Trendek a hazai és európai kommunikációs eszközhasználatban

A közelmúltban robbanásszerű fejlődést tapasztalhattunk a mobiltelefon-használatban: míg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint 1999 elején hazánkban mindösszesen 1,1 millió mobiltelefon-előfizetést tartottak nyilván – beleértve az üzleti célú előfizetéseket is -, addig 2012. év végén a KSH adatai szerint 100 lakosra 117, 2013. év végén pedig 118 mobiltelefon-előfizetés jutott. Az előfizetések számának változásánál érdekesebbek azonban a háttérben meghúzódó változások. A havidíjas előfizetések száma egy év alatt 2,8 százalékpontos emelkedést mutatott, a feltöltőkártyás előfizetések rovására. A változás hátterében az áll, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók az eddig is kínált többféle, kedvező havidíjas előfizetés mellett új – kifejezetten az okostelefonnal rendelkező ügyfelek részére nyújtott – díjcsomagokat vezettek be. Ezekkel például hálózaton belüli korlátlan beszélgetésre, SMS-küldésre, valamint meghatározott nagyságú és sebességű adatforgalom igénybevételére nyílik lehetőség. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy az okostelefonok és a mobilinternet terjedésének köszönhetően a mobilhálózat adatforgalma egy év alatt 16%-kal bővült, akkor világosan látható, hogy a mobiltelefonokat már korántsem csak telefonálásra és szöveges üzenetek (SMS-ek) fogadására-küldésére használjuk.

Az internet használatának dinamikus fejlődése tovább folytatódott. Magyarországon 2,3 millió internet-előfizetés volt 2009. év elején, míg 2012. év végén ez a szám már megközelítette az 5,5 milliót, amely 26%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2013. év végén pedig több mint 6,4 millió internet-előfizetés volt, ami további 19%-os emelkedést jelent. Ezen belül a vezeték nélküli internet használata 2011-ről 2012-re közel 46%-kal, 2012-ről 2013-ra pedig további 27%-kal emelkedett. A változás leginkább a mobilinternet további növekedésének köszönhető. 2013. év végére az összes internet-előfizetés 63%-a már a mobilkategóriába tartozott, így ennek részaránya egy év alatt 5 százalékponttal lett nagyobb.

Trendek a hazai és európai internet-használatban

A mobil eszközök és az internet terjedése egy mindenki által tapasztalható nemzetközi méretű tendencia, amely jól látható Magyarországon is. Mozgatórugója a kommunikáció helyszínének teljes szabadsága és az ebből fakadó komfortérzet.

Az Európai Unióban a háztartások 76%-ának van internet hozzáférése. A magyar háztartások 7 százalékponttal maradtak el az uniós átlagtól 2012-ben. A lemaradás mértéke 2010 és 2012 között folyamatosan csökkent.

A szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások arányának tekintetében már sokkal kedvezőbb a kép. Az internettel rendelkező háztartásokon belül Magyarországon a szélessávú elérés aránya 99%-os, míg az EU-átlag 95%. Ezzel az aránnyal hazánk a vezető országok között szerepel.

2012-ben a magyar lakosság nagy többsége, 74,2%-a használt internetet. A változás jelentős 2010-hez viszonyítva, amikor még ugyanez az arány 67,6% volt. 2012-ben a lakosság 70,6%-a tényleges használó volt (3 hónapon belül internetezett), amely arány 2010 óta 8,4 százalékponttal nőtt. Az Európai Unió 2012. évi átlaga az internetet ténylegesen használók tekintetében 74% volt, ami mindössze 3,4 százalékponttal haladta meg a magyar adatot. Az uniós átlagtól való elmaradásunk 2011-ben csökkent, 2012-ben pedig nem változott.

A magyarországi vállalkozások 92%-a használt számítógépeket és 89%-a csatlakozott az internetre 2012-ben. Mivel a számítógép- és internet-használati arány magas, a növekedési ütem évek óta lassul, illetve stagnál. Az internethasználat nemzetközi összehasonlításában Magyarország 6 százalékponttal maradt el az EU-27 átlagától, utánunk Bulgária, majd Románia következik.

A 2013-as év fordulópontot hozott a mobileszközök piacán: év végére a 18-59 éves internetezők több mint fele rendelkezett okostelefonnal, a táblagépek aránya pedig ugyanebben a csoportban egy év alatt több mint háromszorosára nőtt. Egy 2014. január végén publikált, országosan reprezentatív kutatás adatai szerint az okostelefon-felhasználók háromnegyede napi szinten internetezik készüléke segítségével, egynegyedük pedig több mint 10 általa letöltött alkalmazást használ aktívan.

Néhány éven belül már a második nagy fordulópontját éli meg a telekommunikációs iparág: mindössze 5-6 éve, hogy a mobiltelefonosok aránya meghaladta a vezetékes telefonnal rendelkező háztartásokét, 2013 pedig a mobilpiacon hozott fordulatot. A felmérés adatai szerint a 18-59 éves internetezők körében 2013. év végére az okostelefonok aránya meghaladta a hagyományos mobilkészülékekét. Míg egy éve a vizsgált csoport tagjainak 42%-a rendelkezett okostelefonnal, mostanra már 56%, szemben a hagyományos mobiltelefonok 46%-os arányával.

Az okostelefonok terjedése mellett a táblagép-használat is dinamikus növekedést mutat: a vizsgált csoportban 2012-re 1%-ról 5%-ra nőtt az eszközzel rendelkezők aránya, tavaly pedig megháromszorozódott és év végére elérte a 17%-ot.

Ma már mindennapos látvány az okostelefonján internetező diák, háziasszony, üzletember. Miért lenne ez másként az agráriumban? A digitális eszközök használatában közel sincs olyan lemaradásban a mezőgazdasági ágazat, mint azt sokan még mindig gondolják. Lássunk hát erre néhány érdekes adatot!

A mezőgazdasági termelést jövedelemszerzés céljából folytató gazdálkodók információszerzési szokásait és jövőre vonatkozó elképzeléseit vizsgáló AgroStratéga felmérés 2012-ben 1.198 fő, 2013-ban pedig 1.180 fő ágazati döntéshozó megkérdezésén alapult. A minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület 90%-át művelő mintegy 180 ezer gazdálkodó egységet reprezentálja.

A válaszadók négyötöde mindkét felmérés esetében döntéshozó, további 12-16%-uk döntést befolyásoló a különféle alapanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) és gép, eszköz beszerzésében, továbbá a termény értékesítésében; ugyanakkor a válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntést befolyásoló legalább egy szakterületen. Tehát az alapanyag és gép, alkatrész beszerzési, illetve a terményértékesítési döntésben minden válaszadó részt vesz. A válaszadók közel fele önállóan hozza meg a beszerzési és értékesítési döntéseket, további egyharmaduk mások megkérdezése után dönt.

A válaszadók eszközhasználatát elemezve elmondható, hogy az országos átlagtól egyáltalán nem maradnak el. Asztali számítógépet 2013-ban – csakúgy, mint 2012-ben – 77%-uk használt. 2012-ben 53%, 2013-ban pedig 56% használt hordozható számítógépet. 2013-ban több mint egyharmaduk (36%) volt okostelefon-használó, ami közel 50%-os emelkedést mutat 2012-höz képest. A GPS-használat aránya egy év alatt 32%-ról 40%-ra emelkedett. A táblagépek használata növekedett a legdinamikusabban, arányuk egy év alatt – a 18-59 éves internetezők körében tapasztalható trendeknek megfelelően – megháromszorozódott.

Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a gazdálkodók által tartalmasnak és hitelesnek minősített hagyományos információforrások – mint a szakkönyvek, a kollégák és szaktanácsadók, az agrárszaklapok, a szakmai rendezvények, kiállítások és bemutatók – továbbra is fontosak a szakmai döntések megalapozása során, ám ezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kommunikáció digitális eszközeit és csatornáit sem.

Források: Eurostat, nmhh.hu, ksh.hu, kutatocentrum.hu, AgroStratéga piackutatás

Pólya Árpád – Varanka Mariann

www.agrostratega.blog.hu

agrostratéga Aktuális GPS internet kommunikáció okostelefon