Történetek szavakban – a brüsszeli konferencián

Brüsszel Square néven ismert és elnevezett Konferencia Centrumának Arany-dísztermében közel ezren jelentek meg az évzáró összejövetelen, ahol tízen érkeztek hazánkból az állami apparátus és különböző cégek képviseletében. Az úgynevezett panelvita előadói természetesen az EU Bizottságának kiemelt vezetői voltak, közülük az egyik legismertebb Dacian Ciolos, az unió főbiztosa, de jó érzéssel nyugtázhattuk a pódiumon Magyarország jelenlétét is. Nevezetesen Kazatsay Zoltán, az unió foglalkoztatási és szociális ügyek főosztályának vezérigazgatóját is nagy érdeklődéssel hallgatta a nagyérdemű, aki rutinos és jól felkészült előadónak bizonyult.

Rendhagyó indítás a pódiumon

A moderátor felvezetője is frappánsan indult, ugyanis a legnépszerűbb, s egyben legkellemetlenebbnek tűnő közvélemény kutatásra került sor, miszerint a jelenlévők egy elektronikus gombnyomással szavazhattak az óriás kivetítőn prezentált kérdésről. Ennek eredménye szerint a titkos szavazás a következőképpen alakult: az EU tevékenységéről 65 százalék pozitív véleménnyel voksolt, s csupán tíz százalék volt elégedetlen az unió működésével, a fennmaradó negyed pedig semlegességéről nyilatkozott a provokáló kérdésre.

Nos, a tagországok befektetései 273 európai régió gazdasági és szociális fejlesztésére ad valós lehetőséget. Ennek ellenére a felvezető leadben jelzett alapok terén a kommunikációs aktivitásban – a menedzsment szerint – nem mindig sikerül a lakosság, illetve az újságírók figyelmét vagy elismerését elnyerni. Márpedig szerintük ezek az alapok egyértelműen hasznosak a lakosság millióinak életminőségük javításában. Ebből következően a már ígéretes innovatív és kreatív kommunikációs akciók hatékonyabb működtetésére van szükség. Ezt a célt szolgálta – többek között – ez a konferencia is az újabb hétéves alap tekintetében, hangsúlyozva az új ciklusban az integráció és a szinergiát hordozó együttműködés fontosságát. Természetesen a szakmai tervezet tartalmát, mint a kommunikáció hatékonyságát részletes alapossággal elemezve. Következésképpen: a tudósításunkat tartalmazó esemény valamennyi résztvevő számára elgondolkodtató, a maximális lehetőségekhez való kölcsönhatások és együttműködések tekintetében. A plenáris tanácskozások, s az egyes témák szerinti ülések lehetővé tették a jelenlévők számára a kisebb csoportokban való eszmecseréket, továbbá hozzájárultak a vitatott kérdések megoldásához.

Határozott célok fogalmazódtak meg

Az időszerű programok céljai között a következők fogalmazhatók meg: elsősorban az uniós beruházások helyi és regionális szintjein való átláthatóság növelése, lehetővé téve a résztvevőknek a pozitív tapasztalatokról szóló – úgymond tanulságos történetek elmondásával kapcsolatos – kihívások elfogadását. Kiemelt jelentőségű a nemzeti és a regionális képviselők közötti együttműködés népszerűsítése. Továbbá, a különböző hatóságok számára az időbeni és hasznos „know-how” ismeretek átadása, mielőtt a kommunikációs stratégiai programot véglegesítenék. S nem utolsósorban, serkenteni az ötleteket és az innovációt annak ismeretében, hogy miként lehet a kommunikációval közelebb kerülni a lakossághoz.

Brüsszel kapcsán feltétlenül meg kell említenünk, hogy Magyarország – a kormányunk hivatalos állítása szerint – egyértelműen nyertese a Közös Agrárpolitikának (KAP), ezért mindent megad a szaktárca, hogy a gazdálkodók élni tudjanak a kiharcolt lehetőségekkel. Ugyanis a következő ciklusban (2014–2020) a legutóbbi 2,4 százalékról 3,2 százalékra emelkedik részesedésünk a forrásokból, ami a gyakorlatban 12,3 milliárd eurót jelent. E tekintetben az EU Parlament már elfogadta a végleges jogszabályokat, a végrehajtási szabályok alkalmazása pedig legkésőbb 2014 nyaráig megtörténik. Viszont a hivatalos jogi törvényeket – a többi tagállammal együtt – csak 2015-től vezetik be.

Prominens EU-s vezetők alkotta elnökség a konferencián

A boldog győztesek egyike díjjal és mikrofonnal

Nagy verseny három témakörben

Miként tavaly, idén is nagy érdeklődéssel bonyolították le a három témakörben meghirdetett versenypályázatok rangsorolását. Előzetesen több mint bő négyszáz pályázat érkezett be, melyeket aztán egy független zsűri „előszelektált”, így a lelkes, szakavatott hallgatóságnak már csak a kiválasztott, azaz legjobbnak tartott kilenc pályázat rangsorolásának nehéz, de kellemes feladata jutott, a díjak ünnepélyes átadásával. Mivel a kategóriánként a „döntőbe” bejutott 3-3 pályázat mindegyike igen alapos munka eredményeként ért célba, így nem lehet célunk a pályaművek részletezése, csupán azok felsorolására szorítkozunk. Ám a felsorolásból is jól látható, hogy milyen széles skálán mozogtak a témák, a tarkaság előnyeit felcsillantva.

Az agrárszektorban érdekeltek körét megszólító kategóriában 1. helyen az a pályázó végzett, aki a Balti-tenger szennyezettségének megakadályozására vállalkozó gazdák környezet-, pontosabban vízkímélő gyakorlatának a bemutatására vállalkozott. A 2. helyre rangsorolt pályázó a portugál gazdálkodók körében azokat a lehetőségeket és „legjobb gyakorlatokat” vizsgálta, melyekkel az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket a biodiverzitás védelmére népszerűsíteni lehet. A 3. helyen szintén portugál pályázó végzett, aki tanulmányában a paratölgy ültetvények fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatát mutatta be összefüggésben az ökológiai szolgáltatások jelentőségével, illetve az NGO-szervezetek és a magánszektor mintaszerű együttműködésével.

A második kategóriában (innovatív kommunikáció) egy román pályázó lett az 1. helyezett, aki a hazai gazdálkodók körében azt vizsgálta, hogy hogyan lehet őket információátadási célból a legegyszerűbb módon (még a legeldugottabb helyeken is) elérni. Ebben az SMS-ekre alapozó tájékoztatással is kiváló eredményeket tudtak elérni. A 2. helyet egy angol pályázó szerezte meg azzal a tanulmányával, melyben a döntéshozók és a polgárok költségtakarékos, közvetlen kapcsolatát lehet megteremteni a Twitter révén. A 3. helyen egy görög pályázó végzett, aki arra világított rá, hogy a gazdálkodókat nem csupán „élelmiszer-termelőknek”, hanem a jövőbe tekintő, felelősségteljes vállalkozóknak kell tekinteni.

A harmadik kategóriába tartozó pályázatok azzal foglalkoztak, hogy miként lehet széles néptömegeket – tehát nemcsak az agrárszektorban érintetteket – hatékonyan tájékoztatni az EU-ról, azon belül is elsősorban a CAP-ról. Ebben a kategóriában az 1. helyet spanyol pályázók szerezték meg, kiválóan szemléltetve a CAP reformról szóló ismeretek széles körben való elterjesztését. A 2. helyezett Horvátországból érkezett, bemutatva, hogy miként lehet a horvát gazdálkodók körében a CAP-pal kapcsolatos kételyeket eloszlatni és a CAP előnyeit kidomborítani. A 3. helyezett az EU-országok példájára támaszkodva mutatta be Szlovéniában a vidéki társadalom előtt álló feladatokat, egyben a vidékfejlesztés irányaira is felhívva a figyelmet.

A nagy érdeklődéssel kísért, szinte hangzavarban lezajlott, értékelés után hirdették ki a díjakat. A zsűri díját egy bolgár pályázó nyerte el, aki azt mutatta be, hogy miként lehet a társadalmi kirekesztést elkerülni és új munkahelyeket teremteni, illetve ismertette a romák társadalmi integrálására való törekvést vidéki környezetben. A közönség díját egy görög pályázónak ítélték, aki arra adott választ, hogy milyen oktatási és képzési eszközökkel lehet legjobban elősegíteni az „agrár-vállalkozási kultúrát”.