eközben 1,6 százalékkal, az import pedig 1 százalékkal bővült. Az agrártermékek részesedése a nemzetgazdasági exportértékből 9,1 százalék, az importból 7,3 százalék volt.
Visszaesés a gabonáknál, többlet az állat-szektorban
Árucsoportonként jelentős eltérések látszanak. A 24 fő agrárárucsoport közül 10 exportértéke nőtt, míg 14-é csökkent. A legnagyobb visszaesést a gabonafélék okozták: az exportérték 462 millió euróval csökkent, ezen belül a búza 247, a kukorica 145 millió eurós mínusszal járult hozzá a romláshoz. Ezzel szemben az állati és növényi zsírok és olajok exportja 95 millió euróval nőtt, a különböző ehető készítményeké 80, az élő állatoké 54,4 millió euróval emelkedett. A kakaókészítmények exportja 37,4 millió euróval bővült, a kávé, tea, fűszer árucsoport pedig 4,7 millió eurós növekedést mutatott, ezen belül a kávé exportárbevétele 17 százalékkal, 44 millió euróra nőtt.
Importoldalon a legnagyobb növekedés a kakaókészítményeknél (+117 millió euró), valamint a tejtermék, tojás, méz árucsoportnál (+63,5 millió euró) jelentkezett. Az italok, szeszes italok, ecet importja 43,5, az állati és növényi zsírok és olajoké 42,6 millió euróval nőtt. A legnagyobb visszaesés az élő állatok importjában történt (–91,5 millió euró), ezen belül az élő sertés –65, az élő szarvasmarha –36 millió euróval csökkent.
Lényegében az EU-ból élünk
Területi bontásban a magyar agrár-külkereskedelem továbbra is erősen Európa-központú. Az export 95 százaléka Európába irányult, Ázsia részesedése 3,3, Amerikáé 1,2 százalék volt. Az Európai Unió önmagában meghatározó: az agrárexport 82 százaléka, az import 92 százaléka az EU belső piacához kötődött. Az uniós exportérték 5,3 százalékkal csökkent, az import 2,2 százalékkal nőtt, az EU-val szembeni agrár-külkereskedelmi többlet pedig 1,34 milliárd euróra mérséklődött, ami 31,2 százalékos visszaesést jelent egy év alatt. A legfontosabb partner továbbra is Németország, majd Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia következik; a tíz legnagyobb partner együtt a teljes agrárkivitel 71,1 százalékát adta.
Agrárágazat Tudástár: Agrár-külkereskedelmi mérleg – Az agrár-külkereskedelmi mérleg a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának és importjának különbségét mutatja meg, és fontos jelzőszáma az ágazat nemzetközi versenyképességének; romlása jellemzően az export volumencsökkenéséből, az import növekedéséből, illetve időjárási, piaci és járványügyi hatásokból adódik, miközben az EU-piac meghatározó szerepe miatt a belső uniós folyamatok különösen erősen befolyásolják az egyenleget.
