Takács Szabolcs: Magyarországnak erőteljesebben kell segítenie a fejlődő országokat

Budapest, 2013. február 13., szerda (MTI) – Magyarországnak határozottabban kell részt vennie az EU fejlesztéspolitikájának alakításában, a fejlődő országok segítésében, az ország különösen Afrikában, a szubszaharai térség támogatásában kaphatna nagyobb szerepet – mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek.

 

 

A helyettes államtitkár azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy hétfőn és kedden részt vett az EU nemzetközi fejlesztésért felelős minisztereinek dublini informális ülésén, amelyen megvitatták az ENSZ úgynevezett millenniumi fejlesztési céljainak helyébe lépő, a 2015 utáni globális fejlesztési és fenntarthatósági célokra vonatkozó várakozásokat.

Takács Szabolcs kiemelte: a nemzetközi közösség a fejlesztéspolitikában 2015 után arra helyezné a hangsúlyt, hogy a tavalyi Rio+20 ENSZ-csúcstalálkozó szellemében a gazdasági-társadalmi fejlődést hangolják össze a környezetvédelmi szempontokkal.

Az ENSZ Közgyűlése szeptemberben vizsgálja felül a 2000-ben megfogalmazott millenniumi fejlesztési célokat – emlékeztetett.

Hozzátette, a világszervezet szegénységet csökkentő törekvései komoly eredményeket hoztak, mert az elmúlt években jelentősen mérséklődött a napi 1,25 dollárnál kevesebből élők száma.

Hangsúlyozta, Magyarország aktívan hozzá akar járulni az ENSZ és az EU fejlesztéspolitikai erőfeszítéseihez.

Örvendetesnek nevezte, hogy az Országgyűlésben folyamatban van olyan határozat előkészítése, amely Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiájának kidolgozására kéri fel a kormányzatot.

 

Az EU a világon a legnagyobb segélyező, elsősorban az afrikai és a karibi térség országait igyekszik támogatni.

Magyarország évente 4-5 milliárd forinttal járul hozzá az EU fejlesztési alapjához – mondta a helyettes államtitkár.

Kifejtette, hogy Magyarország elsősorban a szubszaharai térséggel kialakított együttműködésben szeretne nagyobb szerephez jutni, ez megfelel a külpolitikában megfogalmazott globális nyitásnak is.

A régióban jelenleg csak két magyar nagykövetség működik, Kenyában és Dél-Afrikában, továbbá egy utazó nagykövet felel a nyugat-afrikai térségért, ezért a magyar diplomáciai jelenlétet érdemes lenne újragondolni – mutatott rá.

Felidézte, a dublini EU-miniszteri tanácskozáson arról is beszélt, hogy a vízhez való hozzáférésnek és a fenntartható vízgazdálkodásnak kiemelt szerephez kell jutnia a 2015 utáni fejlesztéspolitikában.

Magyarország Kenyában és Etiópiában eddig is a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó projekteket támogatott, és ez továbbra is hangsúlyos lehet a magyar fejlesztéspolitikai szerepvállalásban – mondta.

Kitért arra is, hogy a szubszaharai térség országaival a gyarmati rendszer megszűnését követő évtizedekben intenzívek voltak Magyarország kapcsolatai, több nagykövetség működött ott, és a diplomáciai jelenlét határozottabb volt.

A rendszerváltozás után azonban az euroatlanti integráció vált hangsúlyossá, és az afrikai kapcsolatok “leértékelődtek”, kevesebb magyar vállalat maradt a térségben – emlékeztetett.

A helyettes államtitkár szerint fel kell térképezni, hogy mi maradt meg a régi kapcsolatokból, és mely magyar vállalatokat érdekelhetnek az afrikai lehetőségek.

Május végén afrikai fórumot rendeznek, hogy a szubszaharai térség figyelmét is felhívják arra: Magyarországnak szándékában áll a korábbi kapcsolatok újjáélesztése – közölte.

Hangoztatta, egyértelművé kell tenni, hogy “Afrika nem csak a konfliktusokról szól”, ásványkincs készletei és mezőgazdasági kapacitásai a megfelelő technológiával párosulva jelentős fejlődést tennének lehetővé, és ebből Magyarország ki akarja venni a részét.

Takács Szabolcs megjegyezte: a múlt héten Szudánba és Dél-Szudánba látogatott, és Magyarországnak fontos partnere lehet még Kenya, Etiópia, Uganda és Dél-Afrika is.

 

MTI 2013. február 13.


Kapcsolódó hírek