fbpx

Súlyos munkaügyi következmények a vágóhíd koronavírus-botránya miatt

Írta: - 2020 július 29.

Megrengette a teljes európai piacot: azonnal léptek.

„Gyökerestől felszámolom a vágóhidakon uralkodó, tarthatatlan foglalkoztatási viszonyokat” – fogadkozott a német szövetségi munkaügyi miniszter, Hubertus Heil (SPD), aki szerint már a koronavírus előtt is áldatlan állapotok uralkodtak a szektorban. A sertésvágás és darabolás többnyire a nyomorúságos körülmények között dolgoztatott és elszállásolt kelet-európai munkásokra maradt, akiket egyes alvállalkozók al-alvállalkozóként szerződtettek a feladatra. Mint az ismert, a legnagyobb németországi vágóhídon (Tönnies) kitört tömeges megbetegedés végül az egész európai sertéságazatot megrengette, hiszen mindenki a német sertéspiachoz igazodik. Itt pedig bezuhantak az árak, miután a német vágókapacitás csaknem egyötöde kiesett a rendszerből, plusz június 18-tól a kínai vevők sem kérnek a Tönnies termékeiből.

 

 

Azonnal léptek

A német agrárminiszter, Julia Klöckner azonnal egy tízpontos követeléscsomagot nyújtott be a probléma orvoslására. Ezek egyike volt az, amit tegnap egy törvényjavaslatban meg is fogalmazott a kormányzat. Eszerint január elsejétől a 49 főnél többet foglalkoztató húsüzemek és vágóhidak nem foglalkoztathatnak külsős munkaerőt, sem vállalkozói szerződéssel, sem munkaerő-kölcsönzés keretében. Ezen felül a szektor sokkal sűrűbben számíthat munkaügyi ellenőrzésekre és hatalmas bírságokra. A kicsik kivételezett helyzetét Klöckner azért tartotta fontosnak, mert ezzel elősegíthető a regionális kisüzemek talpon maradása és a mértéktelen koncentráció megfékezése az iparágban.

A húsiparosok természetesen megorroltak amiatt, hogy egy „ágazati törvény” született, hiszen a külföldiek tömeges foglalkoztatása más szektorokban is jellemző. Éppen pár napja derült ki, hogy egy bajor kertészetben is százával bizonyultak vírusosnak a főként Romániából érkező dolgozók. A különbségtétel oka egyszerű: a német sertéshúsexporttól gyakorlatilag egész Európa sertéspiaca függ, míg kertészeti termékekből maguk is importra szorulnak, így ezen ágazat kibocsátása „nem oszt, nem szoroz” a piacon. Az új munkaügyi szabályozás egyébként annyiban érinti a kertészeti ágazatot is, hogy a munkaügyi hivatalnak a mezőgazdaság teljes területén joga és kötelessége lesz ellenőrizni a vendégmunkások szálláskörülményeit.