Újabb rekord a német fővárosban

A leggyakoribb magyar kiállítók Kürcsiék

Népszerű volt a valkói kecsketenyésztők standja is

Amennyiben a magyar rangsorból csupán egy kiállítót kellene kiemelni, akkor, íme, legyen így! Nos, a magyar standon a Kürcsi név már nagyon jól cseng, hiszen ők tősgyökeres kiállítónak számítanak a kürtőskalács készítőjének specialistájaként.

Magda asszony büszkén mesélte az első nap nagy élményét, miszerint az egyik német látogató – a celofán csomagolóanyagukat megőrizve – az elmúlt esztendőben kulináris élményét megismétlendő, elszántan kereste a méltán népszerű terméket.

Egyébiránt a magyar részvétel ezúttal csupán 33 m2 felületre sikeredett, nagyjából a tavalyi kiállítók számának megfelezésével. Ennek ellenére a magyar áruválaszték ezúttal is méltán bemutathatta a hungarikumot: a csabai kolbász, a szegedi őrölt paprika, a tokaji bor, a hortobágyi hal, az eredeti magyar méz és a különböző édes- illetve sütőipari termékek jóvoltából.

A világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti fogyasztói kiállításaként ismert berlini Grüne Woche nemzetközi vásáron tehát hazánk ezúttal kissé megfogyatkozva szerepelt, a megjelenést az Agrármarketing Centrum (AMC) szervezte.

Magyarország egyébként 1972 óta vesz részt a kiállításon, amely egyben a német és a nemzetközi agrárpolitikai vezetés egyik legfőbb találkozóhelye is.

A német piac jelenleg is hazánk agrártermékeinek egyik legnagyobb felvevő piaca, s a fokozott figyelemnek köszönhetően a magyar versenypozíció jövőbeni jelentős javulására számítanak a résztvevők.

A német-magyar agrárkapcsolatok kitűnőek, ezeket hagyományosan a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi – hangsúlyozta Michael T. Hofer, a Messe Berlin sajtófőnöke.

A jó kapcsolatot szolgálják a magas szintű kétoldalú tárgyalások, mivel Ilse Aigner szövetségi élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter már járt a magyar fővárosban, ahol számos fontos kérdésben egyeztetett a szaktárcával.

Ilse Aigner szövetségi élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter

Az együttműködés nem korlátozódik csupán a politika és a gazdaság területére, hanem kiterjed például a tudományos szférára az egyetemek és a kutatóintézetek közötti együttműködésre – is.

A KAP 2013 utáni kialakításán már korábban is szorosan együtt dolgozott a két ország.

A 2011-es magyar elnökség kapcsán pedig már a következő májusban Aigner miniszter asszony hangsúlyozta, hogy Németország kész intenzíven támogatni Magyarországot az előkészületek során.

A mezőgazdaság jövőbeni kihívásai – mint például a klímaváltozás – további területe lehet a német-magyar együttműködésnek.

A CLAAS idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját

Naponta többször állatbemutatók vonzották az érdeklődőket

A vásár jellegéből adódóan természetesen mind a fogyasztói, mind a szakmai közönség elvárásainak eleget kell tenni.

A tavalyi adatok szerint a tíznapos rendezvényen bő négyszázezer látogatót regisztráltak, akiknek közel harminc százaléka volt szakmai érdeklődő.

A nagyközönség főként családos, kikapcsolódni és vásárolni szándékozó fogyasztókat jelent.

Ezt szem előtt tartva emelték ki a koncepciónkban a magyar tájegységekhez kapcsolódó, jellegzetes élelmiszeripari termékeket, innen irányítva a figyelmet az egyedi élelmiszerexport-kínálatra és gasztronómiára.

A hangsúly továbbá az ízes, minőségi, és legfőképp biztonságos élelmiszerekre, a hagyomány és a korszerűség ötvözetére került.

Bár a rendezvény, mint fogyasztói vásár elsősorban nem a közvetlen üzletkötések helye, a közösségi megjelenés kiváló alkalmat adott arra, hogy egy olyan komplex képet mutasson be a magyar élelmiszergazdaságról, amelyet egyre inkább erősíteni szeretnénk a nemzetközi szakmai és fogyasztói körökben.

A kiállítás tíz napos időtartama alatt számos kísérő rendezvényt tartottak – többek között – az élelmiszerbiztonságról és az egyre szerteágazóbb kereskedelemről.

A biotermékek piacának továbbra is dinamikus fejlődéséről szóló konferenciák és fórumok résztvevői lehettek az érdeklődők.

Az idei évadnyitó kiállításon 1.630 kiállító vett részt 67 országból, s az általában 400 ezernyit meghaladó látogatói szám a 87 éves múlttal rendelkező Grüne Woche történetében elhozta a 30,9 milliomodik látogatót is a mintegy nyolcvanezer kiállító kíséretében, összesen 125 ország képviseletével.

Mindezt ez évben több mint 11 hektárnyi felületen produkálták.

Egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy a világhírű Claas cég az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, így a magántulajdonban lévő multinacionális vállalkozás felvonultatta e helyütt is koncepciós stúdióját.

A vásár idei díszvendége a Németország első számú importbeszerzési forrásának számító, immáron hatvanadik részvételét jegyző Hollandia volt, melynek kiállítói – az élelmiszer specialitások mellett – a Németországba irányuló exportban számottevő szerepet betöltő virágaikat is bemutatták.

A Nemzetközi Zöld Hét az elmúlt években a világ első számú agrárdiplomáciai rendezvényévé nőtte ki magát.

A vásár ünnepélyes megnyitását követő napokban Ilse Aigner szövetségi élelmezésügyi és fogyasztási miniszter kezdeményezésére az idén ötödik alkalommal tartották meg a nemzetközi agrárminiszteri találkozót, valamint az ezúttal a „Felelősségteljes beruházások az agrár- és élelmiszergazdaságban – az élelmiszerbiztonság és a vidékfejlődés kulcstényezője” mottó jegyében megrendezett élelmiszeripari és mezőgazdasági fórumot.

A vásár több mint háromszáz kísérő programja során kiemelkedő jelentőségű eseménynek bizonyult még a Német Gazdaság Keleti Bizottsága és a közép- és kelet-európai agrárgazdasággal foglalkozó Leibnitz Intézet által szervezett konferencia – az orosz, az ukrán és a kazah mezőgazdasági miniszter részvételével – valamint az egy nappal korábbra tervezett, a dél-kelet-európai országok mezőgazdaságáról és annak korszerűsítéséről szóló pódiumvita.