Új technológiai pont a nyári tarlók kezelésében

Hazánkban a kalászos gabonák betakarítása a nyári mezőgazdasági munkák legnagyobb körültekintést, figyelmet és leggondosabb szervezési munkát igénylő része. A gabona betakarításával azonban a technológiai munkálatok korántsem érnek véget, ugyanis a visszamaradt tarló legalább ennyire gondos és szakszerű kezelést kíván.

Mára jelentősen csökkent a magyarországi állatállomány, a gabonaszalma állattenyésztési célú hasznosítása is visszaesett, ami egyrészről sajnálatos, másrészről viszont – a talajba megfelelően visszadolgozott szalma esetén – kifejezetten pozitív hatást hozhat.

Legyengült mikrobiológiai aktivitású talajainkban azonban a mai intenzív növénytermesztési igényekhez képest hosszasan elhúzódó folyamattá vált a növényi maradványok lebomlása, amely során ezek táptalajul szolgálnak a patogén, kórokozó szervezetek számára.

A tarló lebontása nem képzelhető el cellulózbontó baktériumok nélkül.

Ennek megfelelően, a talajbaktériumok tevékenységének elősegítése érdekében, a talajok termőerejének hosszú távú fenntartásának jegyében ÚJ TECHNOLÓGIAI PONT jelent meg a termesztési technológiában: a talajoltás.

A talajoltás cellulózbontó baktériumokat juttat a talajba, illetve a nitrogénkötő baktériumok által megteremti a szükséges életfeltételeket számukra.

A szerves anyag lebontását a talajban kialakult, a talajra és a klimatikus viszonyokra jellemző mikroflóra alkotói végzik.

A lebontás sebességét, intenzitását az ezt végző mikroorganizmusok felszaporodási üteme, mennyisége határozza meg.

A talajoltó készítmények ezért jelentős mértékben képesek a szármaradványok lebomlásának gyorsítására.

Olcsóbb, hatékonyabb, természetesebb megoldást biztosítanak, mára már több ezer termelőnek:

Hajdúhadházon technika és idő kérdése a siker

Márföldi Mihály 2011-ben alkalmazott először Phylazonit cellulózbontó készítményt rozstarló bontásához.

Szerinte fontos, hogy visszadolgozzák a szármaradványokat, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a talaj élő közeg.

A tápanyagpótlás egyik lehetséges módjaként a rozstarló bomlását Phylazonit baktériumkészítménnyel támogatják.

Száz hektárra juttatták ki, ahol rögtön be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, a gyenge homok dacára az utóbbi tíz év legjobb átlagtermése született.

Phylazonit az újirázi perctalajokon

Gajda Lászlóék a betakarítási munkálatokat követően, amint lehet, tarlóhántást végeznek, amelynek során vízzel hígítva juttatnak ki Phylazonitot a szármaradványokra.

A műveletet tárcsával végzik, amelyre szórókeretet erősítettek, így a tarlóhántással egy menetben a baktériumkészítményt is be tudják dolgozni a talajba.

Mivel az a cél, hogy a lehetőségekhez képest a talaj minél morzsalékosabb, szerves anyagokban gazdag legyen, a szalmából csak annyit gyűjtenek be, amennyi az állatok ellátásához szükséges.

A többit leszecskázzák, és bedolgozzák a talajba.

Ezért – bár az is akad a gépparkban – egyáltalán nem használják az ekét, csak 45–50 centiméter mélyen lazítanak.

A kés 45 fokra van megdöntve, megemeli, és megszellőzteti a földet, a hozzá tartozó tüskés henger pedig aprít rajta és visszazárja.

Nagyon szép, egyenletes felület keletkezik így, nincsenek barázdák és lyukak sem.

Az eredmény magáért beszél.

Javuló talajszerkezet kötött Bihari öntéstalajokon

Rezes Gáborék Váncsodon tapasztalták, hogy a Phylazonit használatával javult a talaj szerkezete.

Úgy vélik, ezt annak köszönhetik, hogy több szerves trágyát juttattak ki a földekre, és a nyári tarlók bedolgozásánál felhasznált Phylazonit is bizonyította jótékony hatását: ezek a nagyon kötött talajok is jobb szerkezetűek lettek.

Azt mondják, a tények makacs dolgok: amikor nem használtak Phylazonitot a repcében, hármassal kezdődtek a termésátlagok, ahogy elkezdték kijuttatni, rögtön négyes lett belőle.

A csapadékszegény években egyszerűen nélkülözhetetlen.

Olvasson itt bővebben a talajoltásról!