Amikor egy-egy járványos megbetegedés megjelenik az istállóban, az első reakció legtöbbször egyszerű: gyorsan antibiotikumot adunk, hogy megelőzzük a bajt. Gyors, hatékony – látszólag. Csakhogy ezzel észrevétlenül hozzájárulunk egy súlyosabb problémához, amely már az egész világot érinti: az antimikrobiális rezisztenciához, vagyis az AMR-hez.
A kórokozók megtanulnak védekezni az antibiotikumokkal szemben?
Igen, az AMR azt jelenti, hogy a kórokozók megtanulnak védekezni az ellenük használt antibiotikumokkal szemben. Ez nemcsak az állatok gyógyítását nehezíti meg, hanem az élelmiszer-biztonságot és az emberi egészséget is veszélyezteti. A rezisztens baktériumok ugyanis átkerülhetnek az emberekre, és ott is komoly kezelési problémákat okozhatnak. Ez már nem csupán állategészségügyi kérdés: közegészségügyi és gazdasági kihívás is egyben.
A jó hír az, hogy most ismét támogatást adnak azoknak a gazdálkodóknak, akik tudatosabban kezelik az antibiotikum-használatot. A támogatási program három fő területre fókuszál:
• Mintavétel és rezisztenciatesztek finanszírozása, amelyekkel pontos képet kaphatunk arról, hogy egy adott kórokozó mely antibiotikumokra érzékeny.
• Antibiotikumhasználat-csökkentési terv készítése és annak félévenkénti felülvizsgálata, hogy valóban javuljon a gyakorlat.
• Elektronikus adatgyűjtési rendszerek bevezetése, amelyek átláthatóvá és követhetővé teszik a gyógyszerek alkalmazását, azaz félévenkénti kiértékelés, hogy javult-e a helyzet, csökkent-e a gyógyszerhasználat.
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében induló, összesen 11,9 milliárd forintos program vissza nem térítendő támogatást ad, de annak mértéke állatszámtól függően változik, akár évi 1644 euró is lehet egy szarvasmarhatelepre, vagy 274 euró sertéstelepenként.
Persze a támogatás nem hullik csak úgy az ölünkbe
Aki részt akar venni, annak fel kell készülnie: valóban mintát kell vennie, laborvizsgálatokat kell végeztetnie, elektronikus antibiotikum-naplót kell vezetnie, és rendszeresen értékelnie kell az adatokat. Ehhez praktikus olyan rendszereket használni, amelyek kifejezetten állattartók számára készültek, mint például a FarmManager vagy az Agrovir.
Emellett az állatorvosi együttműködés is kulcsfontosságú: nemcsak akkor kell hívni az állatorvost, ha már baj van, hanem érdemes folyamatos kapcsolatot tartani, közösen kialakítani egy kezelési stratégiát.
Fontos a megelőzés is:
• a jól beállított vakcinaprogramok,
• a probiotikumok alkalmazása,
• a szigorúbb higiéniai intézkedések mind csökkenthetik a betegségek előfordulását, és így az antibiotikum-használat szükségességét is.
Miért érdemes ebbe belefogni?
Az átlátható és tudatos antibiotikum-használat hosszú távon növeli az állomány egészségét, csökkenti a veszteségeket, és javítja a gazdaság termékeinek piacképességét. Az ilyen gazdaságok versenyelőnybe kerülnek, hiszen a fogyasztók és a kereskedelmi partnerek is egyre inkább elvárják a felelős állattartást.
A most elérhető támogatás tehát nemcsak a szabályok betartásában segít, hanem valódi üzleti előnyt is kínál. A pályázati időszak rövid, ezért érdemes már most elkezdeni az előkészületeket: dokumentációk rendbetétele, adatgyűjtő rendszerek előkészítése, állatorvosi konzultáció.
Három kulcslépés, amivel támogatást nyerhetünk az AMR ellen
1. Mintavétel és rezisztenciateszt
Laboratóriumi vizsgálatokkal feltérképezzük, mely kórokozók milyen antibiotikumokra érzékenyek. Célzott, tudatos kezelés találgatás helyett.
2. Elektronikus antibiotikum-napló vezetése
Minden beadott antibiotikum adatait digitálisan kell rögzíteni: milyen szer, milyen mennyiség, milyen okból. Erre használhatunk egyszerű Excel-táblázatot vagy kifejezetten állattartóknak készült rendszereket (pl. FarmManager, Agrovir).
3. Antibiotikumhasználat-csökkentési terv és rendszeres felülvizsgálat
Félévente értékelni kell az alkalmazott gyakorlatot: nőtt-e vagy csökkent az antibiotikum-használat? Mi indokolta az eltérést? Ez az alapja a hosszú távú fejlődésnek – és a támogatás fenntartásának.
Gyakori hibák, amik miatt elúszhat a támogatás
1. Hiányos vagy pontatlan antibiotikum-napló
Nem elég vezetni, pontosnak is kell lennie: szer neve, adagolás, alkalmazás oka – minden tételt dokumentálni kell.
2. Papíralapú nyilvántartás elektronikus helyett
A támogatás feltétele az elektronikus adatgyűjtés. Egy füzet vagy kézzel írt lap nem elegendő.
3. Diagnosztikai vizsgálatok kihagyása
Csak az számít, amit laboratóriumi mintavétellel igazolunk. Szóbeli állatorvosi vélemény önmagában nem elegendő.
4. Nem történik féléves felülvizsgálat
A beadás után sem dőlhetünk hátra: rendszeres értékelés kell arról, hogy csökkent-e az antibiotikum-használat.
5. Nem megfelelő együttműködés az állatorvossal
A hatóság kérheti az állatorvosi dokumentációt is. Érdemes már az elején bevonni a kezelő állatorvost a folyamatba.
Sándor Ildikó
