Tovább csökken a magyar húsipar teljesítménye

Budapest, 2013. március 13., szerda (MTI) – A magyar húsipar teljesítménye az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökken – jelentette ki Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A Hússzövetség vezető tisztségviselője ismertette: az ágazatban levágott sertések száma a múlt évben mintegy 10 százalékkal csökkent, már nem érte el a 4 milliót a becsült adatok szerint.

Hozzátette: a húsipar számára a legfontosabb alapanyag, az élő sertés ára tavaly átlagosan 18 százalékkal volt magasabb, mint 2011-ben.

Emellett a termelés szempontjából meghatározó egyéb – bér-, energia-, szállítási – költségek szintén számottevően növekedtek.

Éder Tamás elmondta: a húsfeldolgozás, a hús- és baromfihús-készítménygyártás mérleg szerinti eredménye a rendelkezésre álló legutóbbi, 2011. évi adatok szerint 7 milliárd forint körüli veszteség volt.

A szakember valószínűsítette, hogy az ágazatban tevékenykedő húsipari cégek eredménye 2012-ben sem lesz jobb ennél.

Éder Tamás szólt arról, hogy az ágazat külkereskedelmi szerkezete idomult az elmúlt években az általános élelmiszergazdasági tendenciákhoz.

Ez azt jelenti, hogy az alapanyag-, vagyis az élősertésexport növekszik, miközben a feldolgozott termékek kivitele mennyiségben csökken, értékben stagnál.

A húsimport viszont értékben és mennyiségben is érdemben nő.

A múlt év január-októbere között a magyar élősertésexport értéke meghaladta a 20 milliárd forintot – 22-23 milliárd forint körül alakult -, míg a behozatalé valamivel 20 milliárd forint alatt – 17-18 milliárd forint – volt ugyanebben az árucsoportban.

Az előző év – azaz 2011 – hasonló időszakában az élő sertés kivitel értéke mintegy 15 milliárd forint körül mozgott, míg a behozatal értéke elérte a 20 milliárd forintot.

A sertéshús-kivitel tavaly ugyanebben az időszakban meghaladta a 80 milliárd forintot, 81-82 milliárd forint körüli volt, hasonlóan az előző évihez.

A sertéshús-behozatal értéke ugyancsak 80 milliárd forint körül alakult – 81-82 milliárd forint volt, 2011-ben ugyanakkor még nem érte el a 60 milliárd forintot.

Éder Tamás szerint az ágazat versenyképességi problémái a külkereskedelmi számokban is egyértelműen megmutatkoznak.

A Hússzövetség társadalmi elnöke szerint mára az iparág válsága egyértelmű.

A gondok közt említette a strukturális, üzemszerkezeti problémákat, az eredményesség hiányát, a fejlesztések elmaradása miatti technológiai leszakadást és az ebből adódó versenyképességi gondokat.

Emellett a húsipari cégek a piacon az alkuerő hiányával küszködnek, mivel költségeiket a kereskedők irányába az átadási árban általában nem tudják érvényesíteni.

Éder Tamás leszögezte, sikeres húságazat nélkül nincs sikeres sertésstratégia.

Szerinte ahhoz, hogy a húsipar sikeresebb legyen, csökkenteni kell a feketegazdaság súlyát az ágazatban, a csalásokban és visszaélésekben érintett ágazati szereplőket meg kell nevezni és szigorúan meg kell büntetni.

Továbbá az alapvető élelmiszerek, így a húsok és hústermékek áfáját mielőbb csökkenteni kell az unióban átlagosnak tekinthető 10 százalék alatti értékre.

Éder Tamás hangsúlyozta: a húságazatot a következő uniós fejlesztési időszak kiemelt ágazatai közé kell sorolni, és a forrásokat a technológiai fejlesztések támogatására kell összpontosítani.

Az ágazat központi terheit szintén mérsékelni kell, egyes szegmensekben akár csak átmeneti időszakra.

MTI 2013. március 13.