További tapasztalatok huminsavakkal szőlő- és gyümölcstermesztésben a 2018. évben

A humuszanyagok pontos kémiai szerkezetének kutatása száz év elteltével még napjainkban is folyik. Ennek egyik alapvető oka az, hogy a humusz igen összetett és változatos méretű, különböző szerkezetű molekulákból, összetett anyagcsoportokból áll (1. ábra). Szerkezetük gyűrűs építőköveket tartalmazó, nagy molekulájú vegyületek; vázát egymáshoz kapcsolódott aromás gyűrűk alkotják. A vázhoz kötődő oldalláncok főként szénhidrát-, peptid- vagy aminosav-jellegűek. A huminsavak tulajdonságait jelentősen befolyásoló reaktív csoportok mind a vázon, mind az oldalláncokon előfordulnak. Ezek közül a –COOH (karboxil), a fenolos -OH, az alkoholos -OH és a =C=O (karbonil) csoportok savas jellegűek, az =NH (imino) és az –NH2 (amino) csoportok pedig bázikusak. A bázikus csoportok teszik lehetővé, hogy a humuszsavakban bizonyos körülmények között – savas közegben – pozitív töltésű helyek is kialakuljanak, így az anionok elektrosztatikus megkötése is lehetővé váljék. Az egyre szélsőségesebb időjárási események, a terjedő intenzív termesztési módszerek, az inputanyagok beszerzési árának folyamatos emelkedése mellett ma már kikerülhetetlen a mezőgazdasági termelésben a különböző növényi stimulátorok használata.


1. ábra: A humuszmolekula feltételezett 2, illetve 3 dimenziós ábrázolásban


2. ábra: Tünetes almák aránya

A termékek biológiailag aktív szerves anyagai biztosítják a növények kiegyensúlyozott tápanyagellátását, jó kondícióját, megalapozva az egészségesebb, jobb minőségű és hosszabb ideig pulton tarthatóbb gyümölcs termesztését. A huminsavas kezelés hatását a tárolhatóságra és pulton tarhatóságra a Szent István Egyetem Kertészeti Karán 2017-2018-ban két egymástól eltérő ökológiai helyszínről származó almaültetvényről begyűjtött mintákon vizsgálták.

A vizsgálat eredményei igazolják, hogy a huminsavas technológia hatása a kezelt mintákban minden esetben csökkentette a kórtani, mind az élettani tünetes almák arányát.

A korszerű intenzív szőlő- és gyümölcstermesztésben elengedhetetlen a tápanyag-utánpótlás, beleértve a lombon keresztüli kezeléseket is. Az okszerűen elvégzett huminsav-alapú komplex növénykondicionálási és lombtrágyázási technológiával folyamatosan fenntartható az ültetvény jó kondíciója, ezáltal a termőképessége.


3. ábra: Érzékszervi vizsgálat. A huminsavas növénykondicionáló technológiával kezelt almák összességében jobban szerepeltek a vizsgálatban, mint a kontroll (Kovács András, SZIE KERTK 2018)


4. ábra: Huminsavas kezelés
 
5. ábra: Kezeletlen kontroll (4-5. ábra: Nemesgulács 2018.10.02.)


6. ábra: Törésteszt (Cserszegtomaj 2018)


7. ábra: Törésteszt-eredmény (Cserszegtomaj 2018)

A megfelelően beérett vesszők esetében, bármilyen fásszárú gyümölcsfajról vagy szőlőfajtáról elmondhatjuk, hogy nagy mértékben kihatással van következő évben a növények kondíciójára és termőképességére.

A Pannon Egyetem Georgikon Kar, Kertészeti Tanszék cserszegtomaji szőlészeti ültetvényében végzett kísérlet is igazolja, hogy a huminsav-alapú növénykondicionálási és lombtrágyázási technológiának kiemelkedő hatása van a vesszők beérésére (6.-7. ábra).


8. ábra Cserszegi fűszeres, kontroll


9. ábra Cserszegi fűszeres, kezelt (Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Tamás Emőke 2018)


10. ábra Huminsavas kezelés hatása a vesszők farész–bél-arányára (PE GK, Tamás Emőke 2018)

A gyümölcsfajok és a szőlő tápanyagfelvétele, raktározása és a tápanyagellátásuk is rendkívül összetett folyamat, a nem megfelelő mértékű és/vagy arányú tápanyag-utánpótlás nemcsak az adott év termésmennyiségére és minőségére, hanem a következő év hozamára is jelentős kihatással van.

Vaszily Zsolt, Pais István

Huminisz Kft.

agrár biológia Huminisz Kft. készítmények kísérlet mezőgazdaság növénykondicionáló tápanyag-utánpótlás tápanyagellátás termés termőképesség