Teljesítményfokozás csak természetes úton. Mi vezethet el addig, hogy számoljunk?

A Biomin cég világszerte olyan takarmány adalékanyagok és kiegészítők, előkeverékek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik, amelyek a haszonállatok teljesítményét természetes úton javítják, így az állatoknak jobb közérzetet, a tenyésztőknek pedig magasabb jövedelmet biztosítanak. A világcég hazai képviselői szakmai fórumra hívták az állattenyésztésben, takarmányozásban dolgozó szakembereket Visegrádra, hogy szakmai továbbképzéssel is felérő színvonalas előadásokat, és hatékonysági számításokat megismerve „kerekasztal beszélgetésben” beszéljék át a megoldandó problémákat és a Biomin válaszait.

A szakmai fórum minden előadását nincs módom feleleveníteni, különösen nem állatorvosi vagy kereskedői számításokkal igazolni.

Viszont szeretnék ízelítőt adni Olvasóinknak abból a hangulatból, amikor egy-egy haszonállat szakértője a mindennapokban előforduló, leggyakrabban előforduló betegségekre keresi a választ, és a végén nem konkrét csodaszert, hanem már-már triviális megoldást nyújt.

Így bepillantást nyerhetnek a „szomszéd portájára” is, látva, hogy egy-egy telepi fertőzés milyen gondot okozhat, sokszor mekkora munkával, sőt ahogy az előadások is igazolták – szinte lehetetlen telepi erőfeszítéssel jár felderítésük.

A kórokozók beazonosítására, ahogy a fórum egyik résztvevője jelezte is, már csak boncolás után, laboratóriumi körülmények között van lehetőség, akkor, amikor már a folyamat valószínűleg visszafordíthatatlan.

Ez tagadhatatlan, viszont épp ezért van különös jelentősége a megelőző intézkedéseknek, a higiéniának és a technológia pontos betartásának (is).

Baromfifélékben a gram-negatív baktériumok okozta kórképeket Horváth-Papp Imre (Pannon Poultry Services) mutatta meg a résztvevőknek, elrettentő illusztrációkkal szemléltetve.

A kóroktan, járványtan és a gazda-kórokozó kapcsolat megértése nagyon fontos a baromfi egészségének megtartására.

Elsődleges szempont az egészséges bélflóra megőrzése, mivel hozzájárul a táplálékfeldolgozáshoz, energiával és tápanyagokkal látja el a gazdaszervezetet, gátolja a kórokozók megtelepedését és javítja a gazdaszervezet immunrendszerét.

Ijesztő adat, hogy az újabban kimutatott bakteriális nukleinsavak 75%-a nem felel meg az ismert kitenyésztett baktériumoknak, a legtöbb azonosítatlan faj Clostridium, aminek vizsgálatában a közel jövőben számos új kutatási eredmény várható.

A baromfitartók „elvileg” szerencsés helyzetben vannak, hiszen a baktérium legyőzésében már a haszonállatnak is fontos szerep jut, mivel a csirkék a baktériumok gátlására különböző mechanizmusokat fejlesztettek ki.

Ilyen védekező mechanizmus pl. a gyors béltartalom áramlás (kimosás), a kémiai gátlás (epe, savak), a gyors tápanyagfelszívás, a bélhámsejtek gyors lehámlása, a nyálkatermelés (megkötés, védelem, áramlás), és GALT (immun sejtek és ellenanyagok) sejtek.

A naposcsibék a kikelést követően azonnal baktériumokat, gombákat, oocystákat, vírusokat vesznek fel, amik eredete a tojáshéj, majd 24 óra alatt a baktériumok elszaporodnak és kitöltik a teljes bélrendszert.

Ez az időszak automatikus, viszont érzékeny, és nagyban befolyásolja a csirkék későbbi bélflóráját.

A naposcsibék leggyakrabban előforduló bélbetegségeinek okozói a Gram negatív patogén baktériumok (Salmonella, E. coli, Campylobacter) és a Gram pozitiv Clostridiumok.

A Salmonellák diagnosztizálásának nehézségét az okozza, hogy a makrofágokban el tudnak rejtőzni, ahol a gyógyszerek nem érik el, ráadásul a gyógyszerekkel szemben hamar rezisztencia alakul ki.

Mivel a Salmonellák a magas ellenanyagszinteket is túlélik, ráadásul az immunszupresszió esetén újra aktiválódnak.

A Salmonella fertőzés forrásai

Vertikális átfertőződést okozhat a gyenge tenyészállomány higiénia, a keltetői fertőződés és fertőzött tojásállomány.

A horizontális átfertőződés már kevésbé nyomon követhető, a forrása lehet a takarmány, az ivóvíz, az ól, az alom, de hordozói lehetnek rovarok, vadon élő madarak, kutyák, macskák, egyszerűen csak a por vagy maga az ember.

Már rég megdőlt a tévhit, miszerint létezik csodaszer, amit elég „bevenni”, de legalábbis megetetni az állománnyal, és minden megoldódik, a fertőzés veszélye, sőt maga a betegség is megszűnik.

A valóság sokkal összetettebb: teljes és komplex stratégiára van szükség, ráadásul hosszú távon. Vegyük sorra a lehetséges és szükséges lépéseket:

•  Megértés.
• Monitoringgal csökkenteni kell a fertőzés veszélyét, ami a források beazonosítását és természetesen a megszüntetését jelenti.
• A menedzseri feladatok átvizsgálása hozza gyakran a legátütőbb sikert, mart a szervizperiódusok átvizsgálása, a járványvédelmi intézkedések meghozatala és betartása is hiányzik.
• Csökkenteni kell a kolonizációt, mivel a frissen kikelt csibe a legérzékenyebb.
• Vakcinázás.
• A természetes védőmechanizmusok fokozása, kiegészítése, és ezzel el is érkeztünk a Biomin termékeinek jelentőségéhez.

Haszonállattól függően a takarmányozás költsége teszi ki a megtermelt hús, tej, tojás költségének 50-60%-át.

Épp ezért a Biomin szakmai fórum leglátványosabb pontja a költségszámítás volt, amikor ugyan számolni kellett a természetes hozamfokozók pozitív, de költséges hatásával (mivel egyrészt ára van, másrészt alkalmazásával az állomány létszáma is emelkedik, azaz kevésbé csökken, tehát a takarmányozást több egyedre kell kiszámolnunk), viszont akár 10-szeres megtérülési kulcs is kijöhetett egy-egy ciklus végére.

A rövid, de meggyőző matematika óra először csendet eredményezett, majd a kerekasztal beszélgetések alkalmával konkrét kérdéseket és újabb számításokat generált.

A konkrét költségelemzésekkel kapcsolatban keressék olvasónk a Biomin munkatársait bizalommal.

Sándor Ildikó