Tavaszi magágykészítés gépei

Agronómiai igények, elvárások

A tavaszi magágykészítés módja és ideje a talaj típusától, az időjárástól, a vetendő növényfajtól, illetve az alapművelés módjától függ. A magágykészítés, a talajművelés klasszikus sorrendjében – a tarlóhántás, alapművelés és elmunkálása után – a negyedik munkaműveletet jelenti. A magágykészítés művelet elvégzésének legfontosabb szabályai:

– a lehető legkevesebb talajmozgatással, ezáltal porosítással (nedvesség vesztéssel!) járjon;

– javítsa a különböző növényvédő (gyomirtó/talajfertőtlenítő) szerek, a (szerves-/mű)trágyák talajba keverését és hasznosulását,

– valamint munkájával segítse elő a vetőmagvak – vagy a szaporítóanyag – csírázását és kelését.

A jó magágy jellemzői: aprómorzsás, de nem poros (~55/45%-os a pórus/szilárd fázis aránya); ülepedett, de nem tömörödött (kb. 1,25 g/cm3 körüli térfogattömegű); nyirkos és gyommentes. A talaj nedvességének megőrzése – a kelés szempontjából – alapvető jelentőségű, mivel (a mostanában jellemző) többnyire száraz és csapadékszegény kora tavaszi időszakokban a magágy kiszáradása egy elhúzódó („vontatott”) keléshez vezethet. Az egyenletes talajfelszín kialakítása egyenletes kelést eredményez, és a vegyszerek/műtrágyák megfelelő talajba munkálását segíti elő. A növénytermesztés során a gyakoribb kelési hibák is a tavaszi vetésű növényeknél fordulnak elő, és ezek a hibák a vegetáció során már nem javíthatók ki. Az egyenetlen vetőágy-mélységből adódóan, a szárazabb talajrétegbe vetett magvak csak a talajnedvesség kiegyenlítődöttsége (esetleg a magágy megfelelő „beázása”) után kelnek ki, és egyenlőtlen növényi fejlődést okoznak. Az előzőekben felvázoltak alapján megfogalmazható a magágykészítés összevont agronómiai célja is, ami az alapművelés és elmunkálása során létrehozott talajállapotnak a vetés körülményeihez, valamint a vetőmag igényeihez való „hozzáigazítását” jelenti.

Új fejlesztésű Dal-Bo Rollomaximum 930 vontatott magágykészítő

Technikai-műszaki megoldások, szerkezeti elemek

A magágykészítés gépei elsősorban a forgatásos (szántásos) alapművelések utáni vetőágykészítési munkákhoz kerültek kialakításra. A többségükben keretes kialakítású magágykészítő gépek eszközválasztéka közel azonos, lényeges eltérés építési módjukban és munkaszélességükben található meg.

A gépeket elsősorban függesztett és félig függesztett kivitelekben gyártják, a vontatott kivitelek ritkábban, és akkor is csak a nagy munkaszélességű gépek esetében fordulnak elő. Az elsődleges simítók és egyengetők a talajfelszín mikrodomborzatának elmunkálására, elegyengetésére alkalmasak. A simító-egyengető profilok között egyenes vagy fűrészfog élű simítólapok, állítható tüskékkel ellátott simítólapok, illetve egyedi – rugósszárú – simítólapkák is megtalálhatók. Vannak olyan megoldások is, amelyeknél merevszárú kapasor végzi az – elsődleges – egyengetést, az alapművelés elmunkálását. Az ilyen elemek megfelelő munkamélységét csap-furat állítással lehet biztosítani. A lazító elemek fogasborona tagok vagy rugósszárú kultivátorkapák lehetnek. A merev boronatagok különböző rácsszerkezetű vázra oldható kötéssel rögzített művelőelemek. A rugósszárú kultivátorkapák különböző geometriájú és rezgésfrekvenciájú lazítóelemek lehetnek. A lazító testformák tüske vagy lándzsa alakúak, míg a kultivátorkapák szárnyas/lúdtalp kialakításúak. Az egyes lazító testformák geometriai kiképzése, minden esetben a lazítóelemek kereszt- és hosszirányú osztástávolságához igazodik.

Kongskilde Vibro Master Super Q magágykészítő gép felépítése

A gépek talajlezáró hengerborona elemei a talajállapothoz igazodó profilúak, a rögaprítási-tömörítési és egyengetési prioritások figyelembevételével. Ezek közül pl. Crosskill hengerek rögtörő hatása, a Cambrigde hengerek aprító-tömörítő munkája a hatékonyabb. Szélesebb körben alkalmazzák – a különböző szerkezeti idomú – huzalos, pálcás-léces és fűrészfog élű, stb. hengerborona tagokat is. A spirális és egyedi profilú hengerborona elemeknél a folyamatos talajérintkezés és a hatékony felszínképzés az elsődleges cél. A talajlezáró elemek terhelése mechanikus (tagonkénti nyomórugós terhelésű) vagy hidraulikus – hidraulikus nyomás-kiegyenlítés a teljes munkaszélességben – megoldású. A magágykészítő gépek nagy többsége az ún. precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ez a szintezési rendszer egyrészt az üzemeltető erőgép hátsó függesztő berendezésének és a magágykészítő gép lezáró elemeinek összehangolásával valósítható meg, másrészt – függetlenül az üzemeltető erőgép koordinációtól – a mellső-hátsó tömörítő hengerekre, illetve a szintező elemekre építve valósítja meg a precíziós munkamélység-tartást.

A magágykészítő gépek egyéb szerkezeti elemei közül kiemelhetők még a – merev (fix) rögzítésű, rugóterhelésű vagy hidraulikusan beállítható – traktornyom lazítók, amelyek merev/rugósszárú kapákból állnak, és feladatuk a traktorkerekek nyomainak fellazítása, a talajszelvény átmunkálása. Ugyancsak kiegészítő szerkezeti elem lehet a hátsó –rugósszárú – pálcás boronafogakból kialakított (a munkagép teljes munkaszélességén áthúzódó) pálcás boronasor, amely a felszínalakítását segíti elő. Több gyártónál a gépek járókerekeit a keretszerkezetbe integrálják, és a munkagépre vetőgép-kapcsolókeret is adaptálható. Az általános felépítésű magágykészítő gépek egyes művelőelemeiről, illetve az általuk végzett technológiai műveletekről az 1. táblázat nyújt áttekintést.

1. táblázat Magágykészítő gépek fontosabb művelőelemei és munkájuk

Magyágykészítőgépek választéka

A jelenlegi magágykészítő gépek választéka igen széles gépváltozatokkal jellemezhető. A gépkiválasztáshoz az MVH „Gépkatalógus”-a és a gyártók Internetes gyártmányismertetői jelentős segítséget nyújtanak. A „Gépkatalógus”-ban a magágykészítő gépek több mint 50 gyártó cégének mintegy 2400 típusváltozata található meg, amelyek konstrukciós kialakítása, művelőszerszám választéka széles körű kiválasztási lehetőséget biztosít. Néhány ismertebb magágykészítő gép főbb műszaki jellemzőit, és művelőelem felépítését, konstrukciós kivitelét az 2. táblázat foglalja össze.

2. táblázat Magágykészítő gépek főbb műszaki jellemzői és művelőeszköz felszereltségeik

^{Megjegyzés: Forrás: MVH Gépkatalógus (2014.), és Internet gyártmányismertetők}

^{* Rövidítések: f. = függesztett; f.f. = félig függesztett; v. = vontatott}

^{** Művelőeszköz jelölése:}

^{1. = mellső simító lemez (v. -lapok); 2. = mellső rögtörő hengerborona; 3. = kultivátor kapasorok száma;}

^{4. = hátsó simító lemez; 5. = hátsó hengerborona; 6. = hátsó hengerboronák (tandem); 7. = rugós boronafogak}

A Multiva Optima T magágykészítők 6 változatban és sok opcióval szerezhetők be

A táblázatban – nyomdai terjedelmi okok miatt – több jelentős hazai és külföldi gyártó sem került megjelenítésre, és nem szerepelnek a forgómozgású művelőelemekkel felszerelt pl. forgókapás gépek vagy ásóborona gépkombinációk, holott azokkal nedvesebb talajállapotok mellett is jó munkaminőséggel lehet dolgozni. A gépkiválasztásnál – többek között – figyelni kell a traktor-munkagép energetikai-összhangjára, valamint arra is, hogy ezek a korszerű gépkonstrukciók a magasabb (10-15 km/h) agrotechnikai munkasebesség-tartományban biztosítják a minőségi vetőágykészítést.