„A talajon nemcsak állunk, hanem élünk is” – olvashatjuk sok helyen Stefanovits Pál frappáns mondatát. Nem egyszerűen a talajon élünk, még inkább a TALAJBÓL élünk! Szerte a világon milliárdok élelmiszer-ellátását termőtalajaink biztosítják. Használnunk, művelnünk kell a talajokat, hogy a Föld lassan 9 milliárdnyi lakója nap mint nap jóllakhasson.
A talaj sem végtelen erőforrás
Sokszor elfelejtjük ezt. Termőképességének fenntartása tudatos tevékenységet igényel. Néhány centiméternyi termőtalaj kialakulása évezredben mérhető, fizikai, kémiai vagy biológiai pusztulásához elég akár egy évtized is!
Napjainkban Magyarország területének mintegy 50 százalékán folyik mezőgazdasági művelés. Felmérések szerint a mező- és erdőgazdasági területek több mint a fele veszélyeztetett valamilyen talajdegradáció által.
Világviszonylatban sincs ez nagyon másképp: a Föld területének 35%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A talajok harmada közepesen vagy erősen leromlott állapotban van az erózió, a szikesedés, a tömörödés, a savasodás vagy épp a vegyi szennyezés hatására. A FAO (ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint, az erózió révén 25–40 milliárd tonna talajtakaró tűnik el évente, csökkentve a termőtalaj hozamát, a szervesszén-, tápanyag- és vízmegkötő-kapacitásait.
Magyarországon a talajok hasznosítása
Irodalmi adatok szerint tíz évszázaddal ezelőtt kezdődött. A pásztor életformát felváltó földművelés kezdetével az addig bolygatatlan földterületeket erőteljes fizikai behatások érték, gyakorlatilag az ember vált az elsődleges talajállapot-módosító tényezővé.
Az évszázadokon át növekvő földterületigény kielégítésére jelentősen átalakítottuk a környezetünket: mocsarakat, lápokat csapoltunk le, folyókat szabályoztunk, füves területeket, gyepeket törtünk fel, erdőket irtottunk ki.
Talajpusztulás: ha a termőtalajok elporosodnak, a szél- és vízeróziónak már kevésbé tudnak ellenállni, így termőrétegük elvékonyodhat
A növényborítottság, a nedvességviszonyok megváltoztatása, a folyamatos bolygatás és talajművelés hatására a morzsalékos szerkezetű talajok szerkezeti leromlása következett be: elporosodtak, a szél- és a vízeróziónak már kevésbé tudtak ellenállni, termőrétegük elvékonyodott.
A hazai talajokat érő talajdegradációs folyamatokat a következők szerint csoportosíthatjuk:
– Víz és szél általi talajerózió.
– Talajsavanyodás.
– Szikesedés.
– Szerkezetromlás, tömörödés, porosodás.
– Vízgazdálkodás szélsőségessé válása: túlnedvesedés kockázata megnő, belvizek kialakulása, elmocsarasodás, aszályérzékenység.
– Biológiai degradáció: szervesanyag-tartalom csökkenése, a talajélet elszegényesedése, a biológiai diverzitás csökkenése.
– Tápanyagforgalom kedvezőtlen megváltozása, a kilúgozási folyamatok erősödése.
– A talaj pufferkapacitásának csökkenése, talajszennyezés, talajmérgezés.
Az okok jól ismertek: a művelési mód rossz megválasztása, a szervestrágyázás elmaradása, a savanyító hatású műtrágyázás, egyes talajtípusokon az öntözés hiánya, a szármaradványok elhordása a területről, a forgatásos talajművelés, a helytelen agrotechnika, a hatalmas mennyiségű vegyszer és kemikália használata.
A talaj biodiverzitásának csökkenése az Európai Unió Talajvédelmi Stratégiájában az európai talajokat fenyegető nyolc legjelentősebb talajdegradációs folyamat egyike.
A biológiai sokféleség csökkenése az elmúlt évtized egyik legfontosabb globális problémája. Ennek ellenére a vizsgálatok és hivatkozások az állatok, növények azon populációjáról szólnak, melyek a földfelszín felett élnek, így könnyebben tanulmányozhatók. A talaj biológiai sokféleségéről csak kevés tanulmány készült, holott a talaj élővilága kulcsszerepet játszik a különféle ökoszisztémák működésének fenntartásában, illetve a Föld genetikai sokszínűségének jelentős része (egyes becslések szerint nagyobbik része) a talajfelszín alatt található.
A talajok romlását, degradációját okozó negatív hatások egy részének kiküszöbölésére alkalmasak a természetes anyagokat, élő szervezeteket tartalmazó biostimulánsok, mikrobiológiai készítmények. Használatuk ma már a növénytermesztési technológiák szerves részét képezi. A talajoltó baktérium készítményekkel kapcsolatos kutatásoknak, illetve azok előállításának már több évtizedes múltja van Magyarországon is, napjainkban több százezer hektáron alkalmazzák ezeket a mikrobiológiai készítményeket.
A baktériumkészítmények használatával lehetőségünk van kemikáliák nélkül beavatkozni a degradációt okozó folyamatokba úgy, hogy mindeközben a csírázásra, a gyökérnövekedésre, a növények tápanyagellátására, a termés mennyiségére, a szerves anyagok lebontásának intenzitására, a mérgező anyagok semlegesítésére is befolyással bírunk.
Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége
