Születésnapot ünnepeltek Gödöllőn

Emlékülést tartott a Fajtakísérleti Innovatív Tanács (FIT) a gödöllői Szent István Egyetem növénytermesztési és biomassza-hasznosítási bemutató központjában. Az öt éves szervezet ünnepi rendezvényén A FIT megalakulása elsősorban azért volt kiemelkedő, mert egy korábbi időszakhoz hasonlóan, 2008 óta a hazai szántóföldi növénytermesztők egy független kísérlet alapján, összehasonlító termesztési információhoz juthatnak a kukorica és búza hibridekről. A tanács segíti a gazdálkodókat abban, hogy a folyamatosan változó időjárási és egyéb helyzetekhez megfelelő fajtákat válasszanak, ennek alapja pedig, hogy megismerjék az egyes hibridek termesztési tulajdonságait.

 

 

Elfogulatlan összevetés

Vancsura József felidézte, nem volt egyszerű elfogadtatni a fajta összehasonlítás gondolatát.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke úgy fogalmazott, a nemesítőházak kezdetben bizalmatlanok voltak a kísérletekkel szemben, többen akadékoskodtak, holott a gazdáknak szükségük van arra, hogy bármelyik hibrid vetőmagot megvehessék.

A GOSZ ötlete úgymond kiverte a biztosítékot, de miután az ellenzők is meggyőződtek az elfogulatlan munka igazságáról, már nem ellenezték, hanem támogatták a búza és a kukorica kísérleteket.

A nemesítőházak adják a vetőmagot, a részlehajlás nélküli kísérletet a szakma szabályai alapján végzik, s végül az eredmények alapján nevezik meg a sorrendet az egyes fajták között.

Ez nagy lehetőség a termelőknek, hiszen így a lehető legjobb eredményt tudják teljesíteni.

Vancsura József úgy fogalmazott, a választást, a döntést mindig a termelő hozza meg, akinek joga van olyan magot használnia, amely neki tetszik.

A tervek szerint a kukorica és a búza után várhatóan a repcét és a napraforgót is bevonnák az összehasonlító kísérletekbe.

A Fajtakísérleti Innovációs Tanács munkájában a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara is részt vesz, többek között azzal, hogy a Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutatóközpontjában, Szárítópusztán, húsznál több búzafajta vetésével kísérleti parcellát alakítottak ki.

 

Nevesítették a búzafajtákat

Az agrárképzés hazai egyik fellegvárában jelenleg 300 kutató oktat, a képzés átfogja a hazai agrárágazat teljes palettáját – mondta Gyuricza Csaba.

Részt vesznek a szakirányú továbbképzésben, ezek közül a legújabb a megújuló energia szakmérnöki képzésük.

Négy doktori iskolát működtetnek.

Megemlítette, hogy miközben a felsőoktatásba jelentkezők száma idén országosan 15 ezer fővel csökkent, eközben a gödöllői egyetemre több felvételiző diák jelentkezett első helyen, mint 2012-ben, ami igazolja az egyetem jó megítélését.

Törekvéseiket kormányzati elismerések is példázzák, ezek egyike, hogy az országban működő 168 karból négyen, köztük a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és az Állatorvos-tudományi Kar nyert kutatókar minősítést.

A Fajta Innovációs Tanáccsal való kapcsolatról kifejtette, a GOSZ és az egyetem által kötött stratégiai szerződésüket nem az asztalfiókoknak készítették.

Nem azzal kell foglalkozni, amihez értünk, hanem azzal, amit a piac igényel – fogalmazott Gyuricza Csaba dékán. Ez eladható tudást takar.

A gabonatermesztők szövetségével közösen dolgoznak számos területen, közte a szárítópusztai egyetemi bemutató telepen is folytatnak fajtakísérletet.

Generációváltás zajlik az agráriumban, s ahhoz, hogy a gyakorlatban is helytálló tudással vértezzék fel az egyetemistákat, maguk is végeznek növénytermesztési és energetikai kísérleteket.

Az egyetem falain belül oktatnak, s egyben bemutatják a lehetséges megoldásokat.

Átalakították a tangazdaságot, az ott megtermett alapanyagok felhasználásával minimálisra szűkítették az energia függőségüket.

 

A nyilvánosság igénye

A hazai fajta-összehasonlító kísérlet első szakasza tizenkét éven át működött 1994-től 2005-ig.

Ennek részleteiről, a programról Czirák László, a Debreceni Egyetem AGTC Kutatóintézetek és Tangazdaság igazgatója beszélt.

A rendszer kezdetben 12 fajta bevonásával kezdődött, ami kiterebélyesedett, és 53 kísérleti helyen helyezték el, egy-egy helyszínen általában 20 kísérletet állítottak be a telepvezetők.

Az évek során számos növényfajjal foglalkoztak.

A tanulságokról, az eredményekről kiadványokat, könyveket készítettek, amelyek a mai napig keresettek, és számos bemutatót szerveztek a gazdálkodók okulására.

Czirák László hozzátette, egy gazda máig szereti kézbe venni az ismertetőket, prospektusokat és szakkiadványokat, szerinte kevésbé tájékozódnak az interneten (a fiatalabb generációk tájékozódási igénye internet függő – tették hozzá többen).

Egy termelő szeretné nevesítve látni a kísérletet, igényli, hogy a nyilvánosan szembesüljön az egyes növények teljesítményével.

Ennek semmi akadálya, mondták többen is, olvashatók az összehasonlító kísérleti beszámolók, sőt, Szárítópusztán szakítottak az anonim összevetéssel, a parcellák szélein a kezdettől fogva feltüntetik a búza fajták neveit.

Ertseyné Peregi Katalin egyetemi tanár emlékeztette az ünnepi ülés résztvevőit a FIT megalakulásának körülményeire és az államilag elismert fajták összehasonlító kísérleti rendszerének újraindítására, az előkészítés fordulópontjaira.

Az első megbeszélést 2005. februárban tartották, amelynek lényeges kérdése volt, hogyan teremthető meg a fajtakísérletek anyagi háttere.

Egy későbbi szakmai kerekasztalon és az azt követő hónapokban ugyan többeket sikerült meggyőzni a közös tevékenységről, mégsem találtak annyi támogatót, hogy folytathassák a kísérleteket.

Megjegyezte, többek között Lengyelországban és Szlovákiában állami hivatalok bevonásával végzik az összehasonlításokat, ezzel szemben idehaza elfogyott a pénz, így 2006 végén lényegében megszűntek a kísérletek.

Az ügyet azonban a GOSZ felvállalta, mellé állt a terméktanács és a vetőmagszövetség, így már megalakulhatott a FIT, és 2008 áprilisától megkezdődhetett az úgynevezett posztregisztrációs kísérlet a búza és a kukorica fajtákkal.