Marcali 20 kilométeres körzetében gazdálkodik a Marcali Agro Kft. és egy hozzá kapcsolódó másik vállalkozás, közel 1000 hektárnyi területen. A homokos vályogtalajokon, szerencsére nagyobb összefüggő táblákon történő szántóföldi növénytermesztés eredményeiről, gépesítéséről Varga László cégvezetőt kérdeztük.
- Milyen fő kultúrák termesztésével foglalkoznak? Milyen termésekkel tudnak 2023-ban számolni?
- Mi már tíz éve precíziósan gazdálkodunk, minden adatunk, vetési térképek fenn vannak a gépeinken. Idén kb. 300 hektár búza, 180 ha repce, 170 ha napraforgó, 85 ha szója, 50 ha bíbormag és 200 ha kukorica szerepelt a vetésforgónkban. A termésátlagaink elég jók, 8 t/ha felett szerepelt a búza, 3 t/ha a napraforgó, 4 t/ha a repce, a kukorica is 9 tonna körül lesz hektáronként. A felvásárlási árakról azonban inkább ne beszéljünk, az inputárak pedig az egekben vannak. Szerencsére vannak tartalékaink, de ez így is egy nagyon nehéz évjárat lett. Az év elején három hónapig exporttilalom volt, így elvesztettük az olasz piacot. A többi már jött magától…
- A technikai hátteret tekintve mire támaszkodhatnak? A Väderstaddal mióta állnak kapcsolatban?
- Épp ma rendeltem egy alkatrészt a 4 méteres TopDownhoz, amely már 19 éve dolgozik a gazdaságban. Egy munkahengert kell cserélni, de hát ennyi idős gépen azért ez nem probléma. Nagyon jó gép, strapabíró, szeretünk vele dolgozni. Van még egy 8 éves, 6 méteres Rollex hengerünk és egy 8 soros, 6 méteres Tempo szemenkénti vetőgépünk is. A TopDown vásárlása előtt megnéztem a munkáját – olyan univerzális eszközt akartam vásárolni, amivel az összes szármaradványt be tudjuk dolgozni a talajainkba. Megtetszett, és azóta folyamatosan bizonyít is a gazdaságunkban. 220 lóerő a minimális teljesítményigénye, de mi most 300 lóerős erőgéppel használjuk, ezzel azért komfortosabb dolgozni.
- A Rollexet sokat használjuk tavasszal a búzák hengerezésére. Korábban ugyancsak a Väderstad gépével, egy Crosskill hengerrel dolgoztunk, de a búzaterületek miatt a Rollex lett a legjobb választás. A Tempo szemenkénti vetőgépet tavaly vettük, a precíziós pályázathoz kapcsolódóan.
- Milyen átlagos munkasebességgel tudják használnia a Tempo vetőgépet?
- Gyakorlatilag 15 km/h-val használjuk, jó a gép mélységtartása, nagyon egyenletes a kelésnél a tőszám, ezzel kimagaslik szerintem a mezőnyből. Szerencsés, hogy a Tempo jól kezeli a különböző vetőmagfrakciókat – ez fontos, mert a vetőmagminőséggel sok bajunk van. Sokféle frakció megengedett ma a vetőmagtételeknél, ami nagyon megnehezíti a munkát. Már csak ezért is kell a jó vetőgép! Hiába a svéd, modern, technikailag csúcs gép, ha nincs jó vetőmag hozzá!
- A Tempo szemenkénti vetőgépet egyébként milyen kultúrákban használták?
- Repcét vetünk vele széles sortávval, valamint szója, kukorica és napraforgó vetésénél is csatasorba áll. Nem volt nehéz megtanulni a használatát, bár igaz, hogy nálam a traktorosok, technikusok, értenek hozzá, jól tudják kezelni. A szakértelem fontos kérdés, jó vetőmag kell, jó gép és ugyancsak jó gépkezelő is. Aki ilyen munkagépeket vesz, annak igényesnek kell lennie minden téren!
- A Väderstad szervizével milyen tapasztalataik vannak?
- Nagyon jók: amit például ma, pénteken megrendeltem, az hétfő délelőtt megérkezik hozzánk Svédországból. Egyébként nem érdemes utángyártott alkatrészeket venni, mert a minőségük meg sem közelíti az eredetit. Drágábbak a gyáriak, persze, de mi például amikor utángyártott lazítócsúcsokat vettünk, azokat kéthetente cserélni kellett, a mostani, gyárit elég félévente, évente. Azóta nem próbálkozom alternatív megoldásokkal…
Fodor Mihály