Új életet lehelnek a kertkultúrába

Már 15 óvodában tanítják a háztáji növénytermesztés alapjait.

Magyarország egykor Európa-szerte híres volt kiterjedt és – a szó átvitt és közvetlen értelmében – virágzó tanya- és kertkultúrájáról. Ma már egyre kevésbé divat a háztáji és zártkerti földek művelése, pedig a megfelelő ismeretekkel nemcsak olcsó, hanem egészséges terményekkel láthatnánk el háztartásunkat, sőt, akár a helyi intézményeket is. Ezt a célt igyekszik elérni egy kiskunhalasi kezdeményezés is.

Sajátjuknak érezni

Csanádi Lajos, a Bács-Kiskun megyei agrárkamara alelnöke, a kiskunhalasi gazdakör elnöke a helyi gazdaszervezetek rendezvényein évek óta tapasztalja a szükséges szakmai ismeretek hiányát. Mint mondja, ez indította arra, hogy tanfolyamok szervezése mellett a legkisebbek, az óvodások korosztályában is elindítsa az alapvető mezőgazdasági ismeretek terjesztését. – A kezdeményezést örömmel fogadta az óvodákat működtető helyi és több környéki önkormányzat, így beillesztettük a foglalkozásokat a programjukba, továbbá az egyik helyi vállalkozótól kapott 200x100x40-es fémládákat a Halasi Városgazda szerelte össze, és a termőföldet is biztosította a bemutatónövényes termesztéshez – foglalta össze a folyamatot Csanádi Lajos. Az egy éve indított Kert-program tapasztalatai máris kedvezőek. – A nagycsoportosok nemcsak nyitottan és érdeklődéssel álltak hozzá az eddig szokatlan foglalkozáshoz, de kifejezetten lelkesen, személyes elkötelezettséggel követték nyomon a különféle növények, gondozását, érését. Ebben nyilván szerepe volt annak is, hogy minden kis palánta vagy hajtás a saját jelükkel megjelölten várta az ő gondoskodásukat, így a sajátjuknak érezhették a növényt és a feladatot, végül a sikert is. Ez utóbbi érdekében a terményeket helyben, például a búzát kis kézimalommal őröltük meg és sütöttünk belőle kis cipót, amit apró darabokra szelve meg is kóstolhattak.

Csanádi Lajos: eljöhet még olyan idő, amikor jól jön a kertésztudás

Jól jöhet még

A halasi gazdakör elnöke, aki maga is gazdálkodó, elsősorban a zártkerti parcellák megművelésében szeretne elmozdulást elérni. – Sajnos, az utóbbi évtizedekben elterjedt az a szokás, hogy minden olcsón, könnyen hozzáférhető a kereskedelemben: egyszerűbb megvenni, mint megtermelni. Ma már alig tartanak kisállatot, kevesen termesztenek növényeket a ház körül. De még következhet olyan idő, amikor jól jön az a tudás, ami egykor mindennapos volt, és bármikor biztonságérzetet, örömet nyújthat, hogy meg tudjuk magunknak termelni a burgonyát, hagymát, zöldségeket, gyümölcsöt.

Érdeklődéssel és lelkesen, sajátjukként gondozgatták a növényeket

Széles körű bevezetés?

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a program kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot, a kertészkedést nem lehet elég korán elkezdeni, s ezt a gyermekek lelkesedése is igazolta. Egyre kevesebb gyermeknek van ugyanis lehetősége, hogy a maga termelte élelmiszert fogyaszthassa, és hogy lássa, mennyi munkával és fáradsággal, de mennyi örömmel is jár, míg eljutunk a betakarításig. – Meggyőződésem, hogy a zöldség-gyümölcsfogyasztást nagymértékben segíti a Kert-program, hisz a gyerekek is szívesebben fogyasztják el azt, amit ők maguk termeltek meg. Nem más ez, mint a nagybetűs környezettudatos nevelés, már gyerekkorban megismertetve velük a mezőgazdaság szépségeit és az egészséges, valódi élelmiszereket. Az eddigi tapasztalatok alapján megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan lehetne ezt a módszert a széleskörű oktatási rendszerben bevezetni. Mint az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke is örülök a kezdeményezésnek, és mindent megteszek azért, hogy a program akár általános nevelési gyakorlatként kiteljesedjen.

magosz