Mi kellene, és mit kapnak a szőlészek és borászok?

Az adminisztrációs terhek csökkentése, a szőlő- és borágazat hatékonyságának növelése a célja a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatnak – mondta Farkas Sándor az agrártárca államtitkára.

Az Országgyűlés keddi vitanapjának egyik témája a szőlészetről és borászatról szóló új törvény javaslata volt. A jelenleg hatályos bortörvény 16 éves, 2004-ben, az ország uniós csatlakozásakor született. Azóta azonban számos változás kísérte a borászok munkáját, többször kellett a jogszabályt is módosítani.

 

Tokaji pince
Tokaji borvidék pincéje (Fotó: Barna Ferenc)

 

Jelentős változások előtt áll az ágazat szabályozása

  • Az adminisztratív terhek a töredékére csökkenhetnek, ennek eredményeként a borászok a termelésre és a piacaikra koncentrálhatnak. Azonban ennek feltétele, hogy a gazdák fogadják el, hogy nekik is a digitális térben is kell mozogniuk, ugyanis oda költözik az adminisztráció. A javaslat olyan rendszert vázol fel, mely valós adatok megadására ösztönzi a termelőket.
  • A legfontosabb eleme az adminisztrációnak az elektronikus pincekönyv. Ez egységes felületet biztosít az adatok fel- és letöltéséhez, rövidülhetnek az ügyintézési határidők, mint például a bor forgalomba helyezési ideje.
    – Ezzel együtt több okmány (szőlőszármazási -, bor származási bizonylat, …) is megszűnhet a javaslat alapján, de az előírt digitális tartalom miatt az ellenőrizhetőség megmarad.
    – A felvásárlási jegy pedig tartalmazni fogja a szüretelt szőlő cukorfokát is, ami a minőség fontos mérője.
  • A borvidékeknek nem önálló szigetként kell működniük, a magyar borászatnak egy közösségként kell fellépnie a jövőben. Ezért az előterjesztés a korábbi jogosultságok megtartása mellett újakat is ad a termelői közösségeknek az oltalom alatt lévő áruk kezelésére.
  • A törvény struktúrája is megújul, csak a legszükségesebb szabályok kerülnek bele. A részletszabályok alacsonyabb szinten kerülnek meghatározásra (kormányrendelet, miniszteri rendelet…).
  • A telepítési engedély kiadására 70 napos ügyintézési határidőt határoz meg a javaslat, érkezett képviselői indítvány ennek 30 napra történő csökkentésére.
  • A hegybíró elrendelheti a szőlőültetvény kivágását bizonyos esetekben, például ha az hosszabb ideig műveletlenül marad. Ennek pontosítását is kérték képviselői felszólalásban, mivel az ültetvény értéke nincs arányban a „szankcióval”.
  • A javaslat rendezi a murci (egy félig erjedt, szénsavas új „bor”) forgalomba hozatali feltételeit is.

 

Szőlő
Soltvadkerti szőlő szüret után (Fotó: Font Sándor)

 

Vitás kérdések még a képviselők szerint

  • A borászatok a szőlő jelentős részét az adott borvidékről vásárolják fel, ezért az állami támogatásoknak jobban kellene támogatnia a termelőket.
  • Az utóbbi évek jellemzője: csökkennek a szőlőfelvásárlási árak, a borok drágábbak. A törvénynek ezt az aránytalanságot is rendbe kéne tennie. Ezzel együtt tartalmaznia kellene, hogy a felvásárló 30 napon belül köteles legyen kifizetni a szőlő beszállítóját.
  • A törvény hatálybalépése vitára ad még okot. A tervek szerint augusztus 01. a forduló pont, de Font Sándor szerint így kevés lesz a felkészülési idő a gazdáknak. A nyár végén már készülnek a szüretre, ilyenkor körülmények között nehéz lesz az átállás az új szabályokra.

Forrás: MTI

adminisztráció agrár bor bortörvény digitális javaslat mezőgazdaság murci must pincekönyv szőlő törvény vita
..