Tömörítők, rögtörőhengerek alkalmazási területének kiválasztási szempontjai

A hengerek az egyik legrégebbi talajművelő eszköznek számítanak. Míg régebben csak a rögtörés és a tömörítés volt a fő feladatuk a művelési technológiában, addig mára a felhasználási területük jelentősen kibővült. Cikkünkben a legáltalánosabban elterjedt hengerprofilok alkalmazási területeinek megválasztásához adunk tanácsot.

Mikor, hol melyiket

A két legelterjedtebb és talán a legrégibb hengerprofilok a lemezes sima- és az öntöttvas gyűrűshengerek. A simahengereket évtizedek óta elterjedten alkalmazzák a homokos, illetve gyepterületek, kaszálók talajegyengetéséhez, de sokszor használják még lucernaterületek telepítésekor a vetés utáni tömörítésre is. Nem mindegy, hogy melyik területre milyen átmérőjű simahengert érdemes alkalmazunk. Általánosságban elmondható, hogy ezek átmérője 500-1250 mm között található, homoktalajra leginkább a 700-900 mm hengerátmérő az ideális, míg a gyepterületek tereprendezésére a lehető legnagyobb átmérőjű simahenger javasolt. A hengereket úgy kell összekapcsolni, hogy 5 cm-es túlfedés legyen, és műveletlen talajvonal ne maradjon.

A gyűrűshenger

Az egykoron legelterjedtebb öntöttvas gyűrűshengerek az elmúlt másfél évtizedben egyre jobban kezdenek kimenni a divatból. A hengerválaszték kiszélesedésével hatékonyabb munkát végző profilú konstrukciók egyre nagyobb teret hódítanak. A gyűrűshengerek viszont egyszerű, olcsó, könnyen javítható eszközök és tagokban munkagéphez is egyszerűen, gyorsan kapcsolhatók. A gyűrűshengerek elemei üregesek, és egy vagy két darabból öntéssel készülnek, az elemek szokásos ékszöge 55-70 fok. Súlyuknál, ékszerű kialakításuknál és ezáltal felületi nyomásuknál fogva mélyebben is erős tömörítőhatást fejtenek ki. Alkalmazásuk leginkább tarlóhántást követően vagy azzal összekapcsolva ajánlott, hiszen az erős lezáró tömörítőhatása a rögtörés mellett jelentősen csökkenti a párolgási veszteséget, javítva a vízmegtartó-képességet. Apró magvak vetését követően is alkalmazhatjuk vetéslezárás céljából, de itt javasolt a kisebb, 33 fokos ékszögű gyűrűkből álló változat használata. Súlyánál és ékszerű kialakításánál fogva kora tavasszal, a felfagyott vetések ápolására is alkalmas. Homoktalajon is előnyős alkalmazásuk mivel a gyűrűk által képzett barázdák csökkentik a szélerózió és a defláció károkozását.

  
Háromtagú Cambridge-henger

A rögtörőhengerek

A rögtörőhengerek közül háromféle profiltípusú henger a legelterjedtebb. A Cambridge hengertípus ezek között talán az egyik legrégebbi. A 450-650 mm átmérőjű peremgyűrűs, vagy taréjos gyűrűs, és csillagos elemekből felépülő hengertípusnál, az utóbbi lazán van a gyűrűs elemek közé a hengertengelyre felfűzve. Mivel a csillagos elemek átmérője, 20-30 mm-rel nagyobb, mint a gyűrűs elemeké, így fordulatszámuk forgás közben kisebb, ami elősegíti az öntisztulását, függőleges elmozdulásuknak, ugráló gördülésüknek köszönhetően pedig intenzív rögtörést végeznek.

A Cambridge-henger alkalmazásával a felső talajréteg aprómorzsás, laza szerkezetű, míg az alsó réteg tömörebb lesz és jó nedvességtartó képességgel rendelkezik, így a tavaszi vetések magágykészítését megelőző szántáselmunkálásnál ideálisan alkalmazható főleg rugós CrossBoard rendszerű simítóval kombinálva. A talajelőkészítés mellett tavasszal a lefagyott őszi vetések feltörésével a növény további fejlődéséhez jó talajviszonyokat biztosít. Az ugyancsak gyűrűs elemekből álló Crosskill-hengerek intenzív rögtörésre hívatott művelőeszközök. A gyűrűk peremén csonkadeltoid alakú fogazat van, amely két oldalt alkotó irányban áll ki és a gyűrű kerületével egy szintben helyezkedik el.

Az egyes gyűrűk súlya kis felületen fekszik fel, ennek köszönhetően a rögtörő hatás jelentős. Mivel a gyűrűelemek fogai közel vannak egymáshoz, így a CrossKill-henger egyik hátránya, hogy csak száraz talajkörülmények között alkalmazható, a nedvességtartalom kis emelkedésével a gyűrűk közötti részek eltömődnek. Ennek kiküszöbölésére néhány konstrukciónál a CrossKill- és a Cambridge-elemeket kombinálva alkalmazzák, mivel a Cambrigde hengerek kissé nedvesebb talajkörülmények között is megbízható minőségben dolgoznak, kiváló öntisztuló képességük miatt.

CrossKill-henger simítóval kombinálva tavaszi szántáselmunkálásban

Az utóbbi két évtizedben – főleg a hazai gyártás eredményeként – terjedtek el a csillag-, illetve prizmaprofilos gyűrűs elemekből álló hengerek. Az ilyen tagokból felépülő henger a tömörítésen kívül porhanyítást és jelentős rögtörést végez, mivel a talajba mélyedő csillagelemek oldallapjai a haladási iránnyal nem párhuzamosak, illetve a különböző mélységben haladó elemrészek kerületi sebessége is különböző. A csillagos és prizmahenger által kialakított talajfelszín nem összefüggő, hanem hullámos barázdákból áll. Az ilyen talajfelszín a csapadékvíz befogadására előnyösebb, és jól ellenáll a szél okozta eróziónak is. Felhasználási területük igen széles és rendkívül univerzálisan alkalmazhatók. A felső 10-12 cm-es rétegben végzett intenzív rögtörő tömörítő munkájának köszönhetően, simítóval kombinálva szántáselmunkálásra, vetést követő magágytömörítésre, de tarlóhántással egybekapcsolt talajlezárásra is jól használhatók, továbbá a gyepek talajának felületi tömörítésére, gyepápolásra, gyepfelülvetésre is ideálisak.

Mélytömörítők

A mélytömörítő hengerek a fentebb tárgyalt konstrukciókhoz képest már egy más kategóriát képeznek a hengerkínálatban. Ezeket a hengereket már ritkábban alkalmazzák külön álló munkagépként inkább a nehéz talajművelő eszközök kiegészítőjeként érhetők el. Ennek leginkább rendeltetésük az oka. A fentebb említett felületi hengerek általában csak 10-12 cm-es mélységig végeznek tömörítést, a mélyebb rétegek tömörítésére csak a mélytömörítő hengerek alkalmasak. Ezek általában 600-700 mm vagy kicsivel még nagyobb átmérőjűek, a gyűrűik osztása pedig 14-17 cm. Profiljuk ék alakú, alacsony ékszöggel, kis felfekvő felülettel, többször éles acélperemgyűrűvel kombinálva. Az alapművelés, szántás, talajlazítás után a talajszerkezetben képződő üregek csökkentése, megszüntetése, illetve a felső réteg és az altalaj kapilláris kapcsolatának helyre állítása az egyik fő feladatuk. Alkalmazásuknak a talaj nedvességtartalma szabhat gátat, hiszen tömörítő hatásukat szárazabb talajszerkezetben tudják optimálisan kifejteni.

A prizmaprofilú hengerek esetében még nedves talajkörülmények között is jó a rögtörés tömörítés hatásfoka

Végül meg kell még említsük a különböző profilú gumihengereket. Ezeket leginkább felszínegyengetésre, és az aprómorzsás magágyaknál a vetést követő magágytömörítésre érdemes használni, de alkalmazásánál fontos tényező a talajszerkezet, hiszen kötöttebb talajokon végzett vetésnél, előnyösebb inkább a fentebb már említett háromféle rögtörő-tömörítő hengertípusokból választani.

A többtagú, osztottvázas hengereknél fontos tényező az egyes hengertagok talajkövetése. Ezt munkaszélességtől és hengertagszámtól függően a gyártók különböző megoldásokkal próbálják szavatolni, de alapvetően a hengertagok haladási iránnyal megegyező szimmetriatengelyén kialakított, központi felfüggesztés biztosítja az optimális felszínkövetést.

A mélytömörítő hengerek leginkább a talajlazítók, nehézkultivátorok kiegészítő művelőeszközei, de önálló munkagépként is elérhetők

Munka és munkasebesség

Üzemeltetés szempontjából talán az egyik legfontosabb tényező a munkasebesség megválasztása. A szakirodalom általában 6-10 km/h munkasebességet javasol a hengerezéshez, de a gyakorlatban ma már nagyrész nagyobb munkasebességet alkalmaznak a felhasználók, amely pl. a rögtörő hengereknél még javíthat is a hengerelemek munkájának hatékonyságán. Az ajánlott üzemeltetési sebesség túllépésénél viszont a tömörítő hatás, a tömörítés mértéke csökkenhet, így a hengerek üzemeltetésekor leginkább a talajállapothoz igazodó munkasebességet célszerű kiválasztani.

A hengerezési talajmunkákat csak ideális nedvességtartalmú talajokon célszerű végezni, mert a nedves talajokon a hengerelemek betömődésének veszélye, amely a munkavégzés hatékonyságát jelentősen lerontja.

Természetesen cikkünkben csak a külön munkagépként, vontatott vagy függesztett erőgép kapcsolatú henger eszközöket tárgyaltuk a legáltalánosabban elterjedt profilkialakítás szempontjából. A talajművelő- és vetőgépek művelőelemeként választható hengerek konstrukciós kínálata ettől sokkal szélesebb, ma már szinte nincs olyan talajtípus és művelési körülmény, amelyhez nem választható ki az optimális kialakítású eszköz.

Farkas Imre