Újabb kihívások a szőlőtermesztésben

Már semmi sem állandó?

---

Az átlaghőmérséklet emelkedésével a termeszthető fajták köre is változik – hívta fel a figyelmünket Dr. Kocsis László tanszékvezető egyetemi tanár (Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely).

Az egyes szőlőfajták esetében a felmelegedés hatására a fenológiai fázisok korábban következnek be, korábbi szüretet eredményezve, lerövidítve az egyes fenológiai fázisok időtartamát.

Mivel a vegetációs idő 15 év átlagában 9 napot csökkent, így hosszabb vegetációs idejű fajták termesztésére is alkalmasak leszünk.

A változáshoz viszont igazodni fog a növény is, nagyobb lombfelületet fejleszt a tőke, ezzel több vizet párologtat, ami pedig azt jelenti, hogy hőségben fonnyadni fog, tehát az ültetvénynek több vízre lenne szüksége.

A termésünk cukortartalma is növekedni fog, ami a fogyasztói szokásokat (és keresletet) is átalakítja, mivel a 15-16 V%-os borból kevesebbet fogyasztunk, ha van 12 V%-os is mellette.

 

Új kabóca a (lát)határon

---

A világon eddig összesen 26.000 kabóca fajt írtak le, Magyarországon ebből a mai napig 585 faj ismert.

Repülni tudó, szúró-szívó szájszervű, szárazföldön élő rovarokról van szó, ami lárva és imágó alakban kizárólag növényi nedvekkel táplálkozik, ebből viszont rögtön következik, hogy vírus és fitoplazma vektorként is számon kell tartanunk őket.

 

 

 

 

Scaphoideus titanus kabóca

A Scaphoideus titanus kabócafajról 1932-ben írtak először, akkoriban még csak Észak-Amerikában, azóta viszont már megjelent Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Szerbiában, Svájcban, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában is.

Ez a faj Európában kizárólag termesztett szőlőn él és táplálkozik (őshazájában a termesztett szőlő mellett vadszőlőn is előfordult).

Egy nemzedékes faj, amely tojás alakban telel át.

A kabóca a levélfonákon a levéllemez szállítószöveteiből (floem) táplálkozik, önmagában nem okoz sem látványos, sem jelentős kárt a szőlőültetvényekben.

Megjelenése mégis komoly veszély, mert legjelentősebb terjesztője a szőlő rettegett betegségének, a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée) fitoplazmának.

A fertőzés gyorsan terjed, évente megtízszereződhet, ha a vektorkabóca ellen nem folytatnak megfelelő védekezést, vagyis egy adott ültetvény néhány év elteltével 100%-os fertőzést mutathat.

A fertőzött területet karantén alá helyezik, az ültetvény azonnali felszámolása kötelező.

A kabóca már megtalálható hazánkban is, aranyszínű sárgasággal fertőzött ültetvényt azonban még nem találtak, a problémára azonban fel kell készülni.

Ennek ismeretében végzett kísérleteket a Pannon Egyetem Georgikon kara is, a kabócák egyedszámának változását vizsgálva.

A kísérlet jelenlegi eredményeit értékelve elmondható, hogy a rovarkártevő életfolyamatainak és életciklusának ismerete mellett a vegyszeres védekezés módját befolyásolja a kártevők szájszerv típusa is.

Kontakt rovarölő szerrel való első, illetve második védekezést célszerűbb lenne szisztémikus, azaz felszívódó készítményekkel végezni.

 

 

 

Aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée)

 

Ami viszont biztos: a gomba

---

A legnagyobb fejtörést még ma is a három gombabetegség és a megfelelő védekezés kiválasztása okozza a szőlőtermesztőknek.

A szőlőperonoszpóra, a szőlőlisztharmat és a szürkepenész ugyanis akár a termésünk 100%-át is képes elpusztítani.

A betegségek felszaporodásának üteme az előző évi fertőzöttség mértékétől, az őszi és a tavaszi időjárástól függ a legjobban.

Ha ezek optimálisak, ad hoc kezelésekkel nem tudunk a kórokozók ellen jó eredményt elérni, a prevenciót semmi sem pótolhatja.

Bonyolódó közigazgatási és szakmaközi háttérrel Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára az új hegyközségi törvény keveredő elveiről és pontatlan szabályairól tájékoztatta az alföldi szőlőtermesztőket. A már hatályba lépett törvény új alapokra helyezi a hegyközségi szervezetet, újjászervezi a közigazgatási feladatokat, a szakmaközi szervezeti működést. Az új hegyközségi törvény megváltoztatta a korábbi egy tag – egy szavazat elvét, így jelenleg a gazdasági súly lesz a mérvadó egy-egy szavazatnál (így viszont a kisebb gazdaságok érdekképviselete sérül), ráadásul a jelenlegi felállás szerint a felvásárlók nem vehetnek részt a szervezet működésében. A már hatályos törvény részletesen olvasható a Magyar Közlönyben, a rendezvény óta azonban módosítási javaslatot nyújtott be két képviselő is a helyzet normalizálása érdekében.

Szőlőperonoszpóra ellen Profiler

---

A nedvesség és a hőmérséklet kulcsfontosságú a fertőzésben, ha a napi középhőmérséklet eléri a 10-13 oC-ot, a csapadék a 3-5 mm-t, vagy éjjel dús a harmatképződés, számíthatunk a fertőzés beindulására.

A tünetek a levélen már 4-5 nap múlva olajfoltok, a fürtön pedig 9-11 nap elteltével elbarnulás formájában jelenhetnek meg a legkorábban.

A fluopikolid és foszetil hatóanyagú Profiler egyedi megoldást nyújt a szőlő 8-10 leveles időszakától a zsendüléséig.

Egy vegetációs időszakban max. 3 alkalommal, min. 10-14 napos permetezési fordulóval kell alkalmazni.

A III. kategóriás felszívódó és mélyhatású gombaölő szer 2,0-2,5 kg/ha (800-1000 l vízben kijuttatva) dózisban hosszú hatástartamot, kiváló fürt- és lombvédelmet biztosít.

 

 

 

Aranyszínű sárgaság

 

Szőlőlisztharmat és szürkepenész ellen Flint Max

---

A lisztharmat fertőzés tavasszal kétféle módon ivarosan és ivartalanul indulhat, de a két fertőzési forma közül sokkal jelentősebb az ivaros fertőzés.

Bár mind a lisztharmat, mind a peronoszpóra nagyon agresszív gombabetegség, a kettő közül hazánkban a lisztharmatnak van nagyobb jelentősége.

Ennek oka, hogy a járványos lisztharmat fertőzés kialakulásához Magyarország klímája sokkal gyakrabban ad lehetőséget, mint a peronoszpóra járványhoz.

25-28 oC-on, magas páratartalom mellett a lisztharmat számos nemzedéket fejleszt ki egy vegetációban, így az újrafertőződés lehetősége is nagyobb.

A szürkepenész (botritisz), ellentétben az előző két betegséggel, sok gazdanövényes kórokozó.

Ezért egy-egy járvány kifejlődéséhez a szomszédos kertészeti kultúrákon felszaporodott nagy mennyiségű fertőző képlet segítségével 15-20 nap is elegendő.

Egy 7-10 napos esős időszak, magas páratartalom és 16-18 oC-os (alacsony) hőmérséklet esetén szinte „berobban” a fertőzés.

Az I. kategóriás, felszívódó és mélyhatású hatóanyagot (tebukonazol és trifloxistrobin) tartalmazó Flint Max 0,2 kg/ha dózisban (800-1000 l/ha vízzel kijuttatva) eltérő aktivitási pontokon gátolja a lisztharmat és szürkepenész gombák fejlődését és a gombarezisztencia kialakulását.