A szerves trágya értékes tápanyagforrás, ugyanakkor komoly környezeti kockázatot is jelenthet, ha nem megfelelően tárolják. A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzését ezért miniszteri rendelet is szabályozza – íme, a részletek!
Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet részletes szabályokat ír elő a trágyatárolásra. Ezek betartása nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a gazdálkodó hosszú távú érdeke is. Miért?
Hol és mikor tilos az ideiglenes trágyakazal?
Elsősorban fontos, hogy elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta, pangóvizes területen, illetve alagcsövezett táblán. Ezeken a helyeken a kimosódás és a talajvízbe jutás kockázata fokozott.
Különösen fontos az időszakra vonatkozó korlátozás: november 30. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tartható fenn ideiglenes trágyakazal, továbbá tilos fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított talajon tárolni. Ezekben az állapotokban a talaj vízbefogadó képessége korlátozott, a tápanyagok könnyen lemosódnak.
Milyen feltételekkel lehet mégis ideiglenesen tárolni?
Ideiglenes trágyakazal csak akkor alakítható ki mezőgazdasági táblán, ha a felszíni víz legalább 100 méteres távolságban van. Emellett a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter alatt kell legyen. Ha a parcella besorolása szerint ennél magasabb, akkor csak akkor létesíthető kazal, ha a konkrét tárolási pont környezetében a talajvíz szintje bizonyíthatóan 1,5 méter alatt található.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyszín kiválasztása előtt célszerű ellenőrizni a MePAR-adatokat, és szükség esetén talajvízszintre vonatkozó információt beszerezni. A „szokásjog” nem elegendő – a dokumentálhatóság kulcsfontosságú.
Mennyi ideig és mennyit lehet tárolni?
Az ideiglenes trágyakazalban a trágya legfeljebb két hónapig maradhat. Ennél hosszabb ideig kizárólag megfelelően kialakított, szivárgásmentes trágyatárolóban tartható.
Fontos korlátozás az is, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán ideiglenesen csak az adott évben felhasználandó mennyiség tárolható. A „többlet” felhalmozása tilos. Ez azt jelenti, hogy a kijuttatási tervet és a tápanyag-gazdálkodási számításokat össze kell hangolni a tárolással.
További előírás, hogy az ideiglenes trágyakazal helyét évente változtatni kell. Ezzel csökkenthető a talaj túlzott helyi terhelése és a nitrát-felhalmozódás.
Miért fontos mindez?
A szabályozás célja a felszíni és felszín alatti vizek védelme. A nem megfelelően tárolt szerves trágya nitrát- és ammóniatartalma könnyen kimosódhat, különösen csapadékos időszakban. A nitrát-szennyezés nemcsak környezeti probléma, hanem támogatási és hatósági kockázat is. A nitrátérzékeny területeken a szabályszegés súlyos szankciókat vonhat maga után.
A szakszerű tárolás ugyanakkor nem csupán megfelelési kérdés. A jól megválasztott helyszín, a megfelelő időzítés és a kijuttatással összehangolt mennyiség gazdaságilag is megtérül: csökken a tápanyagveszteség, javul a hasznosulás, mérséklődik a környezeti terhelés.
Székesfehérvár | +36-30-698-9103 | [email protected] | balazsikzsofia.hu
Agrárágazat Tudástár: Nitrátérzékeny terület – Nitrátérzékeny területnek azokat a mezőgazdasági térségeket nevezik, ahol a felszíni vagy felszín alatti vizek fokozottan veszélyeztetettek a nitrát-kimosódás miatt. Ezeken a területeken a trágyatárolásra, kijuttatásra és a tápanyag-gazdálkodásra szigorúbb előírások vonatkoznak (időszaki tilalmak, mennyiségi korlátok, dokumentációs kötelezettség). A szabályok célja a vízbázisok védelme és a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés csökkentése.
