Fajtabemutatók sorozata áll mögöttünk, a gazdálkodók pazar parcellákat láthatnak szinte ország szerte, hiszen a tavaszi csapadék kompenzálta (talán) az elmaradt telünket. Nem véletlen, hogy a zalai termelőket összefogó Baki Agrocentrum fajtabemutatóját is így kezdték a szervezők: „brutális” táblákat láthatunk.
Nagy feladatra vállalkoztunk – foglalta össze a fajtabemutató körülményeit Balogh Rudolf ügyvezető igazgató -, hiszen 50 repce és 65 őszi búza bemutatása, az eredmények értékelése rendkívül összetett feladat. De épp azzal tud hiteles lenni egy integrátor a termelők szemében, ha az összehasonlító kísérleteket ő maga végzi el, a kockázatot átvállalva a termelőtől.
Az idei fajtabemutatók „slágere” a sárgarozsda volt, és bár megoszlanak a vélemények arról, hogy váratlan volt-e a terjedése, az biztos, hogy a fajták közötti különbségek ebben is jól megmutatkoztak, nemcsak a bokrosodásban, a megdőlésben vagy a magasságban.
Integrátori tapasztalatai alapján Balogh Rudolf arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy a fajtakiválasztáskor a termésátlagokon és akár a ma látottakon kívül egy régión belül is egységesíteni kellene az elképzeléseket, azaz csak 2-3, max. 4-5 fajtát lenne célszerű nagy tételben választani, hiszen így sokkal jobb áralku pozícióba kerülnének a termelők, mivel nagyobb mennyiségű homogén árualap képződne a régióban. Ma már nem lehet eladni a bóvlit, gabonában sem. Ezért a jövőben a Baki Agrocentrumnál is nagy gondot fognak fordítani a toxin-tartalom ellenőrzésére, és a határértékeket meghaladó tételek kiszűrésére. Ez előreláthatóan lassítja az átvételi folyamatot, viszont elősegíti, hogy csak jó minőségű áru kerüljön az élelmiszer láncba. Természetesen ez a fórum sem hagyhatta szó nélkül a folyamatosan módosuló Földtörvényt, amely tovább növelte a termelők adminisztratív feladatait, és a vásárlások procedúráit.
Riport Balogh Ádám kereskedelmi igazgatóval
Teljes körű termelésintegrációt végzünk a növénytermelési alapanyagoktól a kész terményig, az áruhiteltől a növénybiztosításig. Ebbe manapság szinte minden beletartozik a vetőmag beszerzésétől a növényvédőszer kiválasztásán át, szaktanácsadásig, felvásárlásig, értékesítésig, a termények minőségbiztosításáig.
Úgy tudnám megfogalmazni, hogy partnereink kb. 40-50.000 hektáron gazdálkodnak, elsősorban itt Zalában, de vannak partnereink Vas-, Somogy-, Veszprém és Baranya megyékben is.
A feladat ugyanaz az ország bármely pontján, a fajtabemutatóknak is ugyanaz a célja: a szűkebb termőhelyhez legjobban illeszkedő, legjobb eredményt adó fajta/hibrid kiválasztása. A sokéves tapasztalataink azt igazolják, hogy itt Zalában az utóbbi években az osztrák és német nemesítőházak szerepelnek nagyobb sikerrel a búza vonatkozásában, amire elsősorban a határ közelsége, tehát az osztrák, olasz értékesítési lehetőségek adnak magyarázatot.
Mi valóban nemcsak értékesítünk. Szaktanácsadással, gazdálkodói fórumokkal segítjük a termelést, repcében, szójában, kukoricában és kalászosokban elsősorban. Partnereink nemcsak a fajtabemutatókon, vagy értékesítéskor fordulnak meg a telephelyeinken, hanem a repce-, és szója kerekasztal megbeszéléseinken, vagy a téli gazdanapok rendezvényeinken is kíváncsiak a véleményünkre, tanácsainkra. A mai fajtabemutató után is egy gazdasági fórummal folytatódik a program. Ezt a szemléletet és munkát egészíti ki a terménylaborunk, 3 telephelyünk, a közel 30.000 tonnás tárolókapacitásunk, és a széleskörű 20 év alatt felépített kapcsolatrendszerünk is mind belföldön mind külföldön egyaránt. |
A gazda ronthat vagy javíthat a talajának esélyein
Prof. Birkás Márta már visszatérő vendég itt, Zalában is. Ezúttal a tavalyi klimatikus károk ill. művelési hibák kijavításának esélyeire hívta fel a figyelmünket. A korábbi évek rossz és jó gyakorlata ugyanis visszaköszön a talajok állapotában. Ennek kapcsán néhány tévhitre és annak korrigálására hívta fel a figyelmünket a professzor asszony, ezek közül idézünk:
- a jó elővetemény önmagában még nem elég, ha azt a talajműveléssel elrontjuk,
- kalászosok alá a 12-16 cm-es alapművelés csak akkor elegendő, ha nincs eketalp rétegünk,
- nem az a fő kérdés, hogy marad-e tarlómaradványunk a felszínen, hanem az, hogy megfelelően lett-e szecskázva az,
- ha nincs árvakelésünk, korai gyomosodásunk, akkor sem lélegezhetünk fel, sokkal inkább készüljünk a kémiai gyomirtásra, mert később ez a kórokozóknak is melegágya lesz.
Sorolhatnánk még a talajkímélési tapasztalatokat, a szalma eladása vagy bedolgozása közötti érveket, a mögöttünk, sőt előttünk álló sárgarozsda vagy épp kukoricabogár kártétel okait, következményeit, konklúzióit. Bakon reggeltől késő délutánig is kevés volt az idő ennek a témának a részletes feldolgozásához. Az elhangzott információk birtokában várjuk a betakarítást, a fajtasor láttán pedig már szövögethetjük a jövő évi terveket, nemcsak Zalában.
A rendezvényen készült fotók IDE kattintva megtekinthetők.
