Szomorú és örömteli egyszerre, hogy a jó minőségű hazai szarvasmarha főleg külföldön kerül a fogyasztók elé. De azért most ne keseregjünk, íme, a számok!
Marha jól ment a kivitel
A jó hír elsősorban az, hogy az idei év első felében – a KSH adatait közlő Agrárközgazdasági Kutatóintézet szerint – Magyarország 33,5 ezer tonnányi szarvasmarhát exportált, ami bő 60 százalékos növekedés a tavalyi első félévhez képest. Az ágazati külkereskedelmi mérleg javulását mutatja emellett még az is, hogy az 5,5 ezer tonnás behozatal bár 12 százalékkal több, így is messze alatta marad a kivitelnek. Az élőmarha-kivitel fő célországai egyébként Ausztria, Horvátország és Koszovó voltak – az összmennyiség fele ment oda.
Létszám- és vágásteljesítmény-növekedés
Ugyancsak jó hír, hogy a szarvasmarha-összlétszám 932 ezer darabra nőtt az idei nyár derekára. Ez 6 ezer darabos növekedés a tavalyi nyár óta még úgy is, hogy tavaly decemberben még ennél is 2500-zal többet tartottak nyilván. A tehenek száma ebből 415 ezer, ami bő 3 ezerrel több, mint tavaly júniusban. Mindemellett szerény növekedés volt mérhető a vágóhidakon. Szarvasmarhából 51,3 ezer darabot vágtak le 2021 első fél évében (+1%), mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 27, hasított súlya 14 ezer tonna volt; 64 százalékuk tehén, 20 százalék bika. A tehenek vágása 1,6 százalékkal csökkent, a bikák vágása 0,5, az üszőké 9,7 százalékkal nőtt.
Feldolgozóipari fejlesztésre vár az ágazat
Az ágazat másik szeme közben joggal azon könnyezik, hogy a hazai fogyasztás alig változik (az éves átlagfogyasztás nem éri el az 5 kilót fejenként). Az itthon nevelt állatok túlnyomó többsége (akárcsak a szántóföldi növénytermesztés alapvető termékei) feldolgozatlan formában, azaz élő állatként hagyja el az országot. Ez jóval kisebb bevételt hoz, mint a feldolgozóipari kibocsátású termékek köre. Az ágazati szakemberek szerint a megoldás az lenne, ha e szegmensben is központi hizlaldák és ahhoz kapcsolódó vágó-feldolgozó egységek működnének itthon.
