Megéri, ezért is nőtt a tritikálé vetőmagterülete

Mivel a tritikálé relatíve „új növény”, még mindig igen jól ellenáll a különféle fenyegetéseknek, és különösen megéri állattartással is foglalkozó gazdaságokban termeszteni.

Kiválóan termeszthető

Az alig másfél évszázados gabonanövényről nem véletlenül tartják szakmai körökben, hogy szinte növényvédelem nélkül is termeszthető. Kevésbé érzékeny az időjárási hatásokra, ellenállóbb más gabonákhoz képest, például a vetésfehérítő sem keresi. Gyomirtásra itt-ott szükség lehet, bár gyomelnyomó képessége jobb a búzáénál, ugyanakkor lisztharmat-fertőzésre sem hajlamos. További előnye, hogy 120 kiló nitrogén, 80-90 kiló foszfor és 90 kiló kálium hatóanyag is elegendő a táplálásához, és már a nyár közepén learatható. Nagyon jó beltartalmi jellemzői révén különösen olyan gazdaságokban ígért kiemelkedő jövedelmezőséget, ahol az állattartás révén a takarmánypaletta része szálas- vagy abraktakarmányként.

Jól jövedelmez

Tavaly 2754 hektáron szaporították hozzá (őszi és tavaszi) vetőmagot, igaz, itt is domináns az őszi, amiből 31-félét vettetek vetőmagcéllal a 33-ból. a tavaszi 2 fajtával szemben. Szaporítóterülete évről évre növekszik, de kisebb mértékben, mint a búzáé és az árpáé, ugyanakkor az éves hazai felhasználás csökken: például a 2016-os 23,6 ezer tonnához képest tavaly már csak 20,5 ezer tonnát vettek a hazai gazdák, s ebből 10,5 tonna volt fémzárolt. A szűken 93 ezer hektáros vetésterülethez így 18,6 ezer tonna vetőmagra volt szükség, és a felújítási arány meghaladta az 55 százalékot. A fajtahasználatban elsősorban hazai nemesítésűt szaporítottak a gazdák, a rangsor első három helyezettje is ide tartozik, amik a teljes szaporítóterület 35 százalékát fedték le.