Agrárgazdasági elemzések

Nem csillapodnak a hullámok a nemzetközi terménypiacokon. Az elmúlt időszakban az időjárás mellett a változatlanul erőteljes kereslet és a várható vetésterületek alakulása mozgatta az árakat.

Az elemzői várakozásokkal szemben úgy tűnik, nem várható érdemi emelkedés a kukorica idei vetésterületében

Kukorica

Újabb hónap, újabb USDA- (Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma) riport. Ráadásul rövid időn belül nem is egy, hanem három jelentés is „borzolta a kedélyeket”. Minden év márciusának utolsó napján jelenik meg az USA vetésterület-prognózisa, mely az amerikai gazdák tavaszi vetési szándékait méri fel. Ez különös jelentőséggel bír, hiszen a világ legnagyobb kukoricatermesztőjeként az adott évi vetésterület nagysága az időjárás mellett meghatározza a betakarítható termés mennyiségét. Az elemzői várakozásokkal szemben úgy tűnik, nem várható érdemi emelkedés a kukorica idei vetésterületében, amennyiben azt a tavalyi évhez hasonlítjuk. Ez egyrészről meglepetés, hiszen a chicagói tőzsdén a 2021. decemberi kukorica jegyzése a betakarítás alatt tapasztalható vékánkénti 40 dolláros szintről 50 dollárig „menetelt” – amely közel 25 százalékos áremelkedést jelent –, másrészről az amerikai kukorica iránti kereslet kifejezetten erőteljesnek bizonyult; belföldön az etanolipar, az exportpiacokon pedig Kína volt a „főszereplő”.

Ugyancsak március 31-én jelent meg a negyedéves készletek szintjét bemutató jelentés, mely szerint az előző évhez képest 3 százalékkal alacsonyabb kukoricakészletek álltak rendelkezésre az Egyesült Államokban a termelők és a felhasználók raktáraiban.

Azonban nem ez az adat jelentette az igazi meglepetést, hanem a szójakészletek 31 százalékos csökkenése az előző évihez képest. Ez és a közel 30 százalékos áremelkedés indokolta, hogy jelenleg az amerikai termelők a kukoricával szemben a szója vetését preferálják. A fentieket megerősítette az április 9-én megjelent szokásos havi riport, mely szerint a 2020/21-es gazdasági évben a globális zárókészletek kevesebb mint 284 millió tonnát tesznek ki, mely az utóbbi 5 év legalacsonyabb adata.

A dél-amerikai kontinens felé fordulva az elmúlt időszakban a kikötői sztrájkok mellett az időjárással kapcsolatos néhol pozitív, néhol kedvezőtlenebb hírekre volt érdemes figyelnünk. Tény, hogy a brazil másodvetésű kukoricát (safrinha) késve sikerült elvetni, továbbá némi csapadékhiány is körvonalazódik, a hatóságok azonban optimisták a várható termést illetően. Az Európai Unió jelentős részén – így Magyarországon is – az évszakhoz képest hidegebb időjárás okoz némi fejtörést, a korai vetésekkel még nem tudtak elindulni a gazdák. A Fekete-tenger környékén szintén kitart a hideg, a fagyos talaj miatt itt is késnek a tavaszi munkák.

Az ó kukorica kereslete folyamatosan csökken Magyarországon. Az exportprogramok lezárultak, a feldolgozók jól fedezettek, jellemzően vevői érdeklődés csupán július-augusztusi teljesítésre tapasztalható. Az elmúlt hetekben a forint árfolyama jelentősen erősödött, e sorok írásakor 356 forint körül jegyeznek 1 eurót, míg egy hónappal korábban (március közepén) 367 forintot kértek az EU közös pénzéért. Amennyiben ezt a mozgást teljes egészében „ráterheljük” a kukorica árára, a magyar fizetőeszköz erősödése 1 800–2 300 forintos árcsökkenést jelent tonnánként. Az új termésre sem az eladók, sem a vevők nem mutatnak túlzott aktivitást, feltehetően a vetések előrehaladtával és némi vagy inkább fogalmazzunk úgy: kiadós csapadék érkeztével ez bizonyosan változni fog.

Búza

A szántóföldi kultúrák közül a búza pozíciója tűnt a legstabilabbnak az elmúlt időszakban. Míg kukoricában, szójában és az egyéb olajos növényekben az elmúlt fél évben 25–30 százalékos áremelkedés következett be, a búza „beérte” egy számjegyű százalékban kifejezett drágulással (6–8%). Mindez történt úgy, hogy a legnagyobb exportőr, Oroszország jelentős vámokat alkalmaz, immáron több hónapja.

A fent említett USDA-riport búzára vonatkozó adatsora alapján azt láthatjuk, hogy a várható fordulókészlet szintje (296 millió tonna) a kukoricánál magasabb lesz, mely a 776 millió tonnás globális termést figyelembe véve tekintélyes tartaléknak számít. Az északi félteken az őszi vetésű búzák áttelelése jónak mondható, mind az Egyesült Államokból, mind az Európai Unióból kedvező hírek érkeztek a jelenlegi fejlettségi állapotokról. A nemzetközi búzapiacon az év ezen időszakának megfelelően tradicionálisan a MAGHREB-országok és Egyiptom aktív.

Némileg meglepő módon a kiírt tendereken több esetben az exportvámmal növelt orosz búza árszintje versenyképesebb az európai termésnél. A magyarországi búzapiac a kukoricáéhoz hasonlóan csendes. Tavalyi termés csak elvétve kerül elő, érdemi belföldi kereslet hiányában ezek jellemzően exportra kalkulálnak. Új búzában bár kereskedői ajánlatok vannak, ezek a vevők árelképzeléseivel egyelőre nem találkoznak.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató