2020 első felében a félsertések ára az elmúlt húsz év legmagasabb szintjére emelkedett az EU-ban, a közösség soha nem látott mennyiségű húst exportált a határokon túlra. Mivel a 2020-ban levágandó disznók nagy része a Covid-válság előtt született, ezek az állatok is az idei harmadik negyedévben válnak vágáséretté – mutatnak rá az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) elemzői. 2021-ben még több sertéshús kivitelére lesz képes az EU, de az értékesítési helyzet már nem ugyanez lesz.
Spanyolország átveszi az első helyet
2020 első felében a Kínába irányuló európai export több mint megduplázódott, elérte az 1,34 millió tonnát, más külföldi piacokra azonban 25 százalékkal visszaesett a kivitel. Az év második felében 1 millió tonnára csökken az uniós export Kínába a becslések szerint. Így ide összesen 2,34 millió tonna sertéshúst szállíthat idén Európa és 1,5 millió tonnát egyéb országokba.
Németországból több ázsiai ország (beleértve Kínát) már nem fogad sertéshúst a nemrég detektált afrikai sertéspestises esetek miatt. Spanyolország, Dánia, Hollandia fognak profitálni a helyzetből. Csak a spanyolok egy millió sertéssel többet vághatnak idén, mint tavaly. Ugyanis a legújabb vágóhídjuk kapacitása idén eléri a 30 ezer állat/nap csúcsteljesítményt, amely Európa legnagyobb sertésfeldolgozójává emeli az üzemet. Ezzel a spanyolok már nemcsak sertéslétszámban, de vágási teljesítményben is maguk mögé utasíthatják Németországot. Az ország 2019 közepétől már minden hónapban több sertéshúst exportált Kínába, mint Németország.
Mi, ha nem Kína?
Ha feltételezzük, hogy a Kínán kívüli országokba marad az idénre prognosztizált 0,74 millió tonnás uniós kivitel, akkor a teljes európai export várhatóan eléri a 3,85 millió tonnát 2020-ban. Az unió belső piacán azonban nagy zavarok támadhatnak, ha Németország exportja más térségekbe is meghiúsul. Az USDA számai szerint, ha a teljes exportra szánt német húsmennyiséget visszautasítaná a világpiac, akkor éves szinten 700 ezer tonnányi árunak kellene helyet keresnie az EU belső piacán!
2021-ben Európa még több sertéshús kivitelére lesz képes, eközben Kína exportigénye érezhetően csökkenni fog a visszaépülő termelési kapacitások miatt. Továbbá az európai sertés az euró viszonylagosan magas árfolyama miatt veszít versenyképességéből az amerikai és a brazil sertéssel szemben. A Brexit is megnehezítheti a Nagy-Brittaniába irányuló uniós kivitelt. Ezért Európának Japánba, Dél-Koreába és a Fülöp-szigetre kell többet exportálnia jövőre, különben óriási bajba kerül. A német termelési feleslegen felül még a szűkülő export is ronthat a belső piaci helyzeten.
Javít a kilátásokon, hogy az EU belső fogyasztása a csökkenő árak miatt vélhetően nőni fog. A takarmányárak az idei terményár-alakulás alapján jövőre magasabbak lehetnek, miközben a sertés és a malac ára az ötéves árszint alá esett. 2021-ben ezért mindenképpen csökkenni fog a sertéstartás jövedelmezősége Európában, és az évet kisebb induló létszámmal kezdi majd a termelés. Az okok között a jövedelmezőség romlásán és az állatbetegségeken túl környezetvédelmi tényezők is vannak (nitrát- és foszfátkibocsátás csökkentése). Az árak idővel rendeződni fognak. A piac sorsát leginkább az dönti el, hogy a német export milyen mértékben és mennyi időre sérül az afrikai sertéspestis miatt.