Az Európai Bizottság 485/2013-as rendelete alapján 2013. december elsejét követően a neonikotinoid szerekkel történő csávázással nem számolhatunk a kukorica, napraforgó, repce, cukorrépa, borsó, szója és más kultúrák vetése esetén.
Vetésforgóval, talajfertőtlenítéssel és új készítményekkel kell megpróbálni a neonikotinoidok pótlását.
Nemcsak a védendő növényállomány virágzására kell figyelni, hanem a táblaszéleken, árokparton virágzó növényekre is.
Virágzó táblaszélek esetén, virágzó kultúrákban ne permetezzünk, illetve alkalmazzunk méhkímélő technológiákat.
Mindezt Kádár András javasolja, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület titkára.
A szakértő hozzáteszi, aki bizonytalan a növényvédelemben használható szerek bármelyikében, kérjen a körzetében tevékenykedő növényorvosától tanácsot.
Magyarországon az árutermesztéshez használt F1 minősített vetőmagok estében a kukorica 20%-át (250 ezer ha), a napraforgó 80%-a-át (480 ezer ha), és a repce 100%-át (260 ezer ha) kezelték neonikotinoid tartalmú csávázó szerrel.
Napjainkig a repce, kukorica, napraforgó vetőmag-termesztéshez használható bázismag 100%-át csávázták neonikotinoid hatóanyagú termékkel.
A neonikotinoidok felhasználásának korlátozásával például a kukorica-csávázás helyett virágzás utáni állomány-kezeléseket, permetezéseket lehet majd alkalmazni.
Az európai bizottság határozata leszögezi, hogy a tagállamok hatóságainak szeptember végéig kell módosítaniuk vagy visszavonniuk a neonikotinoidot tartalmazó készítmények alkalmazására kiadott engedélyeket, a lecsávázott vetőmagot pedig november 30-ig lehet felhasználni.
A tilalom nem vonatkozik az üvegházi vagy a virágzás utáni felhasználásra, illetve ahol, vagy amikor a méhek nem kerülhetnek érintkezésbe a szerekkel.
Kádár András kiemeli, a neonikotinoidok használatának tilalma, illetve jelentős mértékű korlátozása nem előzmények nélküli.
A világban évek óta csökken a méhek száma, évek óta küszködünk a tömeges méhpusztulással, aminek nem tudni a tényleges okát.
Egyesek szerint a felmelegedés a bajok oka, mások egyéb magyarázatokkal szolgálnak, például a méhet veszélyeztetik a parazita atkák, amelyek megtámadják a túltenyésztett állományt.
Hazánkban azonban a méhcsaládok számának növekedése tapasztalható.
Kádár András szerint, aki egyébként növényvédelmi szakmérnök, a méhcsaládok számának csökkenését okozhatja, hogy egybefüggő, nagy területű kukorica vagy búzatáblákat a méh nem képes átrepülni, kifárad, és elpusztul, mielőtt kijutna belőle.
Lehetséges magyarázat továbbá, hogy a beltenyészet miatt „kifáradt” az állomány.
Amerikában, ahol 7 éve először szembesültek a tömeges méhpusztulással, vérfrissítésre ausztrál méheket használtak.
Hazánkban a növényvédők és a méhészek sokszor szemben állnak egymással, mert tény, hogy felelőtlen, gondatlan vegyszer használat valóban okozott méhpusztulást.
Hazánkban, a 2004-es uniós csatlakozása óta több mint 600 szert vontak ki a forgalomból, gyakorlatilag egyre kevesebb a rendelkezésre álló, hatékony készítmény a növényvédők kezében.
Eddig nem volt a neonikotinoidokkal gond. E készítmény olyan rovarok ellen is hat, amelyekre nincs más,hatékony megoldás, például a kukoricabogár ellen.
A bogár elleni védekezés hatékony eszközének a csávázás bizonyult.
Ami tapintható, hogy a negatív esetek miatt fél a lakosság Európában és hazánkban is a növényvédő szerektől.
Magyarországon évtizedek óta nagyon ügyelnek a szerek biztonságos használatára, az engedélyezés szigorára, a készítmények tulajdonságainak ismertetésére, a munka-és egészségügyi várakozási idők feltüntetésére.
Azt is tudatják, hogy az adott szert hányszor lehet használni egy vegetációban stb.
A 485/2013-as rendelet szerint, a Bizottság döntött, a szakmának és az unión belüli összes felhasználónak ehhez alkalmazkodniuk kell.
Két évre szól a tiltás, emellett további vizsgálatokat rendeltek el.
Ha kiderül, hogy mégsem a neonikotinoidok a felelősek a méhek pusztulásáért, akkor felülvizsgálják a határozatot.
A növényvédőszer-gyártók kutatói most gőzerővel dolgoznak, be kell bizonyítani a hatóságok előtt, hogy mi okozza a méhek pusztulását.
Ám a méhpusztulás tényleges okának felleléséig továbbra is szántani és vetni kell
Kádár András szerint több megoldás segítheti a neonikotinoidos technológiák kiváltását, azzal a megjegyzéssel, hogy a „kiátkozott” szerek virágzás után használhatóak maradnak.
Helyettesítő permetezőszerek jöhetnek szóba, talajfertőtlenítés, és vetésforgó.
Az érem másik oldala, hogy egy új hatóanyagot tartalmazó készítmény engedélyezéséig minimum 10 évre van szükség!
