Kisebb kultúrák hatékony lombtrágyázása – szója

A nagy területen termesztett kultúrák lombtrágyázása szinte „rutin” technológiai elemmé vált az utóbbi évtizedben. A szója megfelelő lombtrágya technológiájának eredményeként a jól időzített tápanyag-kiegészítés hatására hatékony, termésnövelő és minőségjavító hatást érhetünk el.

Kellő figyelmet kell fordítani a növény igényére, a tápanyag-felvételi dinamikájáról és a talaj jellemzőire (Fotó: Yara)

A kisebb vetésterülettel rendelkező kultúrák esetében kissé elhanyagolt az utánpótlás

Esetenként nem fordítanak kellő figyelmet az adott növényre, vagy nem állnak rendelkezésre pontos szakmai ismeretek a növény igényéről, tápanyag-felvételi dinamikájáról. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a lombon keresztüli táplálás tervezése sem nélkülözheti a talaj tápelem ellátottságának, az előveteménynek és az alaptrágyázásnak a figyelembevételét.

A szója lombtrágyázása szempontjából pár dolgot érdemes szem előtt tartani:

1. mennyi nitrogént kapott, vagy kapott-e alaptrágyaként;
2. milyen a talaj kálium- és magnéziumellátottsága;
3. kénellátás, kénpótlás kérdése;
4. mikroelemek szerepe.

Nitrogénellátás vonatkozásában megoszlanak a vélemények

Van, aki nem „kényezteti” el a növényt, a talajra és a gümőbaktériumokra bízza a növény nitrogénellátását. Aztán van a másik véglet, aki kukorica-igénynek megfelelő mennyiséget tesz a növény alá.

De mi köze ennek a lombtrágyázáshoz? Fontos szempont, hogy a növény a virágzástól érésig tartó időszakában veszi fel és építi be a nitrogén 45%-át. A virágzás előtt kijuttatott kb. 1 kg/ha mennyiségű nitrogén lombtrágyával elősegíthetjük a növény fehérjeépítő folyamatait. Ilyenkor érdemes odafigyelni a megfelelő kénpótlásra is, hiszen kéntartalmú aminosavak képzéséhez a kén nélkülözhetetlen.

Tonnánként kb. 30 kg kénigénye van a szójának

Ennek fele a szemtermésben, fele a szalmában halmozódik fel. Ha laza, vagy szerves anyagban gyenge a talajunk, vagy az elővetemény kénigényes kultúra volt (repce, búza), akkor mindenképp érdemes a kénpótlásra ügyelnünk. A Yara nitrogén és kén együttes pótlására a YaraVita Thiotrac-ot javasolja 5 l/ha dózisban a virágzás kezdeti időszakában. A termék literenként 750 g ként és 200 g nitrogén tartalmaz.

Esetenként a körülmények nem teszik lehetővé a talajból történő felszívódást, ilyenkor a lombtrágyázás kerül előtérbe (Fotó: Yara)

A jó kálium ellátás a biztonságos hozam alapja

A leggyakrabban termesztett növények közül csak a napraforgó előzi meg a szóját káliumigény tekintetében: 1 t napraforgóhoz kb. 70 kg, 1 t szójához kb. 50 kg a káliumigény. Alapvetően ilyen magas igényt alaptrágyával kell/illik kielégíteni, de mivel a növény káli igénye folyamatos, és előfordulhat, hogy szárazabb időjárás esetén, vagy csak egyszerűen a talajban kialakult ionantagonizmus (Mg!) miatt nem felvehető ez a tápelem, lombon keresztüli pótlással is javíthatjuk a növény ellátását. Erre a YaraVita Safe K-t ajánljuk 5 l/ha dózisban a korai, 3-4. hármas levéltől a sorok záródásáig.

Mikroelemek közül a molibdént érdemes kiemelni

Mind a növénynek, mind a vele „egy háztartásban élő” baktériumoknak is szüksége van erre az enzimalkotó elemre. Mivel anion (MoO₄^–) formában adszorbeálódik a kolloidokon, ezért a magas P és S limitálja a felvehetőségét. Az egyetlen mikroelem, amely a talajban és növényben egyaránt mobilis és az egyetlen, melynek felvehetősége a pH növekedésével nő. A növény számára szükséges pár gramm igény a YaraVita Molytrac 0,25 l/ha dózisával fedezhető.

A szója lombtrágyázását is ajánlják a szakemberek (Fotó: Yara)

Ha a szója lombtrágyázásáról beszélünk

Érdemes a YaraVita Brassitrel Pro-val kezelni a növényt. Olajos, fehérje és ipari növényekre kifejlesztett specifikus lombtrágyánk tartalmaz minden olyan elemet, melyek a növény igényeit a megfelelő mennyiségben és mértékben fedezi. Literenkénti 444 g-ja kalciumot, magnéziumot, bórt, mangánt, molibdént és nitrogént tartalmaz. Kijuttatását a 3-4. hármas levéltől a sorok záródásáig javasoljuk 3-4 l/ha dózisban.

Tóth Milena
Yara szaktanácsadó
+36 30 883 0731