A hazai mezőgazdaság aktualitása a szőlőszüret, az Alföldön már rozénak szedik a Nérót, illetve a fehér szőlők közül a Csabagyöngye után már az Irsai kerül leszedésre és feldolgozásra. A hazai szőlő-bor ágazat, a vendéglátásban és borturizmusban érdekelt pincészetek támogatása, valamint az állami bormarketing program forrásainak megemelése mellett tette le voksát az állam.
A Csabagyöngyével kezdődött a szüret, de már az Irsait dolgozzák fel (Fotó: Horizont Média/Kristóf Imre)
A támogatás formái:
- Az adminisztrációs terheket csökkenti, ez mellett az ellenőrzések hatékonyságát növeli az új borjogi szabályozás (hatályba lépett augusztus elején az új bortörvény és a végrehajtást szabályzó kormány és miniszteri rendelet).
- A vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érintett bortermelők – a 2020. évhez hasonlóan – idén is igényelhetnek támogatást. Erre 1,5 milliárd forint keretet különítenek el központilag. Ennek tárgyában a miniszteri rendelet szeptemberben jelenik meg, a támogatást pedig októberben kell majd kérelmezni.
- A Covid-járvány nem egyenlő mértékben sújtotta a borászatokat, egyes bortermelőknél nagyobb mennyiségben halmozódhattak fel borok. Ezt megoldandó, a lepárlási támogatás, melyet EU-s forrásból biztosítanak.
A szőlő-bor ágazat támogatása több területen is megvalósul (Fotó: Horizont Média/Kristóf Imre)
Állami bormarketing program
A világ borpiacán élesedő verseny tapasztalható, melyet a Covid-19 világjárvány hatásai csak erősítenek, ezért Magyarországnak is fokoznia kell az állami bormarketing tevékenységét.
A program célja: a magyarországi minőségi bor fogyasztásának stabilizálása, a borkultúra terjesztése; az exportált palackos borok értékének növelése. Ehhez kulcsfontosságú, hogy az általános, állami bormarketing program részére megfelelő nagyságú, dedikált forrás álljon rendelkezésre.
Az évi mintegy 800 millió forintos költségvetésből megvalósuló állami bormarketing program a magyar bor legfőbb célpiacait célozza meg: Magyarországot, Közép-Európát (Németország és a V4-ek), Észak-Európát (Finnország, Norvégia és Svédország), valamint az EU-n kívüli angolszász országokat (Egyesült Államok, Egyesült Királyság és Kanada) – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
Forrás: MTI
