Napjaink egyik legígéretesebb befektetési lehetőségének tartja Magyarországot az egyik kiemelkedően tekintélyes német piaci stratéga. A mainzi székhelyű, összességében euró tízmilliárdokat kezelő Wermuth Asset Management alapító főtulajdonosa, Dr. Dieter Wermuth magyar forintot, magyar államkötvényeket és magyar részvényeket is vesz, illetve ajánl ügyfeleinek. A neves német alapkezelő szerint két éven belül az euró erősödése várható és reméli, hogy hamarosan bevezethető lesz az eurókötvény.
Dr. Dieter Wermuth befektetési stratégia Zentai Péternek, az alapblog.hu újságírójának váltását azzal magyarázza, hogy véleménye szerint nagy a deflációs veszély a monopóliumoktól, állami beavatkozásoktól mentes, főként európai gazdaságokban. Meglátása szerint a nemzetgazdaságok, a termelők és persze a fogyasztók távolról sem heverték még ki a 2008-2009-ben bekövetkezett gazdasági válságot s emiatt óriási a kapacitás-túlkínálat. Az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatási szektor rendelkezésére álló eszközök, technológiák jelentős hányada még mindig kihasználatlanul „hever”. Ugyanakkor a fogyasztás lényegében stagnál, annál is inkább, mert magas a munkanélküliség és ez egész Európát sújtja. Ebből következően a gazdasági szereplők kezében csöppnyi erő sincs, hogy árat emeljenek. Ehelyett nyilvánvalóan árháború zajlik a piacgazdaságokon belül és egymás között, az ilyen konstelláció pedig a legtipikusabb nyitánya minden deflációs korszaknak. Ugyanakkor, ahol monopóliumok uralják a piacot – például Oroszországban, Venezuelában, Argentínában, potenciálisan Magyarországon is –, ott nincs árháború, s nincs deflációs veszély sem.
Természetesen nem lehet megerőszakolni a valóságos kapitalista gazdaság természetét, de Dr. Dieter Wermuth véleménye szerint mindenekelőtt teljesen le kellene nullázni az irányadó központi banki kamatot. S – ahogy ez némely skandináv országban megtörtént – az EKB-nak, illetve a nemzeti bankoknak negatív kamatot kellene fizetniük azok után az euró-százmilliárdok után, amelyeket náluk tartanak a kereskedelmi bankok. Ki kell kényszeríteni, hogy a bankok biztosan veszítsenek, ha csak tárolják a pénzeiket, ahelyett hogy kihelyeznék őket a gazdaságba. „Emellett ugyanolyan quantitative easingbe (mennyiségi lazítás – QE) kellene kezdeni Európában, mint amit az amerikaiak csináltak. El kell árasztani új pénzzel a gazdaságot, egészen drasztikus kötvényvásárlási programokat kellene beindítani. Természetesen e tekintetben a legfőbb feltétel az eurókötvény bevezetése: a zóna mind a 18 tagállama közösen állna garantálóként e kötvények mögé. Ez utóbbit azonban sajnálatos módon – nemzetközi- és szuverén jogi akadályok miatt – egyelőre képtelenség megvalósítani” – véli a német piaci stratéga.
Az utóbbi időben megjelentetett cikkeiben Dr. Dieter Wermuth részvénypiaci összeomlást is prognosztizál, azon az alapon, hogy drágák a papírok. Az elmúlt két évben Amerikában és Európában átlagosan ötven százalékkal emelkedtek a tőzsdék. Ezzel szemben a vállalati nyereségek ezen idő alatt mindössze – átlagosan – hat vagy hét százalékkal, így nyilvánvalónak tartja, hogy a piac hamarosan végre a cégnyereségek roppant szerény voltára figyel majd és ennek nyomán óriási áresések következnek be a tőkepiacokon. A neves német alapkezelő a jelen piaci helyzetre reagálva elsősorban kötvények vásárlását javasolja. Általában azon piacok, államok papírjait, ahol a helyi fizetőeszköz az utóbbi időben már jelentősen leértékelődött, így például magyar államkötvényeket is.
Dr. Dieter Wermuth a minap egy cikkében sürgette továbbá az új német kormányt, hogy gondoskodjon az energiaárak magasan tartásáról, mert ezzel érhető el, hogy a befektetések mind nagyobb része vándoroljon át az új munkahelyeket teremtő, a technológiai és infrastrukturális modernizációt serkentő megújuló energiaforrások és azok felhasználása irányába. Véleménye szerint a magas energiaárak takarékosságra, illetve a termelés racionalizálására kényszerítik a vállalatokat, míg a rezsicsökkentés elkényelmesítheti a lakosságot.
Az alapblog.hu-nak adott interjújában a tekintélyes német piaci stratéga végezetül elmondta, hogy nem bízik az amerikai dollár várt felértékelődésében. Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Unió – a maga „csatolt részeivel”, például Norvégiával, Svájccal egyetemben – összességében akkora fizetésimérleg-többlettel bír, mint amilyet a történelemben soha egyetlen gazdasági térség sem tudott felmutatni. Amerika fizetési mérlege viszont folyamatosan gyenge. Szerinte a következő két évben a dollár az euróhoz képest 1,50-es szintre fog gyengülni, s az eurót az fogja még tovább erősíteni, hogy a piaci szereplők egyre nagyobb hányada kezd őszintén bízni az euró túléléséért eddig folytatott harc sikerében. Reméli, hogy hamarosan létre tud jönni az európai bankunió, az egységes bankfelügyelet és az eurókötvény.
