Támogatás kérhető a kérődző állattartásért

A vecsési Apró Mihály családi birtokán ismertették a Kérődzői Szerkezetátalakítási Program részleteit. Fazekas Sándor agrárminiszter bejelentése alapján mintegy 10-12 ezer a juh és húsmarha-tartóvállalkozás, összesen 13 milliárd forintnyi támogatást nyerhet.

A gazdálkodók a tavalyi állatállományukkal arányos, megemelt területalapú támogatást kaphatnak,cserébe vállalniuk kell, hogy munkát adnak, beruháznak, vagy a szakmai fejlődés érdekében képzésen vesznek részt.

Március első hétfőjén az akolban csendesen pihennek és kérődznek az Apró Juhtelepen tartott jószágok,a csaknem kétezer juh.

Napok óta dermesztő fagyokkal múlnak az éjszakák, nappal azonban már meleget is érezni a tanya udvarán.

Az éjszakai órákban újabb bárányok születtek, s még újabbak várhatóak a következő napokban.

A már lábra állt, anyjuk tőgyét kereső, ám még gyámoltalan kicsi jövevényeket meleg szívvel mutatja be id. Apró Mihály a Pestről befutott vendégeknek, a miniszternek, az államtitkárnak, a juh terméktanács ügyvezető igazgatójának és a velük érkezett újságíróknak.

„Feltett szándékunk, hogy szisztematikus munkával helyreállítsuk a növénytermesztés és az állattenyésztés megbomlott egyensúlyát, amely ma 60-40 százalék.

Éppen ezért Magyarországon az állattenyésztést kiemelt támogatásban részesítjük, mind az európai uniós , mind pedig a nemzeti költségvetésből.

A nemzeti támogatások mintegy 80 százalék a az állattenyésztési ágazatot segíti” – mondta a házigazdához fordulva a vidékfejlesztési miniszter az egyik akol meleget adófedele alatt.

A miniszter Fazekas Sándor, később pedig a tárca államtitkára, Czerván György is rámutatott, hogy a jövőre megszűnő nemzeti kiegészítő támogatások pótlására indítják útjára a Kérődzői Szerkezet átalakítási Programot.

Még formálódik a 2014 utáni uniós agrárpolitika, elvileg lesz lehetőség utána is az átalakítások támogatására, ám a Darányi terv keretében már most szeretnék gyorsítani a technológiai fejlesztéseket, javítani a növénytermesztés- állattartás arányát, illetve olyan beruházásokra ösztönözni az állattartókat, amellyel vállalkozásuk versenyképesebbé tehető.

A szerkezetátalakítási programhoz olyan gazdálkodó csatlakozhat, aki2010-ben vagy 2011-ben anyatehenet, hízott bikát vagy anyajuhot tartott, és rendelkezik egységes területalapú támogatásra jogosult területtel.

A kérelmeket május 15-ig lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalcímére.

A jelentkezéshez három vagylagos feltételt szabtak. Czerván György úgy fogalmazott: A programra szánt 13 milliárd forintot az utolsó forintig kiosztják a jelentkező gazdák támogatására.

Könnyen teljesíthető elvárásokat állítottak fel, céljuk, hogy a támogatás eljusson a címzettekhez.

Nem követelmény például a kérődző állatállomány összetétele, fajtája, a tartási technológia módja stb., ellenben elvárják vagy a foglalkoztatás bővítését, vagy a vállalkozás fejlesztését, vagy hogy a pályázó részt vegyen egy szakképzésen, ám az iskolapadba akár a gazda, akár annak családtagja is beülhet.

Fazekas Sándor a program ismertetésekor emlékeztetett arra, hogy hazánk uniós csatlakozása óta fontos szerepet játszanak/játszottak az állattartásban a top-up támogatások, melyeket az idén lehet utoljára igényelni.

Az esztendővégére Magyarország eléri az uniós közvetlen támogatási szint 100 százalékát,és emiatt a továbbiakban nem lehet nemzeti kiegészítést fizetni a gazdálkodóknak.

A kifutó állattenyésztési top-up támogatások pótlására szolgál például a Kérődzői Szerkezetátalakítási Program, illetve folytatják a különleges tejtámogatást is a következő években, ami szintén 13 milliárd forint.

A miniszter pár szóval elébe vágott az ilyenkor szokásos felvetéseknek is.

„Mivel termeléstől elválasztott támogatásról van szó, külön figyelmet szenteltünk az öröklésnek és a jogosultságok átruházhatóságának.

A megszerzett jogosultságok a gazdálkodók között átruházhatók akár adás-vétellel is, illetve örökölhetőek.

A referencia időszak és a programba való bejelentkezés között eltelt időben örökölt állatállományokkal is lehet csatlakozni”.

Id. Apró Mihály és családja már több alkalommal élt az agrártámogatások adta lehetőségekkel, legutóbb egy éve vágópontot épített, előtte való években pedig egy hulla/hulladékégetőt.

A vele együtt gazdálkodó fiával még nem gondolta végig, hogy a tanyájukon ismertetett program keretében milyen fejlesztést vagy képzést vállalnak fel a beígért támogatásért – a kérelemhez szükséges nyomtatványok kitöltésére még marad néhány hetük.

A Vecsés déli határában fekvő családi birtokon végzett állattenyésztéshez 200 hektártermőföld/legelő tartozik.

A 2.000 anyás telepen évente sok ezer bárányt hizlalnak.

Id. Apró Mihály hagyományosan legelőkertes tartással, merinó fajtát tenyészt osztott, sűrített elletéssel.

Már nagyon készül a tavaszi legeltetésre, azonban lapzártán idején még gyenge a fű, a határ kivirágzását, a fű sarjadását a hajnali fagyok mellett hátráltatja az ősz óta tartó szárazság is.

Az első kihajtásokra lehet, hogy még heteket kell várni a, amelyet amúgy sem kapkodna el.

Fokozatosan tér át a téli etetésről a legeltetésre, mégpedig úgy, hogy az állatok fejlettségét figyelve, az első reggeli kihajtások előtt 60-80 dekagramm szénát etet fel, ezzel elejét veheti a jószág hasmenésének.

Nálunk a birkák legelőkertekben vannak – magyarázza a fiú, Apró Mihály.

Így nem kell külön ember a felügyeletükre, s jobban kihasználják a legelőt.

Amíg a jószágok csoportokban legelnek, amihez egyébként csoportonként egy-egy ember kellene,addig más munkát végezhetünk.

Természetesen a birka nem maradhat teljesen felügyelet nélkül, reggel-este átnézzük a csoportokat, hogy nincs-e valami gond, melyik állatot kell esetleg bent fogni, vagy melyiket kell selejtezni.

Az idei szezonban jó szaporulatunk van, nagyon sok az ikres.

Egy kicsit több a gond az ikerszaporulatokkal, a bárányokat ilyenkor külön akolrészben tartjuk, gondozzuk az anyákkal.

Apró Mihályék bárányait és juhait egész évben keresik a felvásárlók.

A bárányt közvetítősegítségével olasz exportra szállítják, a helyben vágott állatok húsát a környékbeli kisvárosok és községek üzlete veszik át.

A húsvét az értékesítés hagyományosan kiemelkedő időszaka.

Sajnos, az augusztusi „feragosto” csúcs mára ellaposodott.

Az év közbeni báránykereslet miatt az anyákat folyamatosan jó kondícióban tartják, ha indokolt, dúsított takarmányokat etetnek, hogy minden időszakban fogékonyak legyenek.

A gondosan vezetett birtokon számos munkagéppel dolgoznak, kicsi, közepes és nagy traktor,kombájn áll a fedett színben.

Takarmányszárítót használnak, a szénát hálózzák,ezzel is csökkentik a szétszóródást, és fedett helyen tárolják.

Id. Apró Mihály 40 évnyi állattartás során felhalmozódott bölcsességét osztotta meg az érdeklődő miniszterrel – a juh az egyik legkényesebb jószág, nem buta juhászoknak való munka az állattartás.

Csak ott ritka betegség a sántaság, az elhullás,ahol értenek az állatokhoz, ahol jó tartási körülmények mellett figyelnek a jószág egészségére, igényeire.

Erre kiválóan megfelel akár az 1960-as években épített nádfedeles, akácgerendás akol is, amennyiben megőrzik az állagát.

Vecsésen az egyik ilyen öreg akol szilárdan áll most is – sőt itt látták vendégül a minisztert is – hiszen az ammónia konzerválja a fát.

Ifjabb Apró Mihály szerint az oszlopos akolban nem okoz különösebb gondot az állatok etetése, vagy a gépi takarítás, hiszen ma már ügyes, könnyen irányítható traktorokkal,trágyafelszedő géppel dolgoznak.

Állítja, évente kétszer kell trágyázni egy akolt, s nem kétévente egyszer.

Aki így tesz, annak a kezében „marad a gépkezelésének a rutinja.

A kitrágyázás és az új alom kiszórása egy-egy alkalommal mintegy tíz órán át tart másodmagával, a trágya kikerül a földekre, az állatok pedig újabb hónapokra tiszta helyen pihenhetnek.

Bálint Tóth János