Egyelőre a járvány-világválság sem tudja megállítani a hazai termőföld áremelkedését. Igaz, a szakértők szerint ez már nem sokáig lesz így.
Tíz év alatt másfélszeresére
Átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak a tavalyihoz képest – közli a Takarék Termőföldindex. Ez már lassulást mutat, miután az előző évi 8,1 százalékos drágulás előtt még kétszámjegyű volt az emelkedés mértéke. A tulajdonszerzés szigorítását követő időszakban, 2014 óta így összesen bő 57 százalékkal drágultak hazánkban a földterületek. A 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig összesen 151 százalékos árnövekedés történt a számok szintjén, reálértelemben pedig 106 százalékos volt a földek drágulása.
Mit mennyiért
Mint ismert, nagyon nagy különbség van a különböző művelési ágak árdinamikájában. Miközben a gyepek, rétek legelők esetében az árak szűk 12 százalékkal nőttek, addig a szőlők esetében a drágulás már csökkent. A szántók 6,2 százalékos áremelkedéssel álltak a második helyen, melyet az erdők és fásított területek követtek 3,4 százalékos árnövekedéssel, míg a gyümölcsösök csupán 1,1 százalékkal drágultak.
Szántót, kertet bő 1,5 millióért
Persze így is a szőlők és gyümölcsösök cseréltek gazdát a legdrágábban: átlagosan 1,76 millió forintért. Majd a szántókért (1,6 millió), aztán a gyepek, rétek, legelők (1 millió) jönnek a sorban, végül az erdők és fásított területekért 900 ezret kértek az eladók átlagosan.
No és mi várható eztán?
További nagy áremelkedés aligha. És árcsökkenés? Nos, az sem. Miután a szakemberek és a historikus tapasztalatok szerint a földáram épp olyan nehezen mozgathatók, mint maga az ingatlan, legfeljebb lassú változások várhatóak. Még a járvány és a mögötte járó gazdasági visszaesés sem fordíthat ezen. Más kérdés, hogy bár a különféle támogatások, finanszírozási lehetőségek előmozdítják a földárak további lassú növekedését, jelenleg nem látni okot jelentősebb növekedésre.
Forrás: Takarék Termőföldindex
