Fülsüketítő motorzaj, égig érő füstfelhő zavarta meg a luxemburgi Rambrouch és Roodt városok közötti térség csendjét augusztus utolsó vasárnapján. Itt rendezték meg az aratócséplőgépek kétévenként – idén 12. alkalommal – sorra kerülő gyorsasági terepversenyét. Nem felspécizett gyári kombájnokról van szó! Elég, ha a versenygép csak fő vonalaiban, kívülről emlékeztet valamikori rendeltetésére. Motorja és hajtóműve nagy földmunkagépekből, kamionokból is származhat, ezért a felfelé nyitott, legfelső osztályban nem ritka a 700 LE feletti motorteljesítmény sem.
A versenytereppé átalakított szántóföldön szereplő kombájnoknak a rég kiszolgált mezőgazdasági gépekkel kevés közös vonásuk van. Már az alsó teljesítménykategóriájú kombájnok is elérik a 80 km/h végsebességet, de a nagyoknál nem ritka a 100 km/h sem. A dimbes-dombos, árkokkal és töltésekkel határolt pályán természetesen nem kerülhetők el a veszélyes, esetleg katasztrofális kimenetelű ütközések. Ezért minden versenykombájnt a vezetőt a kagylóülésben megtartó négypontos biztonsági övvel, erős borulásvédő kerettel és a teljes gépet körkörösen védő, az ütközési energiát elnyelő, palánkszerű védelemmel kell ellátni.
Az idei program 10 órakor a versenykombájnok felvonulásával, biztonságtechnikai szemléjével és az edzőkörökkel indult. A tulajdonképpeni őrület 13:00 órakor vette kezdetét, amikor is 7 percenként startoltak el a gépek. Tízesével indították az előselejtező mezőnyét. Három teljesítménykategóriában három, egyenként 450 méter hosszú kört teljesítenek a gépek. Minden versenyző kétszer próbálkozhat. A döntőbe minden kategóriából a 10 legjobb időeredményt elérő jut tovább.
A továbbjutásban és az öldöklő harcban a tudással, vezetői képességekkel legalábbis azonos súlyban a szerencse is közrejátszik, mint ahogy az képünkön is látszik. Itt tényleg nem a győzelem, hanem a részvétel – az utolsó pillanatig sikeres teljesítés – számít.
Miért éppen Luxemburg?
Ennek a rendkívüli motorsportágnak az ötlete 24 évvel ezelőtt Franciaországban fogant meg. Az azóta már nemzetközivé terebélyesedett kombájncross művelésében ma a hollandok járnak az élen, de nekik is megfelel a kétnyelvű Luxemburg kifejezetten erre a célra létesített akadálypályája. A nemzetköziség és a tolerancia mintaképének tekinthető Nagyhercegségről mindent elmond, hogy az ország nevét németül – Luxemburg –, fővárosát pedig – Luxembourg – franciául írjuk.
Az Európai Unió második legkisebb síkfekvésű államáról van szó, a maga 2.586 négyzetkilométerével – csak Málta, a szigetország kisebb nála. Franciaországgal 73 kilométeren, Belgiummal 148 km és Németországgal 135 km hosszon határos. Luxemburg volt az EU leggazdagabb tagállama tavaly is: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet. Ide születni kell: közel 600.000 lakosának fele nem is luxemburgi állampolgár.
Így könnyű a fiatalokat a mezőgazdaságban tartani!
Az esemény szervezője, „motorja” a Lëtzebuerger Landjugend a Jongbaueren a.s.b.l., a fiatal gazdák egyesülete. A gépek kialakítása és a verseny lebonyolítása a sokezer látogatót bizonyosan meggyőzte arról, mennyire ügyesek és kreatívak ezek a mai mezőgépész fiatalok.
Szerkesztőség
