Bálázógép konstrukciók és technológiai követelmények

Az állattartásban a jó minőségű szálastakarmányok gyep, lucerna és egyéb takarmánykeverékek, széna- és szenázskénti etetése nélkülözhetetlen. Ezek a takarmányféleségek a tehenészetekben, különösen a monodiétás TMR etetési takarmányozás elterjedésével egész évben fontos összetevői a takarmányrecepteknek, biztosítják az élettanilag szükséges, és az adott termelési szinthez szükséges rostot. A gabonaszalma és a kukoricaszár takarmányként és alomanyagként történő felhasználása pedig a száraz évszakokban tapasztalható szálastakarmány- és szalmahiány miatt felértékelődik. Mindezek mellett a szalmafélék és egyéb szármaradványok ipari- és hőerőművi felhasználása iránti igény növekszik. Ezeknek a széleskörű igényeknek felhasználási- és logisztikai szempontból leginkább a bálázásos betakarítási technológia felel meg. A technológiai igények növekedését a bálázógép-gyártók természetesen folyamatosan figyelemmel kísérik, és újabb és újabb konstrukciós megoldásokkal igyekeznek ezt kielégíteni.

 

 

A mezőgazdasági termelés során megtermelt szálastakarmányokat, egyéb szálasanyagokat, azok hasznosításával és bálázásával kapcsolatos technológiai követelményeket az alábbi blokkvázlat szerint csoportosíthatjuk.

Az alábbi csoportosítás és felsorolás nem tartalmazhatja az – egyes felhasználói igényeknek megfelelő – összes változatot, de az látható, hogy a bálázógépeknek milyen széleskörű technológiai igényeknek kell megfelelniük. Ilyen széleskörű igénysort azonban természetesen tökéletesen egyetlen konstrukció sem tud kielégíteni, de – az egyes technológiai igényeknek megfelelő – kompromisszummal a megfelelő konstrukciójú, nagyságrendű állandókamrás, változókamrás hengeres bálázó, vagy szögletes nagybálázógép kiválasztható. Természetesen – ezen technológiai igényeket figyelembe véve – a bálázógép-gyártók folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat a minél komplettebb és tökéletesebb technológiai használhatóság szempontjából.

Így például a megfelelő bálatömörség elérésére a Claas GmbH az újabb típusú Rollant 350-340 állandókamrás gépeinél kifejlesztette az MPS tömörítő szerkezetet, ami azt jelenti, hogy a felső három tömörítő hengert előfeszítő rugók húzzák a bálakamrába, minek következtében – a korábbiakhoz képest – tömörebb, ugyanakkor továbbra is jól átszellőző és utánszáradó hengeres bálák készíthetők. (1-2. ábra)

1. ábra: Az MPS tömörítő szerkezet vázlata

1. ábra: Az MPS tömörítő szerkezet vázlata

2. ábra: Görgős tömörítő szerkezetű hengeres bálázó bálakamrája

2. ábra: Görgős tömörítő szerkezetű hengeres bálázó bálakamrája

A Claas Variant változókamrás hengeres bálázó gépcsalád (Variant 385-360; 370-350) esetében éppen a bálamag tömörségére – vagyis a bála utószellőzésére vonatkozó változó igények kielégítésére – fejlesztették ki az úgynevezett aktív hidraulikus rendszert, a hidraulikus munkahengerekkel működtetett mechanizmussal a bálatömörség folyamatosan a kívánt értéken tartható. (3. ábra)

3. ábra: Változókamrás hevederes tömörítő szerkezetű gép bálakamrája

3. ábra: Változókamrás hevederes tömörítő szerkezetű gép bálakamrája

A változó bálaátmérő iránti igények kielégítésére fejlesztette ki a Krone GmbH az állandókamrás Comprima bálázó-gépcsaládot, F-155 és a szeletelős F-155 XC tagjait. Ezek a típusok megtartva az állandókamrás gépek előnyeit, három különböző bálaátmérővel, – 1,20-1,25 m és – 1,50 m és 1,20 m bálaszélességgel is tudnak dolgozni, ami azt jelenti, hogy szárazanyagból nagyobb, nedves (szenázs) anyagból kisebb átmérőjű, közel azonos tömegű bálák készíthetők. A Comprima gépcsalád egyébként számos konstrukciós újdonsággal rendelkezik, mint pl. a vezérlő görgő és pálya nélküli rendfelszedő, vagy a láncos rudas tömörítő szerkezet gumilánc tagjai. Ennek a tömörítő szerkezetnek az előnyeit – hazai viszonyok között – elsősorban lucernaszéna készítésben lehet kihasználni. (4. ábra)

4. ábra: A Comprima hengeres bálázógép családdal készíthető hengeres bálák méretválasztéka

4. ábra: A Comprima hengeres bálázógép családdal készíthető hengeres bálák méretválasztéka

A vázolt technológiai igények figyelembevételével fejlesztette ki a John Deere Co. a változókamrás, új 900-as sorozatú, 960 és 980 típusú tagjait. Az új sorozat tagjai új önálló vázszerkezettel rendelkeznek. Az így kialakított teherviselő vázkeret felveszi a bálák mechanikai igénybevételét, és egyben lehetőséget biztosít a rendfelszedő, a bálakamra, a tömörítő szerkezet és bálakidobó új konstrukciós megoldására, felfüggesztésére. A 900 sorozatú gépek 5 vezérelt ujjas tengellyel szerelt rendfelszedővel készülnek. A rendfelszedő által felvett anyagot – szenázs esetében – a Maxi Cut HC 13, HC 25 aprító, száraz anyag esetében pedig Roto Flow berendezés juttatja a bálakamrába. A tömörítés növelésére a bálakamra elejére három, a biztonságos anyagtovábbítás érdekében pedig még egy plusz henger került beépítésre. A bálák formázását, tömörítését 2 db széles végtelenített gumiheveder végzi. (5. ábra) A bálakészítés megkezdésekor a hevederek feszítése kikapcsolható, így lágy magvú, utószáradó bálák készíthetők, ez elsősorban a pergési veszteségek csökkentése miatt, a kissé nagyobb nedvességtartalommal bebálázott lucernaszéna esetében fontos.

5. ábra: A két végtelenített hevederrel és tömörítő szerkezettel szerelt változókamrás gép

5. ábra: A két végtelenített hevederrel és tömörítő szerkezettel szerelt változókamrás gép

Az újrendszerű tartó vázkeret lehetővé tette a bálakamra oldalfalainak olyan kialakítását, hogy a bála elkészültével – a kötözés idejére – az oldalfalak elmozdulnak, szétnyílnak, ennek következtében a bálákon még nedves anyag bálázásakor sem keletkezik „váll”, a kötözőháló pedig 50-80 mm-es sávban a bálák oldallapjait is lefedik. Az új tartó vázkeret lehetővé tette a hátsó ajtó kiváltását egy könnyű vázkeretre épített takaróponyvával. Mindezek a konstrukciós újdonságok nagyobb tömegteljesítményt, gyorsabb bálakidobást, tömörebb, alaktartóbb és szállíthatóbb bálák készítését eredményezi. A bálázók Isobus kompatibilisek a gépekhez alkalmazható Green Star monitorokkal, vagy az üzemeltető John Deere traktorok informatikai rendszerével. Ez utóbbi megoldás kapcsán az ilyen felszereltségű John Deere traktorokkal a 900 sorozatú gépek automata üzemmódban is tudnak dolgozni. Az automata üzemmódban a bálázógép az üzemállapotának (rendfelszedés, bálázás, bálakötözés, bálakidobás) megfelelően vezérli az üzemeltető traktort. (6. ábra)

6. ábra: Szalmabálázás változókamrás hengeres bálázógéppel

6. ábra: Szalmabálázás változókamrás hengeres bálázógéppel

A szögletes nagybálázó gépeknél – a technológiai igények kielégítése mellett – a logisztikai szempontok elemzése is fontos szempont. A takarmány áruként való megjelenése, és a szalma és a kukoricaszár ipari felhasználására vonatkozó igény miatt a – bálakamra, vagyis a bálamagasságra vonatkozó 0,7-0,8-1,0 m – mezőgazdasági igények mellett, valamennyi bálázógép-gyártó cég kifejlesztette a 0,9 m bálamagassággal dolgozó típusait. A szögletes nagybálázó gépek tehát 1,2 m szélességű és 0,7-0,8, vagy 0,9, vagy 1,0 m magasságú és 0,6-3,0 m bálahosszússággal tudnak dolgozni. A Kuhn LSB 1290 gép bálakamra magassága két méretben, 0,8 m vagy 0,9 m-re állítható be. A megfelelő bálamagassággal dolgozó gépet úgy célszerű kiválasztani, hogy az alkalmazott szállítóeszköz plató- vagy kocsiszekrénylapjának magassági méretét figyelembe véve, a szállítóeszköz 4 m-es magassági űrszelvény mérete kihasználható legyen. Az árutakarmány, vagy ipari szalma, illetve kukoricaszár szállítására alkalmas közúti szállítóeszközök esetében ez a 0,9 m-es méret a legmegfelelőbb. Az 1,2 m széles és 0,9 m magas, valamint 2,4 m hosszúságú bálákkal – a szállítási űrméret mellett – a közúti szállítóeszközök (tehergépkocsik, pótkocsik, nyerges kamionok) teherbírása is kihasználható. (7. ábra)

7. ábra: A kétféle bálamagassággal is használható szögletes nagybálázó munka közben

7. ábra: A kétféle bálamagassággal is használható szögletes nagybálázó munka közben

Az ismertetett fejlesztési trendeket, vagy irányokat természetesen valamennyi takarmánybetakarító, bálázógép-gyártó cég is követi. Ennek megfelelően számos konstrukció és géptípus kapható a piacon. A hazai piacon forgalmazott állandó-, változókamrás, hengeres, valamint szögletes kis- és nagybálázók többsége az MVH gépkatalógusában megtalálhatók. A széles választékból az igényeknek megfelelő géptípus kiválasztható.

A kézi munkaerővel jól ellátott kisebb mezőgazdasági üzemek, vállalkozók a kisebb betakarítási volumen esetén új, korszerű szögletes kisbálakészítő gépeket is választhatnak, melyek megfelelő beállítással széna, szalma és kukoricaszár betakarítására egyaránt jól használhatók.

A szögletes kisbálakészítő gépek kiválthatók a kisebb bálamérettel ( 1,12 m) dolgozó állandókamrás hengeres bálázógépekkel is. Az állandókamrás bálázógépek alapkonstrukciójukban is laza közepű bálákat készítenek. Abban az esetben, ha a takarmányozásra nagyarányban használunk lucernaszénát, előnyösen használhatók ezek a gépek (8. ábra) Ebben az esetben a lucernaszéna bálázása megkezdhető 22-24 % nedvességtartalom mellett, a kora reggeli és a kora esti órákban kihasználható a harmatképződés okozta visszanedvesedés. A kissé magasabb nedvességtartalom következtében mérsékelhető a levélpergési veszteség, ugyanakkor a laza közepű báláknak a területen történő párnapos utószárításával, a nedvességtartalom is a kívánt értékre áll be. Az állandó bálakamrás gépeknek ez az előnye a kukoricaszár takarmányozási és almozási célú bálázása során is kihasználható, mivel a kukoricaszár nedvesség leadóképessége elég lassú, és emellett a bálázást az őszi, rendszerint csapadékos időjárás mellett kell elvégezni.

8. ábra: Különböző beállítható bálamérettel dolgozó állandó bálakamrás gép lucernabálázásban

8. ábra: Különböző beállítható bálamérettel dolgozó állandó bálakamrás gép lucernabálázásban

Azoknak a kisebb vagy közepes méretű gazdaságoknak, vállalkozásoknak – melyek a TMR-es monodiétás receptű szenázsbála alapanyagot használnak – az igényei szerint alakítottuk ki (azokat az előzőekben említett) állandókamrás gépeket, melyek nedvesanyagból kisebb átmérőjű, pl. – 1,25 m, szárazanyagól – 1,55 m átmérőjű bálákat készítenek. Ez esetben a bálák közel azonos tömegűek lehetnek. (9. ábra) Szenázsbála készítéskor azonban – az enyhe erjedési folyamat feltételeinek biztosítására – a bálázott anyagot a levegőtől el kell zárni, vagyis a bálákat fóliába kell csomagolni. Ez a munkaművelet történhet a bálázással egymenetben, vagy külön menetben. Szinte valamennyi bálázógép-gyártó rendelkezik a bálázóval egybeépített, vagy vontatott csomagológéppel, vagy külön menetben dolgozó függesztett csomagológéppel. (10. ábra) A kisebb átmérő következtében, még a nedves anyagból készített csomagolt szenázsbálák manipulálása, a kisebb emelőképességű, olcsóbb traktoros homlokrakodókkal is elvégezhető.

9. ábra: Állandó bálakamrás gép szenázsbála készítésben

9. ábra: Állandó bálakamrás gép szenázsbála készítésben

10. ábra: Szenázsbálák csomagolása külön menetben vontatott géppel

10. ábra: Szenázsbálák csomagolása külön menetben vontatott géppel

A változókamrás bálázógépek konstrukciójuknál fogva (0,9-1,8 m átmérőjű) a beállításnak megfelelő bálákat készíthetnek, és mint az előzőekből kiderült, ezek korszerű típusainál a bálatömörség a bálakészítés folyamán változtatható. A változókamrás gépeket a nagyobb gyepterülettel rendelkező, és nagymennyiségű alomszalmát felhasználó, közepes méretű és nagy állatállománnyal rendelkező vállalkozások tudják eredményesen használni. A változókamrás gépekkel tömörebb, alaktartóbb bálák készíthetők, melyek jobban elviselik a rakodás, szállítás manipulálásból adódó igénybevételeket, tehát jobban kazalozhatók, télállóbbak. (11. ábra)

11. ábra: Változókamrás gép kukoricaszár bálázásban

11. ábra: Változókamrás gép kukoricaszár bálázásban

A nagy állatlétszámú tehenészeti telepek nagy mennyiségű szálastakarmány és alomszalma ellátásában használhatók ki a szögletes nagybálázó gépek nagy teljesítménye. (12. ábra) Azok az üzemek, melyek üzemen belüli szállítóeszközparkkal dolgoznak, a szállítóeszköz platómagasságához igazodóan választhatnak a 0,7-0,8-0,9-1,0 m bálamagassággal dolgozó gépek közül. A szögletes nagybálázó gépek esetében a bálatömörség a bálakamra oldalainak – egy kiépített mechanizmus segítségével – hidraulikus munkahengerekkel szabályozható. A bálakészítés során a tömörítésből származó reakcióerőt a kötözőzsineg veszi fel. A bála tömörségét, tehát a kötözőanyag szakítószilárdságának figyelembevételével kell megadni, hogy elkerüljük a bálabomlást.

12. ábra: Kukoricaszár bálázás szögletes nagybálázó géppel

12. ábra: Kukoricaszár bálázás szögletes nagybálázó géppel

A mezőgazdasági szálasanyagok, szálastakarmányok, szalma-, kukoricaszár bálázása során számos technológiai követelményt kell kielégíteni. Erre a konstruktőrök és gyártók különböző konstrukciókat fejlesztettek ki a gyakorlatban, a legnagyobb volumenű, és legjobb munkaminőségi igények kielégítésére alkalmas konstrukciót kell kiválasztani, nagyon gyakran szükséges a különböző konstrukciójú bálázógépek párhuzamos, vagy együttes működtetésére berendezkedni.

bálaszállító bálázó technika