Szemescirok: egy technológiai áttörés lökést adhat a piacnak

Idén 40–45 ezer hektár körüli területen indulhatott el a szemescirok aratása az országban. A termelés bővülése a tavalyi csapadékosabb időjárást követően lelassult. Megfigyelhető, hogy egy aszályosabb év után megnő az érdeklődés a termesztése iránt azokon a területeken, ahol korábban kukoricát termesztettek. A cirokmag felvevőpiaca folyamatosan bővül, és egyre több termelő próbálja ki ezt a növényt.

Sokak szerint nagyságrendileg 100 ezer hektár lehet az a felület Magyarországon, ami a szemescirok termesztésére szóba jöhet. Ezeken a területeken korábban jellemzően kukoricát termesztettek, de az egyre gyakoribb aszály miatt mára ez kockázatossá vált. A jelenlegi 40 ezer hektárnyi cirokterület még nagyon messze van a 750 ezer hektárnyi kukoricától, amit a piac is visszajelez. Az idő azonban a ciroknak dolgozik. Több érvünk is van emellett.

A gazdaságokon belül már megszerették

A cirok versenyképességi előnyei a kukoricával szemben jellemzően csak aszályérzékeny területeken vagy aszályos évjáratokban domborodnak ki. Ezekből azonban egyre több van, ami a termelőket és a feldolgozókat is elgondolkodtatta. A termelési kockázatok növekedésével egyre fokozódik az igény a biztonsági játékra. Kisebb költségű és kisebb kockázattal is nyereségesen termelhető gabonákra van szükség a termelésben. A ciroktermesztés nem igényel speciális gépberuházást, csak a növényhez kapcsolódó egyedi termesztéstechnológiai lépéseket kell megtanulni és betartani.

A szemescirok mint takarmány-alapanyag egyre fontosabb szerepet játszik az állattenyésztésben (víziszárnyasok, sertések, tojóhibridek táplálásában). Azoknál a cégeknél, ahol van saját takarmánykeverő, már ma is problémamentesen megy a házon belüli cirokfeldolgozás. Az ilyen állattartó gazdaságok sok esetben integrátorként szervezik a környékbeli termelők körében a cirok termesztését. „Azok, akik elkezdték használni a szemescirkot a takarmányban, felismerték az előnyeit” – ismerteti a jelen helyzetet Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere.

Így folytatja: „A cirokszem beltartalmi értéke ugyanis hasonló a kukoricáéhoz, de fehérjetartalma 20–25%-kal magasabb. Emellett gyakorlatilag toxinmentes. Az ára jellemzően alacsonyabb, mint a kukoricáé, ezért a takarmány-előállítók önköltséget tudnak vele csökkenteni, miközben a hasznosulási mutatók nem romlanak, sőt, a tapasztalatok alapján inkább javulnak.” A szakember szerint nő a szemescirok humán célú felhasználása is. Kedvező táplálkozási jellemzői és gluténmentessége miatt egyre több élelmiszerben található meg ez a gabona. Az elmúlt években emiatt folyamatosan nőtt a kereslet iránta a belföldi és az exportpiacokon.

Ne a cirok legyen az utolsó!

E cikk írásakor, szeptember második hetében már elindult a növény betakarítása. Az eredmények országrésztől, helyi csapadéktól függően erősen eltérőek lesznek. „A korszerű cirokhibridek – amennyiben a terület, a technológia intenzitása és az időjárás kedvező – akár 11–12 tonnát is képesek teremni hektáronként. A cirokterületek jelentős része azonban gyengébb adottságú, aszályra hajlamos, ami eleve meghatározza a várható termés maximumát. A kapcsolódó technológia is kevésbé intenzív. Viszont nem is a hektáronkénti termés minősíti a növényt, hanem a hektáronkénti jövedelmezősége – és ebben rejlik a cirok egyik erőssége” – hangsúlyozza a Lidea szakembere.

Idén a cirok vetése a szokottnál korábban indult, április 10–15 körül már sok helyen megfelelőek voltak a hőmérsékleti feltételek. Ám a május eleji hideg megviselte a cirkot, ezért lassabb volt a kezdeti fejlődése, amit később kompenzált. Nyáron az ország egyes területein felgyorsult az érése, helyenként a napraforgó betakarítása elé kellett ütemezni a vágását. „Sokan még nem tudják, hogy a cirok egy zöld száron érő növény. A korszerű cirkok pergésre sem hajlamosak, ezért a termelők hajlamosak halogatni a betakarítását, és más munkákat vesznek előre. Pedig 15–16%-os szemnedvességnél el kell kezdeni a vágását ahhoz, hogy a jövedelmet maximalizáljuk. A halogatás jellemzően termésveszteséggel jár” – tudjuk meg.

Mennyit fizetnek most érte?

„Mi nagyjából 300–320 ezer forint inputból állítjuk elő, és pont annyiért szerződtük le, mint amennyit a takarmánybúzáért és -árpáért kaptunk: 72 ezerre tonnánként. Tavaly 62 mázsát termett a cirkunk, az idei, száraz idényben pedig 45–50 mázsásnak becsülöm” – mondja Péter Zoltán, a Vámosgyörki Szövetkezet elnöke. A Heves vármegyei cégnél tehát lényegesen jövedelmezőbb a termesztése, mint a búzának. Kukoricája pedig már nincs az 500 hektáros gazdaságnak, így nem is maradt más viszonyítási alapjuk, mint a kalászosok.

Más termelők azonban azon bosszankodnak, hogy 70 ezerről indult a cirok tonnánkénti ára, de így sincs rá vevő. „Nem csökkent a kereslet, csak még meg kell, hogy érkezzen a piacra a takarmánykeverők szempontjából elfogadható mennyiségű felajánlás. A búzához viszonyított cirokár is most körvonalazódik. Egyelőre ezt a tapogatódzást látjuk a piacon” – magyarázza a helyzetet az UBM Feed Zrt. kereskedelmi igazgatója, Fülöp Péter. Mivel a cég a legnagyobb takarmánygyártó a hazai piacon, hitelesebb forráshoz nem is fordulhatunk, ha a cirok forgalomképességéről van szó. Bár ezt a bugás növényt a kukorica helyettesítésére vetik a gazdálkodók, a szakember gyorsan rávilágít, miért nem a tengerihez igazodik az ára.

A 2022-es nagy aszály és aflatoxin-pánik óta a takarmánygyártás fokozatosan levált a kukoricáról, és ma már csak néhány százalékban használják a tápokban. A kukoricát egyre inkább az etanolgyártás alapanyagaként árazza be a piac. Ez azzal jár, hogy drágább, mint más gabonafélék. Ezért a takarmánygyártásban átvette a helyét a búza, a tritikálé és az árpa. A ciroknak ezekkel kell versenyeznie a receptúrába kerülésért.

„A cirok emészthetősége – amennyiben megfelelően daráljuk –, hasonló az említett gabonákéhoz. Aminosavgarnitúrája és energiatartalma is megfelelő. A kukoricához mérten persze mérsékeltebb az energiatartalma, de ezt ellensúlyozza a termésbiztonsága és toxinmentessége, hiszen a kemény maghéja jobban ellenáll a gombás betegségeknek. Az egyes állatfajok takarmányába 5–20%-ban bekeverhető. Jól használható alapanyagnak ismertük meg, és örömünkre szolgál, ha növekszik a termelése” – szögezi le a szakember, aki arra int, hogy a termelők ne a kukorica piacát, hanem inkább a búzáét figyeljék. Ezt pedig leginkább az orosz áru exportkilátásai irányítják.

Tekintve, hogy a cirok takarmányozási értéke kissé elmarad az egyéb gabonákétól, ezért szerencsés az, aki a takarmánybúza árában tudja értékesíteni. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a cirok akár 20%-kal kevesebb befektetéssel ugyanazt a hozamot képes produkálni, mint a búza, akkor egy 10%-os árdifferencia mellett is ez a jövedelmezőbb. Ma azonban még nem mindenki tudja megtermelni a búzamennyiséget. Ennek néhány makacs gyom és a cirok herbicidérzékenysége az oka. A megoldás már karnyújtásnyira van.

Gyomirtási nehézségek és a nemesítők válasza

Péter Zoltán Vámosgyörkön egy vöröscirkot termel, ami madáreledelként fog hasznosulni. A 80 centi magas állomány még mindig haragoszöld, deszikkálásra lesz szükség a betakarításához. Mint megtudjuk, a vetés a fagyok elmúltával, május 12-én volt. A területet ősszel megszántották, tavasszal elboronálták, majd, amikor a gyom kikelt, kapott egy totális herbicidet (Boom Efekt). Magágykészítéskor 200 kg inhibitoros nitrogénműtrágyát kevertek a talajba, a vetés 300 ezer szemmel történt. „A totális gyomirtás után még végeztünk egy alapkezelést Spectrummal és egy korai post kezelést Successor TX-szel, illetve Banvellel. Mivel a védekezés még a gyökérváltás előtt megtörtént, a herbicidek nem bántották a cirkot, és az állomány a tenyészidőszak végéig tökéletesen tiszta maradt” – összegzi büszkén a gyomirtási technológiát a szakember.

Nála az idei év egyetlen kihívását a levéltetűinvázió okozta. Miután észlelték és megoldották a problémát, az állomány hirtelen megugrott. „Egy csapadékosabb évjáratban egy picivel több tápanyaggal simán el tudnám érni vele a 70 mázsát. Biztos vagyok benne, hogy a piaca is egyre jobb lesz. Ma még csak madáreledelnek viszik, de mivel gluténmentes gabona, a közétkeztetésben is helye lesz” – bizakodik Péter Zoltán.

„A cirokterület növekedésének egyik gátja eddig éppen az volt, hogy nem javasoltuk a vetését évelő egyszikű gyomnövénnyel fertőzött területre” – jegyzi meg Balogh László. „Most viszont már van egy olyan szemeshibridük, amelyiket állományban is felül lehet kezelni ezek ellen. A 2025-ben bevezetett gyomirtási technológia a hibrid szulfonil-ureával szembeni rezisztenciájára épít. A LID ZEALANDIA SU elnevezésű cirok 4–7 leveles korában kezelhető Nic-It^® gyomirtó szerrel, amikor a magról kelő egyszikű gyomok 1–3 levelesek és az évelő egyszikűek átlagos magassága 15–25 cm. Ezzel a fejlesztéssel olyan területek is bevonhatóak lesznek a ciroktermesztésbe, amelyek korábban szóba sem jöhettek” – emeli ki a lényeget a nemesítőház szakembere. Balogh László hozzáteszi: „Nem kell megijedni, ha a Nic-It^® kijuttatása után átmeneti levélsárgulást, -fehéredést tapasztal a gazdálkodó, ezek nem okoznak terméscsökkenést.”

Úgy tűnik, teljesülhet a feldolgozók óhaja: a ciroktermesztésre ajánlott területek és a rutinos gazdálkodók számának növekedésével gyorsan bővülhet a piacképes magmennyiség. A technológiai lehetőségek szélesedésével minden esély megvan rá, hogy a kereslet és a kínálat együtt fejlődjön, és a cirok végre átlépjen a nagyobb kultúrák körébe.

Gönczi Krisztina
Fotók: Horizont Média Kft., Gönczi Krisztina

Agrárágazat Tudástár – Szemescirok

A szemescirok a kukoricához hasonló takarmánygabona, amely aszályos körülmények között is biztonságosan termeszthető. Magasabb fehérjetartalma (20–25%-kal több a kukoricánál) és toxinmentessége miatt a takarmánygyártásban egyre keresettebb, de gluténmentes gabonaként az élelmiszeriparban is nő a szerepe. Bár jelenleg csak kb. 40 ezer hektáron termesztik Magyarországon, a potenciál akár 100 ezer hektár is lehet. A legújabb gyomirtási technológiai áttörések révén olyan területek is bevonhatók a termesztésbe, amelyek korábban nem jöhettek szóba, így a cirok a jövőben a legfontosabb gabonák közé léphet.