Hova vezet a takarmányárak drasztikus emelkedése?
Az élelmiszerárak nap mint nap tapasztalható emelkedése világosan jelzi mindenki számára, hogy a többi iparághoz hasonlóan a mezőgazdaságban is óriási változások zajlottak az elmúlt időszakban. Azok számára pedig, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, az is körvonalazódott már, hogy habár a változások lassultak, de ez korántsem jelzi az árak stabilizálódását vagy a tendencia megfordulását.
Magas takarmányárak, kevés tömegtakarmány
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelői árak 14%-kal voltak magasabbak 2021 első félévében, mint az előző év hasonló időszakában. Ezt a növénytermesztési termékek árának 23%-os növekedése és az élő állat, illetve állati termékek árának 1,8%-os csökkenése okozta (KSH – 2021. 08. 16.). A gabonafélék iránti élénk nemzetközi kereslet árfelhajtó hatása leginkább a baromfi- és sertéságazatot érintette negatívan. Az árak emelkedése mellett a szarvasmarha– és juhágazatnak a tavaszi szárazság miatt fellépő tömegtakarmány-hiánnyal és annak gazdasági következményeivel is szembe kell néznie. Legnagyobb hiány a rozs és lucernaszenázs mennyiségében mutatkozik, de a gyenge kukoricaállományok miatt a legtöbb tejtermelő gazdaság kénytelen volt árukukoricát is besilózni, ami tovább emeli a termelési költségeket.
Mi okozta az árak ilyen mértékű emelkedését?
A takarmányárak emelkedésének nagy részét Kína gabona utáni kereslete indokolja. Az ország 2020 második felében kezdte újraépíteni sertésállományát, amit a 2018-ban megjelent afrikai sertéspestis csaknem teljes mértékben lerombolt. Kína kukoricaimportja a háromszorosára növekedett, ennek automatikus árfelhajtó hatása van, valamint a világszinten tapasztalható aszálykárok nemcsak most, de nagy valószínűséggel az elkövetkezendő egy évben is hatással lesznek a kukorica árára. A szója ára 2013 óta nem látott magasságban van, ami szintén az erős kínai felvásárlás következménye. Az olajos magvak árának emelkedésében nagy valószínűséggel a termőterület csökkenése mellett a biodízel-ágazat világviszonylatban tapasztalható erősödése játszik közre.
És bár a keveréktakarmányok árát idehaza kevésbé érinti, a világ legnagyobb cukorexportőrének számító Brazíliában kialakult aszályok miatt csökkent a betakarított mennyiség, a minőség pedig nagymértékben romlott. A környezeti és globális kereskedelmi hatások mellett a lassan két éve jelen lévő Covid-19 gazdasági hatása is jelentősen befolyásolta az elmúlt időszakban a termény- és takarmányárak alakulását.
Megoldás lehet a hatékonyságnövelés?
A magyar állattenyésztés, az elmúlt években történt változásoknak és támogatásoknak köszönhetően, ismét világszínvonalú és versenyképes ágazattá fejlődött. Az elmúlt időszakban a legtöbb gazdaság a hatékonyság növelésére, a rendelkezésre álló eszközök legjobb kihasználására törekedett. A takarmányozással, állategészségüggyel, szaporodásbiológiával, infrastruktúrával foglalkozó cégek, szakemberek és az állattenyésztő gazdák pedig mindent megtesznek a jó minőségű termék előállításának érdekében. Látni kell azonban, hogy a terményárak ilyen mértékű emelkedése mellett az állati termékek változatlanul alacsony árszínvonala jelentősen rontja az ágazat gazdasági helyzetét.
Annak érdekében, hogy ez a helyzet ne legyen még rosszabb, a fogyasztói magatartás változása is elengedhetetlen: a kiváló minőségű magyar élelmiszer vásárlásával mi magunk is hozzájárulhatunk az állattenyésztési ágazat megerősödéséhez.
Kürthy-Molnár Zoltán
marketingmenedzser
Timac AGRO Hungária Kft.
