A repce betakarításának technológiai-technikai jellemzése
A repcebetakarítás technológiája a következő főbb munkaműveletekből áll:
- mesterséges állományleszárítás (deszikkálás mezőgazdasági repülőgéppel/helikopterrel, vagy szántóföldi szórókerettel felszerelt magajáró, hidas kialakítású permetezőgéppel);
- aratva-cséplés („kombájnolás” gabonavágó asztallal és vágóasztal kiegészítőkkel ellátott szerelékekkel, illetve repcebetakarító adapterekkel);
- szemszállítás (terményátvétel az arató-cséplő gépektől, elszállítás a magszérűre);
- üzemi (majori) munkafolyamatok elvégzése (magtisztítás, szárítás, tárolás);
- a repceszár zúzása (külön menetben, függőleges-/vízszintes tengelyű szárzúzó géppel).
A repce egymenetes gépi betakarítására a különböző típusú és szerkezeti kialakítású arató-cséplő gépeket (köznyelvben: gabonakombájnokat) használják.
Az arató-cséplő gépek a betakarítás alapgépei, azonban a termelő gazdaság mégsem a repce betakarítása szempontjából választja meg azokat, miután a kalászos gabona- és a kukoricaágazat jelentősen nagyobb volumene miatt az arató-cséplő gépeket – mint alapgépeket – már meglévőknek kell tekinteni.
A repce betakarítására az arató-cséplő gépeket – a kisebb terület miatt – rövidebb ideig használják, a repce betakarításának mielőbbi befejezését üzemszervezési okok is szükségessé teszik, mivel a szorosan azt követő kalászosok betakarítása már a teljes arató-cséplő gép- és szállítási kapacitást leköti.
Az aratva-cséplés a repce betakarításában is megegyezik a kalászos gabonák betakarításának munkafolyamatával.
A repce azonban nem kalászos gabona, ezért morfológiai (pl. a becőkből könnyen kipergő, apró, gömbölyű repcemagvak) és egyéb növényi tulajdonságai (pl. magasra növő, meglehetősen összefonódó állomány, az oldalhajtásokon lévő becőkben van a termés 60-70%-a, stb.) miatt, és elsősorban a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében, az arató-cséplő gép gabonavágó asztalát módosítani, kiegészíteni szükséges.
A veszteségmentes gépi betakarítás feltételeit megteremteni nem lehetséges, de a veszteség mérséklésének számtalan műszaki jellegű megoldása van, amelyeket az egyes részegységek (konstrukciós változtatások) révén ki lehet használni.
A repce kisebb veszteséggel történő betakarítása az arató-cséplő gépek ferde felhordójára kapcsolható, a kalászos gabonák betakarítására kialakított kivitelű, és a repce betakarítására célszerűen kiegészítő szerelékekkel (oldalkaszákkal, lemeztoldattal) ellátott, kombinált (vagy speciális) építésű gabonavágó asztalokkal, illetve az azokra felszerelhető repcebetakarító adapterekkel valósítható meg.
1.kép A repce betakarításának alapgépei az arató-cséplő gépek (Claas Lexion 780 + Vario 1200)
A repceállomány mesterséges leszárítása
A repce gépi betakarítását (5-10 nappal) közvetlenül megelőző vegyszeres állományleszárítás (deszikkálás) az intenzív nagyüzemi termesztéstechnológia szerves része.
Megfelelő időben és minőségben történő elvégzésével igen sok a betakarítással, üzemeltetéssel, után-szárítással, stb. kapcsolatos előny jelentkezik.
A vegyszeres állományleszárítás optimális időpontjának meghatározása agronómiai feladat, a leszárítási, majd az azt követő betakarítási időpont helyes kijelölése a termés eredményességét is meghatározóvá teheti (pl. a túl száraz becőkből a repcemagvak könnyen kiperegnek, a talajra hullnak, és pergési veszteséget okoznak).
Az állományszárításra a kontakt (gyomirtó) hatású készítmények, vagy a szisztemikus herbicidek – az engedélyeztetésükben megadott hatóanyag-tartalommal és alkalmazhatósági feltételeikkel, illetve körülményeikkel – eredményesen használhatók (pl. Bromotril 40 EC; Reglone Air; Roundup Classic Plus; Zopp, stb.).
A deszikkáló növényvédő szerekhez különböző hatásfokozó és permetlé elsodródást megakadályozó készítmények is. felhasználhatók, illetve a repce „szempergését” csökkentő (ragasztó) anyagok is javítják a leszárítási művelet hatékonyságát.
2.kép Az állomány leszárítása a sikeres repcebetakarítás alapjait képezi (Z-137T repülőgép deszikkálásban)
A vegyszerek kijuttatására – különösen nagy, összefüggő táblák esetében – legelőnyösebben a mezőgazdasági repülőgépek (pl. An-2, M-18, Z-137 T) és helikopterek (Ka-26) alkalmazhatók, de a 180-300 cm szabad has-magasságú, 3.000-10.000 literes permetlétartállyal és 32-48 méter munkaszélességű szóró keretekkel felszerelt, hidas kialakítású magajáró szántóföldi permetezőgépek (pl. Berthoud Boxer; Challenger; Damman-Trac; Gambetti; John Deere, stb.) is hatékonyan alkalmazhatók a deszikkálásra.
A kisebb területeken (táblákon), ahol a vegyszer-elsodródás veszélye fokozatosan fennáll, kompromisszumként a vontatott, szántóföldi szóró keretekkel ellátott permetezőgépek vehetők számításba, de alkalmazásuk esetén akár jelentős pergési veszteséggel – ezáltal terméskieséssel – kell számolni.
A gyakorlati tapasztalatok és az ökonómiai számítások azt mutatják, hogy az egy hektárra vonatkoztatott légi deszikkálás fajlagos költségei versenyképesek a földi (permetezőgépes) állományleszárításban alkalmazott technológiai megoldásokkal szemben.
Hagyományos építésű gabonavágó asztalok alkalmazása
A repce betakarításakor a veszteségek az arató-cséplő gépen – „elnagyolva” – két helyen keletkezhetnek: az aratórészen (ez a komplett vágóasztalt és a ferde felhordót foglalja magában), és a cséplőrészen (ami a ferde felhordó után lévő cséplő- és tisztító szerkezeten keresztül a magtartályig terjed).
Mielőtt a kombájn egyáltalán megkezdené a munkát, magában a betakarításra váró repceállományban is vannak már terményveszteségek (pl. pergési veszteség, szél- és madárkár), ezek azonban a műszaki oldalról nem vehetők figyelembe.
Betakarításkor az arató-cséplő gép aratószerkezete (vágószerkezete) a lábon álló terményt a repceszár alsó elágazásainak magasságában vágja el, hogy minél kevesebb száranyagot vigyen a cséplőszerkezetbe.
A betakarítás időpontjában az érett és száraz – természetes úton leszáradt v. mesterségesen leszárított – repceállomány rendszerint összefonódott, kuszált (és nem egyszer dőlt) állapotban van.
A hagyományos építésű gabonavágó asztallal végzett repcebetakarítás esetén a veszteségek döntő része – közel 100%-a (!) – az aratórésznél a vágóasztal elülső részénél keletkezik.
Itt a vágószerkezet – az alternáló mozgású kaszaszerkezet –, a középre hordó terelőcsiga és a motolla együttes („vágó-ütő-rázó”) cséplő munkájából adódóan a becők felnyílnak, a kipergő repcemagvak a talajra hullnak, és jelentős veszteséget okoznak.
Ugyancsak jelentős veszteségforrás a vágóasztal két szélén dolgozó (eredeti) gabona-rendválasztók munkája, amelyeknek a meglehetősen összefonódott (és kuszálódott) repceállományt kell szétválasztaniuk.
A repce – mint növény – könnyen csépelhető, így betakarításakor (természetesen a cséplő-tisztító szerkezet megfelelő beállítása esetén) a cséplési veszteség elhanyagolhatóan kis (0,1-0,2%-os) értékű.
A hagyományos építésű gabonavágó asztallal felszerelt arató-cséplő géppel végzett repcebetakarításkor lényeges, hogy a motolla a repcét felülről érintse, a haladási irány a repce dőlésével megegyező, esetleg arra kissé (30°-ig) ferde legyen.
A motolla kerületi sebessége a haladási sebesség 1,1-1,3-szerese lehet.
Ennek megfelelően a motolla terménytovábbító munkája a minimálisra korlátozódik, inkább csupán „fésüli” az állományt, valamint rásegítést végez.
Jó gépbeállítással és a gépüzemeltetési előírások megfelelő betartásával még így is 8-10% aratórész – szabadszem kipergési – veszteséggel kell számolni.
A betakarítás ajánlott munkasebessége 5 km/h körüli.
Ez a „sebességkorlátozás” elsősorban a pergési veszteségek miatt kényszerű és korlátozó tényező.
Az állomány dőltségétől függően a repce betakarításakor a hagyományos kalászemelők felszerelése és használata is indokolt lehet.
Repcevágó, rendválasztó oldalkaszák a gabonavágó asztalokhoz
A repcebetakarítás „nélkülözhetetlen” vágóasztal-szerelékei a gabonavágó asztalok széleire (oldalaira) szerelhető függőleges alternáló-kaszaszerkezetek, – ezek minden hagyományos építésű v. speciális kialakítású vágóasztal, illetve repcebetakarító adapter esetében is szükségesek –, amelyek az aratórész veszteségének mérséklése mellett nagyban segítik a kombájnok folyamatos üzemeltethetőségét, megakadályozva az aratórész eltömődését.
3.kép Ziegler RT-135H hidraulikus meghajtású repcevágó oldalkasza
A függőleges – repcevágó és rendválasztó – oldalkaszák alkalmazása (a gépvizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok szerint) a betakarítási (aratórész) veszteségeket tovább csökkenti.
A vágóasztalok két szélére felszerelhető (függőleges) kaszák ugyan szintén okoznak veszteségeket (pl. átvágott becők; a kasza által keltett rezgés, rázás okozta kipergési magveszteségek), de erősen kuszált és dőlt repce állományban az aratórész eltömődésének gyakorisága csak a repcevágó-rendválasztó oldalkaszák használatával mérsékelhető.
Az oldalkaszák a vágóasztalok egyik – általában a jobboldalára – vagy mindkét oldalára szerelhetők fel.
A kaszák meghajtása mechanikusan, elektromos motorral, vagy hidraulikus úton történhet meg.
Mechanikus meghajtás esetén az eredeti gabonavágó asztal kaszaszerkezetéről hajtják meg az oldalvágó kaszaszerkezetet.
Elektromos motoros meghajtást egy kihelyezett elektromos motorról biztosítanak, míg a hidraulikus meghajtást egy hidraulikus szivattyú végezheti.
Az oldalkaszák hosszúsága – magassága – általában 120-150 cm, a lökethossz 70-80 mm.
A jobb- és bal oldali oldalkaszák együttes alkalmazása elsősorban a táblanyitáskor – a táblaátvágások elkészítésekor – előnyös, mert a dőlt és kuszálódott állományban a kaszák a szárakat biztonságosan átvágják, nem engedik meg a repceszárak motolla tengelyre való felcsavarodását, és az arató-cséplő gép folyamatos üzemeltetését biztosítják.
Az oldalkaszák által okozott pergési – szabadszem – veszteség általában egy-két százalék közötti.
1.táblázat Repcebetakarító adapterek, -gabonavágó asztalok/-vágóasztal-szerelékek
|
Speciális építésű, hosszirányban megnyújtható vagy – megnyújtott gabonavágó asztalok
A repce betakarításakor a hagyományos építésű vágóasztaloknál a nagy aratórész veszteségek keletkezésének egyik oka a kaszaszerkezet és a középre hordó terelőcsiga kis távolságában (a továbbiakban: kasza-csiga távolság) jelölhető meg. Amennyiben nagy a kasza-csiga távolság – az optimális munkasebességek mellett – egyenletesebb terményadagolást lehet elérni.
4.kép Biso VX Crop Ranger 750 megnyújtható gabonavágó asztal + repcevágó oldalkasza
Az arató-cséplő gépek gyártói „alap” (standard) gabonavágó asztalaik mellett ma már speciális építésű vágóasztalokat is biztosítanak a betakarításhoz, amelyek változtatható asztalhosszúsággal rendelkeznek.
Az ideális „kaszapozíció” a betakarított termény magasságától és sűrűségétől függ.
Az ilyen építésű vágóasztaloknál a kaszaszerkezet mögött egy (típusonként eltérő hosszúságú) lemeztoldat v. fenéklemez kerül felszerelésre, amely (előre és hátra) együtt mozog a kaszaszerkezettel.
A megnyújtható (változtatható hosszúságú) vágóasztalok esetében a kasza-csiga távolsága – az alap beállítási értékhez viszonyítva – 170-800 mm-rel is megnövelhető, a kaszaszerkezet és zárt asztaltoldata előre (ki)tolható.
Vannak olyan konstrukciós megoldások, amelyeknél a vágóasztalok hossza akár menet közben is – fokozat nélkül – elektrohidraulikusan változtatható meg, de vannak olyan megoldások is, amelyeknél a kasza-csiga távolság több „pozícióban” állítható be.
A megnyújtható speciális építésű vágóasztaloknál a kaszaszerkezet egyenes vonalú – alternáló – mozgása által keltett rezgés hatására a becőkből kipergő repcemagvak már nem a vágóasztal elé a talajra, hanem a kaszaszerkezetet „lezáró” lemeztoldatra, onnan a csigavályúba hullnak (csúsznak), így veszteséget nem okoznak.
A tömítetlenségi veszteségek megelőzése érdekében a vágóasztal fenéklemeze minden pozícióban zárt.
Így külön takarólemezek felszerelésére nincs szükség.
A vágószerkezeteknél általában kényszerhajtású, kiegyensúlyozott bolygóműves „SCH”-kaszaszerkezeti meghajtást alkalmaznak, öntisztító kaszapengékkel, és az egyenes vonalú pengemozgás szinte vibrációmentes vágást biztosít.
A kaszák vágási frekvenciája – a konstrukciótól függően – 1.080-1.400 vágás/perc közötti.
A középre hordó terelőcsiga átmérője általában 600-660 mm közötti, a jobbos-balos csigalevelek magassága 120-130 mm lehet, a csigakonzol 2-4 irányban állítható.
Egyes terelőcsigáknál a vezérelt bedobó ujjak nemcsak középen, hanem a terelőcsiga teljes szélességében vannak beépítve, amelyek így biztos és egyenletes anyagtovábbítást végeznek a ferde felhordóhoz.
A vágóasztalokon hidraulikus meghajtású, ~900-1.100 mm átmérőjű, 5 v. 6 lapátos motollákat alkalmaznak.
A motolla fordulatszám 10-65 min-1 között fokozat nélkül változtatható, de vannak olyan megoldások is, amelyeknél a motolla fordulata a betakarítási munkasebességgel is szinkronizálva van.
5.kép Geringhoff Vario Star előre kitolható gabonavágó asztal repcevágó oldalkaszákkal
Hátrafelé-hordó előtét szalagos, szállítóhevederes vágóasztalok
A repce betakarításában a hátrafelé-hordó előtétszalagos, szállítóhevederes gabonavágó asztalok is veszteség-csökkentő megoldásként vannak jelen, biztosítva így a kasza-csiga távolság jelentős megnövelését.
Az ilyen technikai kivitelű vágóasztaloknál a kaszaszerkezet által levágott terményt a hevederes szalagtagok veszik át, és azt a középre hordó terménygyűjtő csigához szállítják.
A hevederes szalagtagok vázhosszúsága ~550-700 mm, és a vágóasztal munkaszélességének függvényében 4-8 db (egyforma v. különböző szélességű) szalagtagot építenek be a kaszaszerkezet és a csiga közé.
A beépített szalagtagokkal a kasza-csiga távolsága az 1.000 mm-t is meghaladhatja.
A szalagtagok állandó sebességgel szállítják a terményt, egyenletesebb, folyamatosabb a terményáram, ill. a termény adagolása. A hevederek szinte „betolják” a terményt a csigához, így a pergési veszteség jelentősen csökkenthető.
Az előtét szállítóhevederes vágóasztalok különösen dőlt v. alacsonyabb repceállományban biztosítanak nagyobb üzemeltetési munkasebességet, ezáltal nagyobb területteljesítményt.
Az egyenletes és hatásos terménytovábbítást – egyes kiviteleknél – a terménygyűjtő csiga konzolján teljes szélességben elhelyezett vezérelt bedobó ujjak, és kiegészítő felső, ún. „repcecsiga” beépítése is elősegítheti.
6.kép John Deere 625R gabonavágó asztal Zürn E-cut elektromos meghajtású oldalkaszával
Középre szállító, előtétszalagos gabonavágó asztalok
Az előtét szállítóhevederes vágóasztalok egy másik – ma még aránylag ritka – megoldásánál a vágószerkezet (az alternáló kaszaszerkezet) után az előzőektől eltérően, nem a betakarítás irányával párhuzamosan elhelyezett, hanem jobbról-balról középre hordó, szállítóhevederes szalagokat építenek be.
A hidraulikus meghajtású, középre futó bordás szalagok sebessége – a terményáramtól függően – ~0,1-3,0 m/sec között változtatható.
A hagyományos építésű gabonavágó asztalok középre hordó terelőcsigái helyett, ezeknél az asztaloknál középen egy keskenyebb, hátra-hordó hevederes szalag, és egy kisebb átmérőjű terménytovábbító csiga került beépítésre a vágóasztal középső szegmensében, amely vezérelt bedobó ujjaival közvetlenül a ferde felhordó csatornanyílásába juttatja a terményáramot.
7.kép Power Flow hátrafelé-hordó szállítóhevederes gabonavágó asztal
8.kép Power Flow szállítóhevederes gabonavágó asztal működési vázlata
Előtét lemeztoldatok a repce betakarításához
A repce betakarításához a hagyományos építésű gabonavágó asztalok és egyes megnyújtható (ún. „vario”) vágóasztalok esetében, a (középre-hordó) terelőcsiga és a vágószerkezet közé 500-700 mm hosszúságú lemeztoldatok építhetők be.
Ezen részegységek (vágóasztal szerelékek) beépítésével a kasza-csiga távolsága megnövekszik, és az üzemeltetés közben – esetlegesen – kipergő repcemagok erre a lemeztoldatra, majd onnan a csigavályúba kerülnek (csúsznak), így veszteséget nem okozhatnak.
Az előtét (betét)lemezek alkalmazásával mérsékelhető a korai becőkinyílásból adódó magkihullás, és így csökkenthető az idő előtti repcemag kiválás.
A lemeztoldatok anyaga rozsdamentes acéllemez, mellső-hátsó oldalaik a vágóasztalhoz illeszkedve zártak, ezért a repcemagvak talajra hullását megakadályozzák.
9.kép Középre-hordó előtétszalagos gabonavágó asztal (Honey Bee SP 36)
10.kép New Holland Varifeed megnyújtható gabonavágó asztal + Zürn Compact oldalkasza
Repcebetakarító adapterek, adapter családok
A repcebetakarító adapterek jól átgondolt megoldást kínálnak a repce minimális veszteséggel történő betakarítására. Konstrukcióik a betakarítható hozam növelésére irányuló részletmegoldásokat a felhasználói gépüzemeltetés üzembiztosságának egyidejű növelésével kapcsolják össze.
Maga a repcebetakarító adapter aránylag egyszerű kialakítású, az arató-cséplő gép gabonavágó asztalára könnyen fel-, ill. leszerelhető.
11.kép Perard Rape PCC 9000 repcebetakarító adapter
Az adapter vágóasztal-toldata az az alapelem, amelyre a többi modul csatlakozik.
Az adapter és a vágóasztal közötti átmenetet egy gumitömítéssel ellátott lemez fedi le.
Ez a lemez túlnyúlik a kőgyűjtő vályún is azért, hogy torlódásmentes legyen az átmenet a középre hordó csigáig.
A repcebetakarító adapter felszerelése az eredeti gabonavágó asztalra a jobb és bal oldali rendválasztók segítségével történik meg.
Valamennyi feltámasztó és feszítő erő az oldalfalak irányába hat.
Az oldalfalak igen keskeny kialakításúak, és az oldalkaszáknál nagy ívben hajlítottak annak érdekében, hogy a terményelválasztás torlódásmentes legyen.
Ezen felül a lemezeknek a külső felületén semmiféle tartó- vagy záróelem nincs, így nem is kerülhet sor emiatt a termény feltorlódására.
A bal oldali elválasztófalon van valamennyi működtető, meghajtó-szerkezet, így az alternáló vízszintes kaszahajtás és a hidraulikus (mechanikus v. elektromos) függőleges oldalkasza meghajtás is.
A jobb oldali elválasztófal – a bal oldalihoz hasonlóan – keskeny kialakítású, kívülről hajlított borítólemezzel fedett, azonban itt nincsenek meghajtó részegységek.
Az adapternek a vágóasztal oldalfalához történő, nagy pontosságú illesztésével, a lépcsős lemeztoldat és az oldalfal közötti gumitömítésekkel a kihullási veszteség kiküszöbölhető.
Az adapterek mindkét oldalfalára (az előzőekben már ismertetett) a kettős löket rendszerű, függőleges, ún. repcevágó oldalkaszák vannak felszerelve.
12.kép DBF Energy repcebetakarító adapter
Gépválaszték a repce betakarításához
A repce kisebb veszteséggel történő betakarításához használható gabonavágó asztalok, vágóasztal kiegészítő részegységek, berendezések, adapterek széles választéka áll a felhasználók rendelkezésére.
A (gép)kiválasztást – természetesen az anyagi lehetőségek mellett – a meglévő v. gépberuházásra tervezett arató-cséplő gép típusa, vágóasztalának munkaszélessége korlátozza le.
Az ismertebb és a gyakorlatban is használt, illetve beszerezhető speciális építésű gabonavágó asztalok, repcevágó oldalkaszák, valamint repcebetakarító adapterek és vágóasztal-toldatok főbb műszaki jellemzői az 1. táblázatban kerültek
összefoglalásra.
A Debreceni Mechanikai Művek Reptol adaptere repce betakarításában
![a_magyar_paprika_napja_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/a_magyar_paprika_napja_001-375x250.jpg)
![massey_ferguson_activa_kombajnok_felartol_0_kamattal_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/massey_ferguson_activa_kombajnok_felartol_0_kamattal_001-375x250.jpg)
![novenyvedoszer[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/novenyvedoszer1-375x281.jpg)
