Stratégiai szerep a vízgazdálkodásban

Harminc év után tettek újra hazánkban záróvizsgát a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnökök a Debreceni Egyetemen. A 2018-ban újraindított egyedülálló mesterképzésen idén elsőként hét magyar hallgató végzett. Az agrárkar kurzusa iránt nemzetközi szinten is nagy az érdeklődés.

 

 

A klímaváltozással, az aszály valamint belvíz egyre gyakoribb megjelenésével megnőtt a korszerű, vízgyűjtő szintű integrált vízgazdálkodási tudás iránti érdeklődés.

– A harminc év után újra induló kurzus tartalmilag teljesen átalakult – mondta a Tamás János. a MÉK Víz és Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója kifejtette. – A távérzékelés, az automatizálás, a precíziós mezőgazdaság és az agrárdigitalizáció más dimenzióba helyezte a vízgazdálkodást. Csúcsminőségű eszközökkel, szoftverekkel, hidrológiai, aquapónia, talajtani laborokban a hidraulikától, a talajfizikáig találkozhatnak és sajátíthatnak el speciális tudást a hallgatók.

Vízgazdálkodás felsőfokon

Az agrárfelsőoktatás átalakításának egyik meghatározó eleme a nemzetközi mezőgazdasági képzés kiszélesítése. A kezdetektől ezt a trendet követve a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök MSc szak angol nyelven is végezhető.

A Debreceni Egyetem a komplex és multidiszciplináris kurzusa révén stratégiai szerepet tölt be a Tisza vízgyűjtő területén a vízgazdálkodás szakember-utánpótlásában. A cél olyan vízügyi szakemberek képzése, akik megszerzett tudásukkal képesek a területi vízgazdálkodás feladatait ellátni. Illetve megoldani a fenntartható vízgazdálkodás komplex feladatait a legmagasabb színvonalon  – ismertette Tamás János.

 

Nemzetközi az érdeklődés

A globális vízproblémák fokozódását és egyben a releváns hazai víztudomány elismerését jelzi a nemzetközi hallgatóság jelentős részvétele. Különösen a harmadik világ országaiból érkeznek hallgatók, de vannak egyebek mellett jordániai és brazil diákjai is a szaknak.

Fontos a világ nagy vízgyűjtő területeinek, öntözéses gazdaságokat ellátó Nílus, Amazonas vagy Mekong hidrológiai, agrár, és ökológiai ismerete számukra. Az itt végzet szakemberek konvertálható tudást kapnak. A Kárpát-medence hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak, hogy egyszerre megismerjék a vízrendezés és az aszálykezelés problémáját. Itt mindkettővel meg kell birkózniuk a szakembernek, nem ritkán egy éven belül – mutatott rá Tamás János.

A mezőgazdasági vízgazdálkodást hazánkban gyakran az öntözéssel azonosítják. Ez azonban a terület egy nagyon kis szegmense.

Magyarország területének 90% aszályérzékeny. A szántóföldi talajok mindössze 2%-át öntözik. Hazánkba érkező vizek kétharmada a Duna vízgyűjtőjén vonul le, azonban a felhasználási igény döntően az Alföldön, a Tisza vízgyűjtőjén van. A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak csökkentésére megindított, új átfogó öntözési program célja az öntözött területek növelése. A meglevő és a fejlesztésben érintett vidékek 70% a Tiszántúlon van. Elég csak a már elkezdett derecskei vagy a várhatóan induló CIVAQVA öntözési programra gondolni – emlékeztetett a szakember.

A képzés meghatározó része a vízgazdálkodáshoz köthető gazdálkodási problémák megoldása. Ilyen a mezőgazdasági területeket érintő hígtrágya kezelés, a felszíni vizeket érintő eróziós üledékek, vagy az intenzív halgazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatása.

– A víz felhasználhatóságát jelentősen befolyásolja a víz minősége. Rendkívül fontos, hogy a hallgatók olyan szemléletet kapjanak, amely a fenntarthatóság irányába mutat. Ne használják túl a vízkészleteket, sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. A felszíni vizek vízminősége az elmúlt években sokat javult. Ám a mikroműanyagok, valamint biokémiailag aktív anyagok jelenléte a vizekben újabb problémákat idéz.

agrár Debrecen Egyetem hol lehet vízgazdálkodást tanulni mesterképzés mezőgazdaság öntözés szántóföld tanul termőföld vízgazdálkodás
.
.