Budapest, 2014. február 6., csütörtök (MTI) – Magyarországon a múlt évben mintegy 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek le, ami a korábbi évekénél lényegesen magasabb, 6,9 tonnás hektáronkénti átlagtermés – mondta Frittmann János, a Kunsági borvidéket képviselő borász csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke az ágazat tavalyi teljesítményét a szakmai szervezet háttérbeszélgetésén részletezte. Elmondta: a 2013-ban leszüretelt szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült.
Ennek a mennyiségnek a kétharmada fehér-, 5,7 százaléka rozé-, 28,5 százaléka pedig vörösbor.
A magyar borexport évente mintegy 700 ezer hektoliter, míg az import valamivel több mint 500 ezer hektolitert tesz ki.
Az alelnök elmondta: Magyarországon a megművelt szőlőterület nagysága a múlt év végén 63 830 hektár volt, a 22 magyar borvidék közül a legnagyobb területtel, mintegy 20 ezer hektárral a Kunság rendelkezik, a két legkisebb pedig a Nagy-Somlói és a Móri mintegy 500 hektáros területtel. Magyarországon 2010-2013 között a szőlőterület 13,87 százalékát, 8858 hektárt telepítettek újra. Az országban a fehérszőlő aránya 67, a kékszőlőé 33 százalék.
Az MTI kérdésére a sajtótájékoztatón elhangzott: 2012-ben mintegy 258 ezer tonna szőlő termett és mintegy 1,8 millió hektoliter bort készítettek a tavalyelőtt leszüretelt szőlőmennyiségből.
Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos kiemelte: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átalakításának első szakasza lezárult a szakmai szervezet új elnökségének megválasztásával. Az átalakítás második szakaszának legfontosabb feladata az lesz, hogy a HNT megfeleljen a szakmaközi szervezetté válás feltételeinek. Ehhez a munkához együtt van az ütőképes csapat – vélekedett a miniszteri biztos.
Tornai Tamás, a HNT elnöke a stabilitás megteremtését és az összefogást jelölte meg a magyar szőlő- és borágazat további sikeres tevékenysége alapvető feltételeként. A hatékonyabb munka érdekében vezették be a strukturális változásokat a szervezet működésében. Példaként említette, hogy a HNT-ben külön szőlészeti és borászati szekció alakult, a hegybírók tevékenységét a megváltozott feltételekhez igazították, továbbá módosították – újratárgyalták – a szaktárca és a HNT közötti támogatási szerződést.
MTI 2014. február 6.
