Szántóföldi injektálók a hígtrágya talajba juttatásához

Hígtrágya kijuttatás – szabályozott rendszerben

Az Európai Unió (96/61/EC) IPPC-irányelve, a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem, többek között a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Magyarország, az elmúlt évben – az EU-s kötelezettségének eleget téve – a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és az újakat kijelölte. Az új ?kijelölés? által megnevezett területek (“blokkok”) 2013. szeptember 1-től váltak nitrátérzékeny területté. A 2013. szeptember elsejétől kijelölt nitrátérzékeny területeken az 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait most először, 2014. szeptember elsejétől kellett alkalmazni.
1.kép Claas-Xerion Saddle Trac eszközhordozó Evers Toric tárcsás injektálóval
1.kép Claas-Xerion Saddle Trac eszközhordozó Evers Toric tárcsás injektálóval
A legközelebbi ?teljesítési? időpontok a trágyatárolók kialakítására vonatkoznak, így:
  • a 2013. szeptember 1-je előtt nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással bíró trágyatárolóit 2014. december 31-ig kell megvalósítani;
  • a 2013. szeptember 1-je után kijelölt nitrátérzékeny területeken, illetve a nem nitrátérzékeny területeken lévő állattartó telepek 6 havi kapacitású hígtrágyatárolóit 2014. december 31-ig, míg az istállótrágya-tárolókat 2015. dec. 22-ig kell létrehozni;
  • amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor a silótároló aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak.
A mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezés elleni védelemmel a JFGK (Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények) 4. pontja, valamint a HMGY (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) is foglalkozik, amely – az ország már 68-69%-át érintő nitrátérzékeny területekre vonatkozóan – a következő tiltásokat tartalmazza. A nitrátérzékeny területeken tilos:
  • a trágyakijuttatás az adott év október 31-től, a következő év február 15-ig;
  • a fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát kijuttatni, amely még a tilalmi időszakon kívül sem engedélyezett;
  • az őszi vetésű kalászosok fejtrágyázása február 1-je előtt;
  • a vizek partvonalától mért védőtávolságon belüli műtrágya vagy szervestrágya kijuttatása;
  • évente a 170 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag érték feletti szerves eredetű trágyakijuttatás;
  • a 17%-nál nagyobb lejtésű területre hígtrágyát kijuttatni. Ezen belül hígtrágya nem juttatható – teríthető – ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszó csöves- vagy csőfüggönyös eljárással, amelyeknek alkalmazása még 12%-ig is megengedett. A hígtrágya talajba injektálási technológiák 17%-os meredekségig alkalmazhatók;
  • kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után, amennyiben megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően nem kerül sor, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli.
A hígtrágya kijuttatással kapcsolatos részletes szabályozás megtalálható, és áttekinthető: a www.kolcsonosmegfeleltetés.hu, és www.nak.hu/…/2178 internetes oldalakon.
2.kép Acquafert I 5A köldökcsöves táplálású 5 lazítókéses injektáló
2.kép Acquafert I 5A köldökcsöves táplálású 5 lazítókéses injektáló

A kijuttatási technológiák általános jellemzése

Az előzőekből látható, hogy a hígtrágya kijuttatása egy évben csak mintegy 9 hónapig (február 16-tól október 30-ig) engedélyezett. Ez időszakon belül a hígtrágya nagyobb részét a szántóföldre – többségében a betakarítás utáni, vegetációmentes időszakban a tarlóra – juttatják ki, de ezek mellett a kijuttatott hígtrágya a rét-/legelő- és a gyepgazdálkodásban, vagy a széles sortávolságú kultúrnövények (vegetáció közbeni) növénytáplálási szerves tápanyagellátásában, a hígtrágya sorközökbe történő kijuttatásával is hasznosítható.
A hígtrágya kijuttatás széles körben elterjedt alapgépei – a családelven felépülő – vontatott hígtrágyaszállító tartálykocsik, 2-34 m3 közötti tartálytérfogattal, egy- vagy tandem/bogie tengelyes, valamint tridem/quattro futóműves kivitelekben készülhetnek. A traktorvontatású, korszerű hígtrágyaszállító (zárt tartályos, nyomástartó edényként funkcionáló) tartálykocsik saját feltöltési rendszerű vákuumszivattyúval (és szívóormánnyal) vagy külső feltöltésű zagy-szivattyúval rendelkeznek, a tartályok ürítését excenter-csigaszivattyúk és (szívó-nyomó rendszerű) kompresszoros rotációs légszivattyúk is elvégezhetik. A hígtrágya kijuttatására is kialakított tartálykocsik 3- vagy 4-pontos függesztőszerkezettel is rendelkeznek a különböző (pl. csőfüggönyös, sekély- vagy mélyinjektáló stb.) adapterek felkapcsolása céljából. A hígtrágyaszállító-kijuttató tartálykocsik széles választékát jelzi, hogy a hazai piacon több mint 30 európai gyártó, több száz típusváltozata közül választhatja ki a felhasználó a saját üzemi körülményeinek (pl. az alkalmazott kijuttatási technológia, a szállítási távolság, a területegységre kijuttatandó hígtrágya mennyisége, üzemeltető erőgép motorteljesítménye stb.) legmegfelelőbbet.
3.kép Strip Till sávművelő és injektáló elem felépítése
3.kép Strip Till sávművelő és injektáló elem felépítése
A különböző kijuttatási eljárások során egy- vagy kétfázisú technológiák alkalmazhatók. Az egyfázisú technológia alkalmazása, elsősorban gazdaságossági és kijuttatás-technikai szempontok miatt ott jöhet szóba, ahol a hígtrágyatároló a trágyakijuttatás helyszínéhez közel – néhány száz méteres távolságon belül – helyezkedik el. Ezekben az esetekben, a feltöltött hígtrágyaszállító tartálykocsik, a kiszállítás után egy menetben – a tartályürítő csonkjukra szerelt terítő elemeikkel vagy a felkapcsolt adaptereikkel – a hígtrágya kijuttatását is elvégzik. Ez a lehetőség a gyakorlatban azonban nem mindig adódik meg, ezért a hígtrágyatárolók és a táblák közötti nagyobb szállítási távolságok esetén a kétfázisos kijuttatási technológiák alkalmazása válik szükségessé. Ilyenkor a folyékony fázisú hígtrágyát a tárolókból hígtrágyaszállító-áttöltő tartálykocsikkal (vagy szivattyús aggregátok, csővezetékek esetleg kiépített hidránsok segítségével) szállítják a kijuttatások helyszíneire, majd ott a ?kijuttató? tartálykocsikba – közvetlenül vagy (mobil) tároló konténertartályok közbeiktatásával – áttöltik, és (a kijuttatás módjától függően) a talaj felszínére sávosan kiadagolják, esetleg szétterítik vagy azt megfelelő injektorral a talajba injektálják.
4.kép Jako BI kultivátor kapatagos injektáló szállítási helyzetben
4.kép Jako BI kultivátor kapatagos injektáló szállítási helyzetben
A trágyakijuttatás helyszínére kiszállított hígtrágya talajfelszínen történő elterítésének hagyományos és legegyszerűbb módja a tartálykocsik ürítőcsonkjára szerelt kiszórófejes, ütközőlapos (ütközőtányéros) vagy terítőkonzolos, esetleg kanalas-terítőelemes szétterítés. A környezetterhelés, valamint a hatóanyag-veszteség csökkentése szempontjából kedvezőbb technikai megoldások még a szórókeretes+ejtőcsöves, a felszíni (talaj közeli) csőfüggönyös (más szóhasználattal csúszó-/lengőcsöves), vagy (a csúszó talpas/csúszó csoroszlyás kiegészítésű) vonszolt csöves, sávos hígtrágya kijuttatási eljárások. Az ilyen kijuttatási technológiák esetében azonban az ammónia-emisszió (NH3) mértéke jelentős is lehet. A szántóterületeken, a talaj felszínére kijuttatott/szétterített hígtrágyák talajba munkálása szántással vagy tárcsázással végezhető el, amely az alapművelési (forgatásos vagy lazításos) technológiáktól függő. A sorba vetett, széles sortávolságú kapásnövények (pl. kukorica, napraforgó stb.) sorközeinek hígtrágyázására is a keretes, ejtőcsövekkel ellátott csőfüggönyös kijuttató berendezések használhatók, mivel azokkal – megfelelő sortávolságú csatlakoztatás esetén – irányítottan és jól szabályozhatóan, a növények szennyezése nélkül juttatható ki a tápanyag a növénysorok közeibe, és a hatóanyag-veszteséget, ill. a környezetterhelést a kultúrnövény árnyékoló hatása is csökkenti.
5.kép Zunhammer Zuni-Trail szállítókocsis tárcsás injektáló Holmer Terra Variant magajáró eszközhordozóval
5.kép Zunhammer Zuni-Trail szállítókocsis tárcsás injektáló Holmer Terra Variant magajáró eszközhordozóval
Gyepterületen a hígtrágya sekélymélységű (~5-12 cm) talajfelszín alá juttatására az egyes hígtrágya kijuttató tartálykocsik függesztő-szerkezeteire kapcsolható ejtőcsöves gyepinjektálók (pl. tárcsalapos+csúszó csoroszlyás, laprugós felfüggesztésű ékes csoroszlyás kivitelű), illetve az oldalirányban megdöntött tárcsalevél-soros injektorok különböző változatait alkalmazzák. Szántóterületeken – legyen az tarló, szántott vagy elmunkált talaj – a szántóföldi hígtrágya injektálók kultivátor kapatagos, kúpos- v. gömbsüveg tárcsaleveles különböző kivitelei, valamint a középmély lazítószerszámos mélyinjektálók használhatók. Ilyen eljárások esetében a kijuttató tartálykocsiból a hígtrágya (hidraulikusan meghajtott) forgóelemes elosztó szerkezet(ek) segítségével jut a különböző osztástávolságú talajművelő szerszámokhoz kapcsolt csöveken keresztül közvetlenül a talajba, és technológiailag megfelelő feltételek esetén, annak talajfelszín alá juttatásával az ammónia-emisszió csökkenése a 70-90%-ot is elérheti.
6.kép Bruns-Meyer Mixi 6000 rövid tárcsás szántóföldi injektáló
6.kép Bruns-Meyer Mixi 6000 rövid tárcsás szántóföldi injektáló

A hígtrágya kijuttatás különleges eszközei, eljárásai

A gyakorlatban általánosan használt hígtrágyaszállító tartálykocsis kijuttatások mellett – elsősorban Hollandiában, Dániában és Németországban – elterjedten alkalmazzák az eszközhordozó traktorok/önjáró célgépek alvázára telepített hígtrágya-tartálykocsis felépítményeket (pl. Claas Xerion Stadle Trac 4000, Holmer Terra Variant 600, Vredo VT 5518-3 stb.). Nyugat-Európában ugyancsak széleskörű alkalmazást nyertek az önjáró, speciális hígtrágya kijuttató célgépek (pl. Challenger Terra Gator 3244 NMS, Vervaet Hydro Trike XXL, Agrometer SDS 7200 stb.), amelyekre a különböző konstrukciójú gyep- és szántóföldi injektálók csatlakoztathatók. Ezek az eszközhordozó erőgépek vagy önjáró célgépek már ~300-450 kW teljesítményű beépített erőforrásokkal rendelkeznek, hígtrágyatartályaik térfogata ~15-32 m3 közötti, és vázszerkezetük erősebb felépítése révén a nagyobb (~8-12 m) munkaszélességű talajba injektálók üzemeltetésére is alkalmasak.
7.kép Agrometer SN 800 köldökcsöves hígtrágya táplálású, kultivátor kapatagos injektáló
7.kép Agrometer SN 800 köldökcsöves hígtrágya táplálású, kultivátor kapatagos injektáló
Az utóbbi években fokozatosan terjed el az ún. köldökcsöves (v. köldöktömlős) táplálású hígtrágya talajfelszínre történő kijuttatás vagy talajba injektálás, amely az egyik legjobban talajkímélő hígtrágyázási eljárás. A kijuttatási-technika lényege, hogy az üzemeltető erőgép függesztő szerkezetére csak a keretes-ejtőcsöves (felszíni) hígtrágya sávos kijuttató vagy a talajba injektáló adapter van felkapcsolva, és a hígtrágya az ún. köldökcsövön keresztül jut el a berendezés trágyaelosztó szerkezetéhez, illetve onnan az ejtőcsöveken keresztül a talajra/talajba. A technikai elemekhez tartozik még a tárolónál lévő hígtrágya kiemelő-továbbító szivattyús aggregát vagy a hidránsokat kiszolgáló szivattyútelep, illetve a tábla szélén elhelyezett csévélődob a csővezetékkel. A hígtrágya kijuttató adapter egy speciális elforgó karral (ún. “fordulócsővel”) csatlakozik a köldökcsöves csővezetékhez, hogy a forgók-fordulók során a tápláló köldökcső sérülést ne szenvedjen. A gépcsoport mozgásakor a köldökcső vezetéke a táblaszéli dobról csévélődik le, és 400-800 méter szabad mozgást biztosít a területen, a hígtrágya talajfelszínre juttatásához vagy talajba injektáláshoz. Olyan megoldások is léteznek, amikor az üzemeltető erőgép egy speciális kialakítású kocsin hordozza (vontatja) a csévélődobot, és ahhoz van csatlakoztatva a köldökcsöves hígtrágyatáplálás, amely a kijuttató adapterrel is össze van kapcsolva. A tápláló szivattyúnál, illetve az injektor elosztófejénél lévő nyomásérzékelő szenzorok biztosítják a komplex kijuttató rendszer összehangolt, környezetkímélő működését. A köldökcsöves táplálású hígtrágya kijuttató berendezések ismertebb gyártói: az olasz Doda, Casella és Acquafert, a dán Agrometer, az osztrák Vakutec és az ír Abbey cégek.
8.kép Samson PG 25 tartálykocsi + CM 6 kultivátor kapatagos injektáló lezáró hengerrel
8.kép Samson PG 25 tartálykocsi + CM 6 kultivátor kapatagos injektáló lezáró hengerrel
A különleges hígtrágya kijuttatási technikák közé tartoznak még a sávművelő Strip Till injektálók is, amelyeket – már egyre több technológiai változatban – a sávos (Strip Tillage) művelési rendszerekhez kapcsolódóan alkalmaznak. Ebben a technológiai változatban a soronkénti sávművelést a ~18-30 cm mélyen dolgozó – sornyitó tárcsával és mulcsterelő csillagkerekekkel kiegészített – lazítókések végzik el, amit egyben a sávos hígtrágya kijuttatással is kombinálnak, és a talaj lezárásáról sorhengerek vagy tömörítő kerekek gondoskodnak. A különböző növények magvainak elvetése – az injektálók számával megegyező vetőcsoroszlyával felszerelt vetőgéppel – később, külön menetben történik meg. Az ún. Strip-Till injektálók – paralelogramma felfüggesztésű elemekkel – 4-6-8 soros kivitelekben, ~30-80 cm közötti sortávolságokkal készülnek. Az ismertebb gyártóik és típusaik: Evers Quarter, Kuhn Striger, Vogelsang XTill S, Kotte Garant PreMaister stb.
9.kép Fliegl Rasant Plus rugós szárú kultivátor kapatagok hígtrágya-kijuttató csővégekkel
9.kép Fliegl Rasant Plus rugós szárú kultivátor kapatagok hígtrágya-kijuttató csővégekkel

Szántóföldi injektálók, és konstrukciós kialakításaik

A szerves tápanyagpótlási kijuttatási technikák közül a hígtrágya talajba injektálása a legkörnyezetbarátabb eljárás, ill. ez a megoldás felel meg legjobban a kijuttatás – törvényileg is szabályozott – követelményeinek, a hatóanyag-veszteség, környezetterhelés és szaghatás csökkentés céljainak. A talajba injektálás már energiaigényesebb művelet, amely erősebb vázszerkezetű tartálykocsikat és nagyobb teljesítményű erőgépeket igényel.
1. táblázat

Hígtrágya talajfelszín alá juttató tárcsás injektálók főbb műszaki jellemzői*

Gyártó és típus Gyártó

ország

Megválasztható munkaszélességek

(m)

Injektálók főbb jellemzői
Evers Agro Toric Vario-Disc SE 400?.600 NL 2,8-4,0-4,5-5,0-6,0 560 mm átmérőjű, két sorban elrendezett, kissé megdöntött csipkés tárcsalevelek (18-40 db), 9-20 db hígtrágya-kijuttató csővéggel
Fliegl Maulwurf D 6,8 410 mm átmérőjű, két sorban elhelyezett homorú, csipkés tárcsa-levelek (31 db), hígtrágya-kijuttatás az első tárcsasorhoz
Kaweco Opti-Disc 6000 NL 6,0 egy sorban, kissé ferdén elhelyezett (? 480 mm), 25 cm osztású, kúpos tárcsalapok, hígtrágya-kijuttatás elől, 25 cm-enként, – 50 mm-es csővéggel
Veenhuis Terraject Disc NL 4,0-5,0-6,0 460 mm átmérőjű, két sorban elhelyezett (36-48 db) csipkés tárcsa-levelek, 16-24 db hígtrágya kijuttató (? 60 mm) csővéggel
Zunhammer Zuni Disc D 4,5-6,0 két sorban elrendezett (36/48 db) csipkés tárcsalevelek, 460 mm átmérővel, 18/24 db hígtrágya kijuttató csővéggel az első tárcsasornál

Megjegyzés: Forrás: Internet és gyártmányismertetők (2014)

10.kép Zunhammer Vibro-Grubber 4-kapasoros elrendezéssel
Valamennyi injektáló esetében a hígtrágya a tartályból forgóelemes vagy csigás elosztószerkezeteken keresztül (nyomás alatt) jut a talajművelő gép gerendelyén lévő injektáló szerszámokhoz kapcsolt ejtőcsövekből a talajba. A talajba injektáló különböző adapterekhez a gyártók gyakran alkalmaznak kiszorító rendszerű szivattyúkat is, mert azok üzemi nyomása nagyobb, mint a vákuumszivattyúké: azaz a sűrűbb hígtrágyát is jobban ?végignyomják? a talajlazító szerszámokhoz kapcsolt levezető csöveken. Egyes gyártók a hígtrágya továbbító szerkezetek elé aprító szerkezeteket is beépítenek, mert így az ?idegen testek? nem okozhatnak kárt a kijuttató berendezésekben. A kiadagoló szerkezetek pontos hígtrágya-kijuttatási adagjai a trágyaszállító szivattyú, tolózárak vagy átfolyás-mérők beállításával szabályozhatók be. A különböző talajművelő szerszámmal (pl. tárcsa, kultivátor kapa, lazítókés) kombinált injektálók vázát elől mélységhatároló járókerekek támasztják alá, és a 3 méternél nagyobb munkaszélességű injektálók szélső szárnyrészei szállításkor hidraulikusan felhajthatók.
11.kép AJG Agrogép Detk-1313 tartálykocsi ívelt, merevkéses injektálóval
11.kép AJG Agrogép Detk-1313 tartálykocsi ívelt, merevkéses injektálóval
Az egyenes tárcsalapos (résnyitó) injektálók között az egy- és ikertárcsás csoroszlyák a hígtrágya sekélyebb (3-8 cm) mélységű, gyep vagy szántóföldi injektálására alkalmasak, és a tárcsás csoroszlyák által készített hasítékba (talajrésbe) – a talaj különösebb bolygatása, művelése nélkül – juttatják ki a hígtrágyát. Az ilyen megoldásoknál minden tárcsás csoroszlyára egy-egy hígtrágya levezető cső van ráépítve, ikertárcsás csoroszlyák esetén a levezető csövek a tárcsapárok között nyernek elhelyezést. Az egy- vagy két sorban elrendezett tárcsás csoroszlyák osztástávolsága 300-400 mm, az injektálók munkaszélessége ~3-12 m közötti, a tárcsás csoroszlyák átmérője 250-460 mm között változik.
Egyre több gyártó a rövid tárcsás boronákra – az ún. kompakt tárcsákra – integrálja a hígtrágya kijuttató részegységeket. A legtöbbször két sorban elhelyezett, 410-560 mm közötti átmérőjű, kúpos vagy gömbsüveg kiképzésű csipkés tárcsalevelek 220-250 mm-es osztástávolságokban, egyedileg csapágyazott felfüggesztéssel kapcsolódnak a gerendelyhez, és a legtöbb injektáló esetében a mellső tárcsasorhoz van felerősítve a (45-60 mm átmérőjű) hígtrágya levezető cső. Ezek a tárcsás injektálók már 12-15 cm mélységben dolgozhatnak, és a hígtrágya talajba juttatásával egyidejűleg sekély alapművelést is végeznek a területen. A tárcsás injektálók hengerboronás talajlezáró elemekkel is kiegészíthetők. A kompakt tárcsákra adaptált szántóföldi injektálók a forgatásos és a forgatás nélküli alapművelésű technológiákban egyaránt jól alkalmazhatók. Néhány tárcsás injektáló főbb műszaki jellemzői az 1. táblázatban találhatók meg.
12.kép FB Bossini hígtrágya injektor merev lazítókésekkel
12.kép FB Bossini hígtrágya injektor merev lazítókésekkel
A szántóföldi injektálók másik nagy csoportját a merev/rugósszárú kultivátor kapatagos injektorok képezik, amelyekkel a talaj-előkészítés nélküli (“bolygatatlan”) vagy hántolt területeken is elvégezhető a hígtrágya talajba juttatása. Ezeken az injektálókon a kultivátorszerszámok a gerendelyen egymástól viszonylag távolabb, mélységben tagolva 2-3 vagy 4-sorban vannak elhelyezve, osztástávolságuk ~20-40 cm közötti is lehet. A kultivátor kapákat a szerszámszár segítségével rögzítik a vázkereten, és a kapaszárak kialakítása szimpla vagy dupla csavart is lehet, de a legtöbb esetben a széles laprugós kapaszár kialakítást alkalmazzák. A szerszámtestek véső-, szív- vagy lúdtalp alakúak, a szántóföldi kultivátorokon alkalmazottakkal megegyezőek. A hígtrágya a kultivátorszerszámok hátoldalához rögzített (40-50 mm) acélhuzal betétes műanyag gégecsöveken keresztül jut a talajba. Az injektálás mélysége általában 10-15 cm. A kultivátor kapatagos injektálók munkaszélessége 2,4-8,0 m közötti, és lehetőség van talajlezáró hengerboronás kiegészítésükre.
2. táblázat

Lazítókéses és kultivátor kapatagos hígtrágya injektálók főbb műszaki jellemzői*

Gyártó és típusok Gyártó

ország

Megválasztható munkaszélességek

(m)

Injektálók főbb jellemzői
Agrometer SN 800 DK 8,0 31 db laprugós szárú injektáló kultiv. kapatag két sorban elrendezve, 6/8 cm széles művelő szerszámokkal
Doda DDI I 2,5-4,0-7,0 soronkénti résnyitó tárcsalapok mögött hidraulikusan vezérelt (5-13 db) szárnyas késes injektáló elemek
Evers Agro Freiberger (XL) NL 4,5-5,1-6,0-6,8-7,3-8,0 két sorban elrendezett (15-25 db) merev/rugós szárú kultivátor késes injektálók 30/32 cm osztástávolsággal
Fliegl Rasant (Plus) D 3,0-6,4-7,2 két sorban elhelyezett, rugós szárú, kultivátor kapatagos injektálók, 40 cm osztástávolságokban
Jako BI 300??510 NL 3,0-3,9-4,5-5,1 két sorban elrendezett, laprugós felfüggesztésű (11-17 db) kultivátor kapatagos injektálók, 27/30 cm osztástávolsággal
Jeantil Vibroflex F 3,3-5,7 laprugós v. négyzet keresztmetszetű késszáron, 2-sorban elhelyezett, kultivátor kapatagos injektálók
Joskin Terraflex/2?-/3 B 2,7-3,9-4,5-5,2-5,7-6,0 kettő/három sorban elrendezett (7-19 db) laprugós szárú, szárnyas késes injektálók, 30/40 cm osztástávolság
Peecon BB 300…(XL) NL 3,0-4,3-5,0-5,7-6,2 laprugós felfüggesztésű, (9-19 db) kultivátor kapatagos injektálók, két sorban, ~33 cm osztástávolsággal
Pichon EL 61 F 3,0-4,0-5,0-6,0 két sorban elhelyezett, laprugós felfüggesztésű, (7-13 db) kultivátor kapatagos injektálók, 20 cm osztással
Steeno MGT-R4-BI B 4,2-4,9-5,6 két sorban elhelyezett laprugós szárakon (12-16 db) kultivátor kapatagos injektálók, 35 cm osztással
Zunhammer Vibro-Grubber D 2,4-3,0-4,3-4,7-5,6-6,0 kettő vagy négy sorban elrendezett, laprugós szárakon lévő, (9-23 db) kultivátor kapatagos injektálók

Megjegyzés: Forrás: Internet és gyártmányismertetők (2014)

*Az injektálók talajlezáró hengerekkel, hengerboronákkal is kiegészíthetők

A merev lazítókéses injektálók erősített vázszerkezettel, 2,4-7,5 m munkaszélességekkel készülnek. Az injektáló-lazító késeik 2– vagy 3-sorban lehetnek elhelyezve, osztástávolságuk 30-50 cm közötti. A hígtrágyát a lazítókések üreges szárain vagy a hátoldalukra telepített levezető csövön 15-20 cm mélységben juttatják a talajba. Az ismertebb kultivátor kapatagos és lazítókéses hígtrágya injektálók főbb műszaki jellemzőit a 2. táblázat foglalja össze.
Dr. Fűzy József